Az ifo szerint nem kellene halogatni az orosz olajembargót

olajhordóHamar túl kell esni az Oroszország elleni olajembargó elrendelésén, mert különben alternatív piacokat talál magának az olaj és az európai országok sem érzik majd elég sürgetőnek az átállást megújítható energiahordozókra — állítja a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete szakértője.

Karen Pittel, az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) kutatója szerint Európa nagy dilemma előtt áll az oroszországi kőolajimport leállításával kapcsolatban. “Egyrészt ha több idő állna rendelkezésre, az lehetővé tenné az EU számára, hogy jobban felkészüljön az alternatív energiaforrások biztosítására, csökkentetni tudja a keresletet, valamint optimalizálhassa az EU-n és a tagországokon belüli energiahordozó-logisztikát – fogalmazott.

Pittel kifejtette, hogy másrészt az olajembargót sem lenne szabad túl sokáig halogatni. “Mert ezzel csak több időt adunk Oroszországnak, hogy más vevőket találjon olajszállításainak, miközben az EU-tól származó bevételek továbbra is a rendelkezésére állnak” – fogalmazott. Hozzátette: a halogatással pedig az uniós tagállamok is kisebb késztetést éreznek majd az orosz szállítások kiváltására.

A Müncheni Gazdaságkutató Intézet szakértője szerint megoldhatónak tűnik az orosz kőolaj kiváltása más beszerzési forrásokból. A szén és az olaj behozatalának együttes megtiltása, miközben nem biztosítható az orosz gázszállítások folyamatossága, már komoly gondot okozhatna – mondta.

Pittel úgy vélekedett, hogy a szén- és kőolajárakra gyakorolt hatás attól függ, hogy a globális kínálat csökken-e az embargó miatt. Ha Oroszországnak sikerül viszonylag hamar máshol értékesítenie a nyersolajat és a szenet, akkor a piacokat érő sokk sokkal kisebb lesz – mondta. Ebben az esetben azonban szerinte az Oroszországra gyakorolt következmények is enyhébbek lennének.

“A magas energiaárak azért fontosak a jelenlegi helyzetben, mert jelzik a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, hogy kevesebb energiát kellene felhasználniuk” – fejtette az Ifo Center for Energy, Climate and Resources vezetője. “Az alacsony jövedelemű háztartásoknak azonban támogatásra van szükségük, hogy megbirkózzanak a nagymértékben emelkedő energiaköltségekkel. Az államnak támogatást kellene nyújtania a szegényebb háztartásoknak” – szögezte le.

Ez tényleg fájhat: sörgyárak hagyják el Oroszországot
A belga Anheuser-Busch (AB) InBev, a világ legnagyobb söripari csoportja, válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, eladja érdekeltségeit a török Anadolu Efes söripai vállalattal közös oroszországi vegyesvállalatban – tudatta a belga söripari vállalat. A leuveni székhelyű AB InBev közölte, hogy intenzív tárgyalásokat folytat partnerével, a török sörgyárral arról, hogy átadja neki a vegyesvállalatban birtokolt kisebbségi részesedését. Az AB InBev 24 százalékos részesedéssel rendelkezik az Anadolu Efes vállalattal közös cégben. Az AB InBev azon kérése, hogy felfüggessze a Bud sörmárka oroszországi gyártására és értékesítésére vonatkozó engedélyt, szintén a lehetséges tranzakció részét képezi – áll a közleményben. A cég továbbá úgy döntött, hogy a vegyesvállalat nyereségét a továbbiakban nem szerepelteti mérlegében – írták. Az AB InBev azt is közölte, hogy megválik a Csernyihivszke ukrán sörmárkától is. Az eladásából származó nyereséget pedig humanitárius erőfeszítések támogatására fordítja.

A dán Carlsberg március 28-án közölte, hogy fel kívánja számolni tevékenységét az orosz piacon. A dán cég a legnagyobb nyugati söripari befektető Oroszországban, melyet az AB InBev Efes, majd a holland Heineken követ.

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment