Published On: szo, jan 6th, 2018

Biztonságpiac évkönyv 2017: A sportbiztonság mátrixa: a filozófiától a végrehajtásig

A müncheni olimpia óta tudjuk, hogy a sport világát is elérheti a terrorizmus. Szerencsére hazai sportrendezvényen még nem kíséreltek meg merényletet, de a stadionokba nálunk sem csak békés szurkolók érkeznek, a sporteseményeken fel kell készülni az ultrák esetleges rendbontásaira. Samu Istvántól, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) biztonsági igazgatójától eredetileg arról kértünk átfogó tájékoztatást, hogy hol tart ma a sportbiztonság Magyarországon. A beszélgetés során azonban kiderült, hogy ez sokkal összetettebb kérdés. Végül a ma már Magyarországon is korszerűnek nevezhető sportbiztonság kiépítésének folyamatát is megismerhettük, de képet kaptunk az elért eredményekről és a tennivalókról is.

Alapozás és építkezés 2010 óta: Samu István korábbi beosztásaiban is biztonsági szakemberként dolgozott, saját bevallása szerint rendőr vezérőrnagyként is a rendszerszemlélet volt a mániája. A sporthoz kapcsolódva pedig mindig azt kereste, milyen komplex módon lehet megvalósítani a létesítmények, a sportolók és a szurkolók biztonságát minden tekintetben garantáló rendszert. Véleménye szerint 2010 előtt gyakorlatilag nem volt korszerű rendszerszintű sportbiztonság Magyarországon, ezért a 2004-ben megalkotott sporttörvényt 2011-ben módosították. (A jogszabály 2017. január 1-jétől érvényes frissítése az akkor lerakott alapokat változatlanul hagyta, lényegében csak a finanszírozás elosztásán változtatott.) A 2011-es jogszabály-módosító munkacsoport egyik vezetője Samu István volt. Korábban ő hozta létre azt a biztonsági filozófiát is, amelynek alapján például az MLSZ is kialakította saját biztonsági stratégiáját. Az eredetileg a labdarúgásra mint kiemelt sportágra kidolgozott átfogó, rendszerszintű megoldáscsomag kisebb-nagyobb igazításokkal szinte minden más sportágra is adaptálható.

Átgondolt, komplex rendszer

– Hogyan lehetett elindítani egy ennyire összetett rendszer kidolgozását?
– Az alapoktól indultunk, a folyamatot a sportbiztonság filozófiájának újragondolásával és annak megfogalmazásával kellett kezdeni. Azt kellett felismerni és elfogadni, hogy a sportbiztonság megteremtése sokkal több egy szigorú értelemben vett rendészeti feladatnál. Az egy túlhaladott megközelítés volt, amely szerint a biztonság garantálása kizárólag a rendvédelmi szerv vagy a vagyonvédelmi vállalkozás feladata. A komplex értelemben vett biztonsághoz ugyanis hozzátartozik a létesítmény kialakítása, az egészségügyi kiszolgálás, a közlekedés, a néző hangulatát befolyásoló jegyértékesítés, a nézők csoportjainak felosztása, és még egy sor fontos tényező. Mindenekelőtt ki kellett alakítani a sportbiztonság filozófiáját, és abban meg kellett határozni, hogy milyen irányt akarunk követni. Ezt a biztonság stratégiájának felépítése követte, ami gyakorlatilag a biztonsági filozófia megvalósításának írott dokumentuma.

– Ezeket nem szabályozta a 2004-es sporttörvény?
– Csak részben, ezért is kellett 2011-ben módosítani a vonatkozó jogszabályokat. A változtatások már irányt mutatnak arra vonatkozóan, hogy a filozófiát és a stratégiát milyen módon akarjuk megvalósítani: milyen célokkal, ütemezéssel, feladatokkal és eszközökkel, illetve milyen személyi feltételekkel. Ezeket pontosan rögzíteni kellett, mert a paragrafusok korábban nem adtak választ ezekre a kérdésekre. De a törvényi szabályozás önmagában nem elég, a sportágak, a szövetségek és a klubok belső szabályozásának kialakítása is szükségessé vált. Egyedül az MLSZ rendelkezett belső biztonsági szabályzattal 2011 előtt, a többi szövetségnél nem volt belső utasítás, nem írták le, hogy mit mikor hogyan és kinek kell végezni. Sajnos több sportágnál még ma sincs megfelelő biztonsági szabályzat, holott azt már jogszabály is előírja.

– E feladatok szakembereket igényelnek. A szövetségeknél és a kluboknál vannak olyan képzett munkatársak, akik a szabályozásnak megfelelő megvalósítást, illetve ennek ellenőrzését végzik?
– Az MLSZ-nél, a kézilabda- és a kosárlabda-szövetségnél már van olyan biztonsági szervezet, ahol képzett biztonsági szakemberek dolgoznak. De 2010 előtt például az MLSZ-nél is csak egyetlen személy foglalkozott a biztonsággal, klubszinten azonban nem volt ilyen szakember. Jogszabály kellett ahhoz, hogy a klubok is alkalmazzanak olyan munkatársakat, akik valóban értenek a biztonsághoz.

A képzés fontossága

– Hol folyik ma olyan képzés, ahol elsajátíthatók a sportbiztonság speciális tudnivalói?
– Sajnos Magyarországon a mai napig nincs külön sportbiztonsági szakemberképzés, pedig egyre nagyobb szükség lenne rá, hiszen ez egy sajátos terület, és a következő években több világverseny, sőt egy olimpia megrendezésére is készül az ország.

– Mitől sajátos világ a sportbiztonság? Miben különbözik például egy szakkonferencia és egy sportesemény?
– Visszakérdeznék: egy szakmai konferencia résztvevői akarnak élet kioltására alkalmas eszközöket vagy pirotechnikai eszközöket bevinni a rendezvény helyszínére? Bizonyára nem, de egy stadion esetében ez sajnos napi gyakorlat. Számolni kell azzal is, hogy lesznek olyan csoportok, amelyek kimondottan keresik az összetűzés lehetőségét. A labdarúgó-mérkőzéseken, pláne a rangadókon ott van a kemény mag, ott vannak az ultrák. A vagyonőrök az OKJ-s alapképzésen szerzett tudással nem lesznek képesek maradéktalanul megfelelni a jogszabályi és nézői elvárásoknak. Mindenki előtt világos, hogy a biztonságot fenntartani a híres „B-középben” speciális felkészítést igényel. A vagyonőrök jelenleg nincsenek erre megfelelően felkészítve. Ezért elengedhetetlen az oktatásuk minőségi korszerűsítése, aminek kimunkálása elkezdődött.

Nem csak pénzkérdés

– A hatékony biztonsági rendszer mennyire pénzkérdés?
– Amikor 2010-ben az MLSZ-hez kerültem, megkérdeztem, hogy a klubok mennyi pénzt fordítanak a biztonság finanszírozására. Kiderült, hogy a kluboknak nem volt biztonsági költségvetésük, azt mondták, hogy a büdzsében benne van a biztonság is. Nem tudtunk dűlőre jutni, ezért végül a licenc megszerzésének feltételeként kellett meghatározni, hogy a költségvetésben önálló soron szerepeljen a biztonságra fordítható összeg. Ennek eredménye, hogy a licenccel rendelkező egyesületek ma már jelentős összegeket költenek ilyen célra, de ehhez állami akarat is kellett – például a TAO-ból is lehet biztonsági kiadásokat fedezni.

– Ha a sportbiztonság 2010 előtti helyzetét az elérendő ideális állapothoz hasonlítjuk, akkor most hol tartunk? Mekkora az előrelépés?
– Meggyőződésem, hogy a munka dandárját elvégeztük, az út kétharmadánál járunk. Persze van még mit javítani, de a legfontosabb változtatások már megtörténtek. A filozófia száz százalékig megvalósult, a stratégia végrehajtása pedig a 2020-as céldátumnak megfelelően halad. Az alapok stabilak, a sportbiztonság törvényi szabályozása már korszerű, a biztonságot is garantáló nagy volumenű sportinfrastruktúra-fejlesztések valósultak meg és folytatódnak a jövőben. Az egyik legfontosabb feladat a biztonsági képzés hiányosságainak megszüntetése, ezért a közeljövőben nagyot kell lendíteni a vagyonőrök oktatásán. Véleményem szerint a képzést általánosságban is meg kellene újítani, azon belül pedig specifikációkat kellene létrehozni többek között a sportbiztonság területére, vagy a bankbiztonság, a pénzszállítás, illetve a kereskedelmi egységek biztonságára szakosítva az elméleti és gyakorlati oktatási anyagokat. Ehhez azonban állami segítségre is szükség van. Az MLSZ-nél például kiépítettünk egy labdarúgás-specifikus képzést, az MLSZ felvállalta, hogy a mérkőzéseken dolgozó biztonsági embereket felkészíti, és erről igazolást is ad.

– Idén vizes világbajnokságot, 2020-ban foci Eb-meccseket rendezünk, és pályázunk a 2024-es olimpiára. Sportbiztonsági szempontból készen állunk a feladatokra?
– Jó úton haladunk, és pontosan látjuk a teendőket. Ha azt nézzük, hogy 2010 óta mekkora fejlődést sikerült megvalósítani, bátran kijelenthető, hogy a hátralévő időben minden feladat megoldható, mivel nem azokról az alapokról kell indulni, mint 2010-ben, hanem sokkal magasabb szintről indul az építkezés.

A sportbiztonság elemei
Biztonsági filozófia
Biztonsági stratégia
Jogszabályok
Sportági biztonsági szabályzók
Biztonsági szervezetrendszer
Biztonsági szakemberek
Biztonsági képzés
Szurkolói kapcsolatok
Biztonsági együttműködés
Biztonsági finanszírozás
Biztonsági ellenőrzés

Szurkolói kapcsolatok, biztonsági együttműködés
Samu kiemelten fontosnak tartja a szurkolók és a szövetségek, sportegyesületek közötti kapcsolat javítását. Hasonlóan fontos a sportesemények biztosításában részt vevő szervezetekkel való együttműködés.

– Milyen kapcsolatuk van a szövetségeknek és a kluboknak a szurkolókkal?
– Lehetne jobb, én biztonsági szempontból nem vagyok elégedett a szurkolói kapcsolatokkal. Már vannak szurkolói klubok, de még nem működnek olyan korszerűen, mint például Angliában, Franciaországban vagy Spanyolországban. Léteznek szurkolói tömörülések, amelyek alapvetően az ultrákat fogják össze. Én azonban a békés szándékot mutató csoportokra gondolok, amikor szurkolói klubokról beszélek, a szurkolók döntő többségében partnert látok. Amikor az MLSZ kezdeményezte a klubkártya bevezetését, hatalmas ellenállásba ütköztünk, a szurkolók egy része a személyi adatait sem akarta megadni. A jogszabály azonban bevezette a névre szóló jegyértékesítést, azóta a szurkolók többsége belátta, hogy a klubkártya a nézők érdekeit szolgálja, így egyszerűbben, gyorsabban vehetnek jegyet, mert a pénztárnál már nem kell bediktálni a személyi adatokat. Ma már a különböző sportágaknál összesen több mint kétszázezer klubkártya-tulajdonos van, tulajdonképpen ez egy szolgáltatás alapja, hiszen a kártyatulajdonosok szurkolói kedvezmények kaphatnának például az elővételes jegyekre vagy ha sokadszor mennek ugyanabba a stadionba. A szurkolói kapcsolatok további javításához azonban párbeszéd, széles körű megállapodás kell.

– Egy sporteseményen a rendfenntartók mellett ott vannak a mentők, a tűzoltók és más szervezet munkatársai. Velük milyen az együttműködés?
– A biztonságot egyetlen szövetség sem tudja önmagában megoldani, a garanciához biztonsági együttműködés szükséges. A rendvédelemmel, tűzoltókkal, mentőkkel, katasztrófavédelemmel való együttműködés valójában a stadion tervezésénél kezdődik, amikor az egyes szervezetek szempontjait is figyelembe kell venni. A felújított és az új stadionoknál már érvényesült ez az elvárás. Az utóbbi időben sokat javult a rendőrséggel, mentőkkel, katasztrófavédelemmel való együttműködés.

– Hogyan valósul meg a külföldi társszervekkel való együttműködés, amikor például külföldi válogatottat fogadunk, vagy hazai szurkolók utaznak el egy nemzetek közötti meccsre?
– A sportbiztonsági együttműködéshez tudni kell, hogy az Európai Unió tagállamaiban nemzeti futballinformációs pontok működnek. Az ott dolgozó rendőrök feladata annak felderítése, hogy az egyes szurkolói csoportokban kik és milyen szándékkal érkeznek, hol gyülekeznek, mik a terveik, hogyan lehet felvenni a szurkolókkal a kapcsolatot. Egy jól előkészített meccs esetén felajánlanak gyülekezési pontokat, a szurkolók rendőri kísérettel juthatnak el a metróig, majd a stadionba, sőt még a közlekedésben is segítik őket. Ezek a nemzeti futballinformációs pontok a rendőrségek közötti biztonsági információk áramlását segítik, de van hasonló együttműködés a szövetségek között is. Ugyanilyen hatékonyságú információs láncot kellene kiépíteni a hazai klubok között is, és ha egy csapat vendégségbe megy, precízen elő lehet készíteni a vendégszurkolók biztonságos fogadását.

(G.L)

(Cikkünk nyomtatásban 2017 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Leave a comment

XHTML: You can use these html tags: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

autoalkatreszek24.hu