A szurkolók körében, és sok esetben a sportmérkőzést megrendező egyesületek berkeiben is nagy viharokat képes kavarni a sportrendezvények biztonsági kockázatelemzése. Hiba volna elfogadni a szurkolói csoportok által a Magyar Labdarúgás Napján is hangoztatott állítást, hogy Magyarországon nincsen futball huliganizmus. Munkatársunk a Magyar Olimpiai Bizottság sportbiztonsági konferenciájának tapasztalatait összegzi.
2012. június 20-21-én rendezték meg Budapesten a „Szövetségek a biztonságért” című konferenciát, amely az öt látvány-csapatsportág biztonsági szakembereinek, képviselőinek nyújtott átfogó ismereteket és interaktív konzultációs lehetőséget. A szakmai fórum a Magyar Olimpiai Bizottság TAO-ból származó támogatásával jött létre, közreműködője volt a Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT) is.
A hazai jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgó és vízilabda szövetségek és a jelentősebb egyesületek képviselői, biztonsági igazgatói szinte mind jelen voltak az előadásokon, a mintegy hetven szakember részvételével zajló két napos konferencián 11 előadás hangzott el a témában. Molnár Zoltán, a MOB főtitkára külön örömmel fogadta a tényt, hogy „minden TAO-s látvány-csapatsportág képviseltette magát az eseményen. A konferencia eredménye az lehetne, ha a szövetségek képviselői és az egyesületek ügyvezetői, biztonsági szakemberei közösen lépnének fel és egységesen alkalmaznák azokat a törvénymódosításokat, melyek az elmúlt időszakban hatályba léptek.” A konferencia része a MOB és az MSTT közösen szervezett sorozatának, amely a látvány-csapatsportágakban tevékenykedő szakembereknek nyújt továbbképzést: Tatán az edzőknek, majd az ausztriai, seibersdorfi doppinglaborban az egészségügyben dolgozóknak, Budapesten pedig a sportbiztonsági szakemberek számára.
Az új biztonsági stratégia filozófiai alapvetéseiről szólva Samu István kiemelte: bár a látvány-csapatsportok a szurkolók tömegeinek szórakoztatására alkalmasak, a békés nézők és a vandalizmus lehetőségét keresők között igenis kell különbséget tenni, hogy az előbbiek nyugodtan élvezhessenek egy-egy jól lebonyolított sporteseményt. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) biztonsági igazgatója szerint ennek a helyzetnek a megteremtéséhez világos jogi helyzetet kell létrehozni, alkalmazni kell a hazai és nemzetközi viszonylatban bevált biztonsági szabályozókat. Elengedhetetlen mindehhez a megfelelő biztonsági szervezetrendszer, s az azt működtető szakemberek körültekintő képzése. Nem utolsó szempont az sem, hogy a biztonság megteremtése pénzbe kerül, ehhez a mostani TAO támogatás is segítséget nyújthat. Sajnálattal állapította meg ugyanakkor, hogy „úgy tűnik, nem mindenki használja ki a sportbiztonsági fejlesztések” céljából ezt a lehetőséget.
Fazekas Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) főosztályvezető-helyettese éppen az utóbbiról beszélt, amikor bemutatta, az 54/2004 (III. 31.) kormányrendelet nyomán létrejött szabályozást, amelynek adóügyi vonatkozásai éppen az öt említett sportágat érintették különösen kedvezően. A korszerű sportfelszerelések és egyéb tárgyi beszerzések mellett a törvény alapján jóval több pénzt lehet a sportlétesítmények biztonságtechnikai fejlesztésére, valamint a szakemberállomány továbbképzésére fordítani. Ez utóbbihoz szükséges még, hogy az egyes klubok a szövetségek biztonsági szabályzatával harmonizáló rendszert dolgozzanak ki. Ehhez összehangolt fejlesztési tervekre van szükség.
A labdarúgó és kosárlabda mérkőzések tekintetében egyaránt nagy tapasztalattal rendelkező Kovács Péter, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) Biztonsági Bizottságának elnöke a nemzetközi tapasztalatok alapján azt mondta, nagy lemaradásban nem vagyunk sem a fejlettebb nyugat-európai sportbiztonsági állapotokhoz, sem a nagyobb kelet-európai biztonsági rendszerekhez képest. A magyar sportbiztonságot leginkább az fenyegetheti, ha túlzottan elhiszi, hogy már mindenben elérte a maximumot. Előadását egy tréfás angol filmbejátszással kezdte, amelyben a szinte minden elérhető korszerű eszközzel felszerelkezett kommandósok a helybeli adottságokból fakadó váratlan helyzeteket nem voltak képesek megoldani. A rendszerváltást követő bizonytalanság miatt megerősödött az elmúlt két évtizedben a sporteseményekhez kötődő huliganizmus, erőszakosabbak lettek a szélsőségesek a stadionokon belül és azok környékén egyaránt.
Hiba volna elfogadni a szurkolói csoportok által a Magyar Labdarúgás Napján is hangoztatott állítást, hogy Magyarországon nincsen futball huliganizmus. A sporteseményeken jelen lévő minden csoport (sportolók, szurkolók, szervezők, biztonságiak, rendőrök stb) másképp látják azt, ami bent történik. A tragikus végkifejletekre számos példa kínálkozik: a bradfordi stadiontűz egy gondatlanul eldobott cigaretta eredménye volt, amelyet egyszerű dohányzási tilalommal el lehetett volna kerülni. Ugyanilyen fatális volt a Hillsborough-stadionban 93 halottat követelő baleset, ahol a szektor kapacitását jóval meghaladó létszámban engedtek be szurkolókat, és az evakuálásról sem gondoskodtak kellő körültekintéssel. A leghírhedtebb eset, a Heysel-tragédia volt, ott sok hiba együttesen okozta a katasztrofális helyzetet.
Kovács Péter egyetértett Samuval: a jogszabályok, a biztonsági szakma fogásai, a végrehajtási eszközök a változó trendekhez igazodva változnak világszerte. Fontosnak tartotta ugyanakkor annak definícióját, hogy mi a sportesemények szervezőinek, és mi a rendezőknek a feladata, továbbá mihez van joga a szurkolónak, és mihez nincs. A jogszabályok az 1996-os sporttörvény óta folyamatosan változnak, de még ma sem sikerült eléggé tisztázni a minden homályos pontot. Az EU vonatkozó jogszabályait 1999 óta igyekeztek adaptálni, de lényegi előrelépést a huliganizmus visszaszorításában a szabálysértési törvény hozott az ezredfordulón. A baj a végrehajtással volt, mert a jogszabályt nem követte a biztonsági erők gyakorlatának megváltozása, például a sportlétesítményből való eltiltás és kitiltás szankcióit sem mindig hajtották végre következetesen. A fejlődés összességében nagy, de kisebb problémák továbbra is adódnak a működésben.
Wagner Károly tűzoltó alezredes előadásában ismertette a nemrégiben a katasztrófavédelembe integrált tűzoltóság általános működési sémáját, majd a sportesemények során bekövetkező tűzesetek kezeléséről beszélt. A tűzoltóság szakértői véleményét már az adott létesítmény építésekor, vagy az eseménynek való megfelelőségének felülvizsgálatakor ki kell kérni. Az adott sporttelep biztonsági szabályzatának tartalmaznia kell egy kiürítési tervet, akár szabadtéri, akár csarnokban tartott sporteseményről van szó. Ehhez megfelelő elsődleges menekülési útvonalakat és a kiáramló tömeg továbbhaladását, biztonságba helyezését biztosító létesítmények szükségesek. Gyakran ugyanis elfeledkeznek a rendezők arról, hogy a tűz közvetlen környékéről távozó emberek akadályozhatják a többiek kimenekülését, illetve, hogy az ellátásra szorulóknak is helyet kell biztosítani. A rendezőknek ilyenkor minden 200 főre egy embert kell számolniuk az állományukból. A szabadtéri rendezvények általában 5000 négyzetméter feletti területen zajlanak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) tervezetének 26.a. pontja értelmében. Bejelentési kötelezettség pedig 500 fő feletti rendezvény esetén terheli a szervezőket. Sajnos a jogszabály nem rendelkezik egyértelműen az olyan helyzetekről, amikor füst okoz pánikot a nézőtéren. Ezt követően a konferencián némi polémia alakult ki arról, hogy ki jogosult kiürítési tervet készíteni.
A szurkolók körében, és sok esetben a mérkőzést megrendező egyesületek berkeiben is nagy viharokat képes kavarni a sportrendezvények biztonsági kockázatelemzése. Bári András rendőr őrnagy beszélt a biztonsági besorolást végző Minősítő Bizottság munkájáról. A 2010 óta életben lévő szabályozás szerint egy esemény lehet normál, fokozott, vagy éppen kiemelt biztonsági kockázatú, és ennek fényében rendelkezik az illetékes közrendvédelem szerv arról, hogy meg lehet-e az adott létesítményben tartani nézők előtt a sporteseményt, vagy nem. Amennyiben igen, akkor a besorolásnak megfelelően köteles a rendező klub a rendőrségtől segítséget kérni. Bári András hangsúlyozta, hogy egy adott esemény biztonsági minősítése segítséget jelenthet a rendezőknek is, hisz az ilyen visszacsatolások révén tökéletesíthetik a biztonsági terveiket. Elismerte ugyanakkor azt is, hogy az 54/2004-es törvény nagy kihívások elé állítja a sportesemények szervezőit, de ugyanúgy többletterhet ró a rendőrségre, és magára a MB-re is. A jogszabály bevezetésének nehéz időszaka után lassan kialakult a megyei kapitányságok, illetve a BRFK egyre zökkenőmentesebb együttműködése a klubokkal, és egyre ritkábban került sor bírság kiszabására a rendezői hiányosságok miatt. Mindazonáltal fejlődnie kell a rendőrség helyszíni erőinek is: már nem elég kézi kamerával pásztázni a stadion környékét, korszerűbb térfigyelő és azonosító rendszerre kell átállni. Nyitott kérdés (és erről folyt is a résztvevők között élénk párbeszéd), hogy a stadionbejárásokat és minősítéseket milyen határidővel kell kérvényeznie a szervezőknek. Akadhat az egyes sportágak lebonyolítási sajátosságából ugyanis olyan helyzet, hogy a sorsolás miatt csak egy nappal a mérkőzés előtt derül ki, amely csapatok játszanak egymással, és ezáltal mely szurkolói csoportok léphetnek interakcióba egymással. Így más-más lehet a mérkőzés kockázata. Ez ügyben a MB elnöke készségét nyilvánította, hogy a testület akár gyorsított eljárással is dönthet, jóval a jogszabály által előírt határidőkön (ez általában a mérkőzés napját megelőző 15 napos terminus) belül is. Az előadást követően Aranyi István rendőrezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőrfőkapitányság rendészeti igazgatója felszólalásában vázolta az együttműködés felelősségi rendjét. Fontos a nézők iránti felelősség, vagyis a komplett biztonsági helyzet megteremtése. Ugyancsak elengedhetetlen az anyagi biztonság, ezen túl pedig a helyszínen tartózkodó rendőri állomány iránti felelősség. Tekintetbe kell venni azt is, hogy stadiononként, a helyi viszonyok függvényében más és más az eljárási rend a rendvédelmi szervek részéről.
Görbe Attila rendőr alezredes, az ORFK Csapatszolgálati Osztályának vezetője és Kabók Attila, a MLSZ biztonsági referense közös előadásában a sportrendezvények szervezésének biztonsági feladatait összegezte, nagy hangsúllyal a biztonsági tervek jelentőségére. Kabók Attila gyakorlati példákkal vázolta a sportlétesítmények éves biztonsági terveinek elkészítési módját, illetve a pályabejárások rendjét. Anomáliaként említette, hogy néhány éve még rendeztek Magyarországon olyan sporttelepen mérkőzést, amelynek fennmaradási engedélye sem volt. Sajnos sok sportágban nem, vagy nem kellő alapossággal történik a minősítés és pályabejárások előkészítése. Megerősítette, hogy munkája során gyakran ő is tapasztalta a bejelentési határidők be nem tartását a rendező egyesületek részéről. További probléma, hogy nem mindig tisztázott, ki az egészségügyi szolgáltató egy mérkőzésen, hiszen a jogszabály szerint nem kötelező minden esetben az Országos Mentőszolgálatot igénybe venni e célra. A sporttörvény szeptember 1-jei módosításával nagy felelősség hárul a vendégszurkolóknak a sportpályához való kísérésével és a vendég szektorban felügyelő megbízott személyekre. Fontos a kiürítési terv, de a szurkolók megfelelő tájékoztatása is, ezt leginkább az arra kijelölt személyek valósíthatják meg a helyszínen. A labdarúgásban már bevett gyakorlat a szurkolók meccs utáni szisztematikus kiengedése a stadionból, de sajnos más sportágakban még mindig előfordul, hogy a két ellenfél szurkolói összekeverednek távozáskor. Érdekes kérdés a belépőjegyeken rögzített pályarendszabályoké: ha túl részletes lenne, egy lepedőre sem férne el, ha meg szűkszavú, a jogorvoslat terét szűkíti le. Megoldást az jelent, ha az általános részvétei feltételekre mint előismeretre hivatkoznak azzal, hogy a szurkoló a jegy felmutatásával elfogadja az abban foglalt összes kötelezettséget és jogot. További segítséget jelentenek a megfelelő piktogramok is. Emellett a rendezők munkájának meghatározása is fontos, méghozzá úgy, hogy azt ne megszokott rutinból lássák el, hanem kellő odafigyeléssel, a biztonsági terv ismeretében. Fokozottan kiemelt kockázatú mérkőzés esetén a játék folytatása vagy félbeszakítása már nem a játékvezető jogköre, hanem adott esetben a rendőrségé.
Görbe Attila elmondta, hogy immár öt munkatársa foglalkozik döntő részben a sportrendészettel, akik támogatják a Minősítő Bizottság munkáját is. Felhívta a figyelmet a Nemzeti Futballinformációs Pontra, amely hasznos információval szolgálhat a nemzetközi mérkőzésekben érdekelt klubok biztonsági vezetői számára is. A szakértő példaértékűnek nevezte a román szervekkel való együttműködést. A tavaly elfogadott Alaptörvény 20. cikkére utalva kijelentette, mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, amelybe a sport is beletartozik. Saját tapasztalatai alapján számolt be arról, hogy az egyes biztonsági tervek mennyire illeszkedik a rendőri erők intézkedési terveihez. Elmondta azt is, hogy a különböző szurkolói szerveződésekkel is igyekeznek minél több kapcsolatot kialakítani, fenntartani, és a mérkőzések előtt külön le is ülnek a csoportok vezetőivel tárgyalni arról, hogy mi megengedett, és mi nem, hiszen a rendőrségi törvényben rögzítve van, hogy a közterületek rendjéért a rendőrség felel. A sportrendészeti felelősök alkalmazása egyaránt szolgálja a rendőrség munkáját, de hasznára van az eseményeket lebonyolító kluboknak is.
A plenáris ülés előadásait szekcióülések váltották. Az egyik szekcióban a sportszervezetek és a rendőrség együttműködésének gyakorlati kérdéseiről esett szó Mittó Gábor, a BRFK főosztályvezetője vezetésével. Elhangzott az is, hogy a rendőrségi szankció a végső eszköz, megelőzésük lehetséges, ha néhány tényezőt figyelembe vesznek az érintettek: megvan-e a kellő biztonságtechnika, hatékony-e a biztosítás, van-e szervezett utaztatása s kísérése a vendégszurkolóknak, valamint alapos-e a kapcsolattartás és tájékoztatás a rendőri szervek felé. Nagy jelentőségű intézkedés volt, amikor pár éve bevezették a klubokhoz rendelt rendőri tanácsadók (úgynevezett. „rendőri spotter”) rendszerét, akik állandó kapcsolattartást biztosítottak a rendvédelem és az egyesület között. Képíró János, a DVSC biztonsági igazgatója elmondta, hogy a debreceni szurkolók utaztatása a csapat rendszeressé vált nemzetközi kupaszereplései alkalmával is zökkenőmentesek, noha a létszámuk egyre nő.
A másik szekcióban a vagyonőrök speciális felkészítésének jelenlegi formáit tekintették át, és a képzés jövőbeli lehetőségeit taglalták Samu István és Horváth Attila rendőrezredes vezetésével. Itt is elhangzott, hogy a jövőben átalakul a képzés, nő az óraszáma. Fontos változás még, hogy miként sok más speciális területre, a sportrendezvényekre is célzott képzést kapnak a személy- és vagyonőrnek jelentkezők.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Matykó Károly