A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) kezdeményezésére és koordinációjával államigazgatási szervek és szakmai szervezetek fogtak össze és indítottak március 6-án kommunikációs kampányt az interneten forgalmazott, bizonytalan forrásból származó gyógyszerek keresletének visszaszorítása érdekében.
A HENT márciusi kampányával a lakosság figyelmét kívánja felhívni a nem biztonságos forrásból, legfőképpen internetes vásárlásokból származó gyógyszerek veszélyeire, de emellett a biztonságos gyógyszervásárlás szabályait is bemutatják.
A hamisítás elleni testület tavalyi, fogyasztói attitűdkutatásából kiderült, hogy Magyarországon egyre többen vásárolnak bizonytalan forrásból származó gyógyszereket. Tavaly az emberek négy százaléka vásárolt így gyógyszereket, és ez az arány Székely Krisztina, a HENT Gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője szerint évente megduplázódik.
A kampány alapvetően az interneten gyógyszert vásárlók hajlandóságának visszaszorítása érdekében indult, de emellett arra is felhívja a figyelmet, hogyan ismerhető fel a hamis gyógyszer, miért veszélyes általában bizonytalan forrásból származó gyógyszert alkalmazni és hová fordulhatnak a fogyasztók gyanú esetén segítségért.
Idén július 1-jétől hatályos új büntető törvénykönyv (Btk) önálló tényállásként nevesíti az egészségügyi termékek hamisítását, bünteti a hamis gyógyszerek gyártását, terjesztését, és minősített esetként kezeli, ha a visszaélés halált okoz, illetve ha azt egészségügyi dolgozó vagy gyógyszergyártó követi el – mondta el Páva Hanna, az EMMI egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára. A Btk. már előkészíti az Európai Tanács által kidolgozott Medicrime egyezmény 2013. második felére tervezetett parlamenti ratifikálását is, amely az aláíró országokat kötelezi a hamis gyógyszerek, hamis egészségügyi készítmények és eszközök gyártásának és terjesztésének büntetőjogi szankcionálására.
Magyarországon még nem került a legális kereskedelmi láncba és ezáltal forgalomba sem hamis gyógyszer. Hazánkban csak működő gyógyszertár értékesíthet gyógyszert az interneten, és kizárólag vény nélkül kapható gyógyszereket.
Míg korábban a GYEMSZI-nél a laborkapacitás 10-20 százalékát vette igénybe a hamisítás gyanújával ellenőrzött gyógyszerek vizsgálata, tavaly már 50 százalékos arányban folytak ezek a vizsgálatok – közölte Kőszeginé dr. Szalai Hilda, a GYEMSZI OGYI főigazgató-helyettese.
Azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is érzékelte, hogy az internet miatt megnövekedett az illegális piaci forgalom, a magyar fogyasztók által interneten rendelt gyógyszereket légi forgalomban, postai úton vagy futár által szállítják. Sárközi Alexandra, a NAV bűnügyi szóvivője szerint a csomagok jellemzően moldáviai, távol-keleti, indiai forrásból érkeznek, de arra is volt példa, hogy az Egyesült Államokban adtak fel egy küldeményt. A pénzügyőrök a légi forgalom mellett gyakran találnak a határokon, közúti ellenőrzések során, sőt piacokon is hamis termékeket. Utóbbi vonatkozásában a szóvivő megemlítette, míg az interneten az illegális vágyfokozók jelenléte a domináns, a piacokon ukrán és román forrású fájdalomcsillapítók kínálata a tipikus. Sárközi Alexandra felidézett két ismert gyógyszer-hamisítási esetet is, melyek során egymillió darab hamis potencianövelőt találtak a Liszt Ferenc repülőtéren és lelepleztek egy békéscsabai házaspárt, akik családtagjaik bevonásával üzemeltettek egy, a határon túlra is postázó illegális webpatikát.
Forrás: BP/HENT