Nem más dokumentum fogalmaz így – egész pontosan „A vagyonvédelmi szolgaltatasi tevékenységhez kapcsolódó közbeszerzési eljárás különös szabályai” -, mint az a salátatörvény, amely immár jogszabályi szintre emelte a vagyonvédelmi szolgáltatások közbeszerzéseinek minimális árazását. E szint alatt ugyanis csak ráfizetéssel vagy illegális megoldásokkal lehet vagyonőröket alkalmazni ma Magyarországon.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) évek óta minden esztendőben közzéteszi – egyfajta árazási javaslatként is értékelhető – számítási segédletét a vagyonőrök garantált bérminimuma, a munkára rakódó közterhek és járulékok alapján a minimális rezsióradíjra. Ez az az összeg, amelyet egy vagyonőr után a biztonsági szolgáltatást nyújtó munkáltatónak ki kell fizetnie – részben bérként, részben közteherként. Ha a vállalási díj (vagy rezsióradíj) ennél alacsonyabb, akkor vagy a közterheken spórol az adott biztonsági cég, vagy nem fizeti ki dolgozóinak az ágazati garantált bérminimumot. A címben is idézett „különös szabályok” nem jelentenek mást, minthogy hosszú évek óta bevett gyakorlat, hogy vagyonvédelmi cégek jóval a legális foglalkoztatáshoz szükséges árszint alatti ajánlattal nyernek el állami és önkormányzati megbízásokat. Ez a gyakorlat nem csupán a szürke és fekete gazdaságban jellemző megoldásokat sejtet, de a vagyonvédelmi piac jogkövető módon, és tisztességesen „játszó” szereplői számára is jócskán torzítja a versenyfeltételeket.
A kamara haszna
A Biztonságpiac.hu birtokába került dokumentum szerint a Parlament 2010-2014-es ciklusának utolsó ülésén, 2014. február 13-án fogadta el a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/13478. számú törvényjavaslatot (röviden salátatörvényt), amely alapján ezentúl az évenként esedékes előterjesztéséből kiindulva, a rendészetért felelős miniszter rendeletben határozza majd meg a minimális rezsióradíjat. Ezt pedig a közbeszerzések alkalmával olyan ajánlati minimumnak tekintik, amely a vagyonvédelmi cégeknél a legális foglalkoztatás legkisebb bekerülési szintjén jelenti. Vagyis, ha az állam, vagy egy önkormányzat biztonsági szolgáltatást vásárol, a miniszteri rendeletben meghatározott díj alá nem mehet közbeszerzésen az ajánlattevő. Ha mégis így jár el, vagyis nagyjából ezer forint alatti óradíjat határoz meg árajánlatában, a törvény alapján szigorú vizsgálatokkal számolhat a jövőben.
Mivel a február 13-án elfogadott törvény csupán a minimális rezsióradíj alkalmazásának kereteit jelöli ki, az ördög a részletekben, vagyis a jogszabályhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletben rejtőzik majd. Így tisztázandó kérdés, hogy ki tesz javaslatot a minimális rezsióradíjra (e tekintetben a legvalószínűbb verzió, hogy az SZVMSZK és a MBÁPB közösen készíti elő az ajánlást), illetve mikortól alkalmazzák a vagyonvédelmi tárgyú közbeszerzéseknél a minimális rezsióradíjat, ahogy az is, hogy az óradíj alatti közbeszerzési árajánlat esetén mely szervezet, testület vizsgálja majd meg az egyes ajánlatok vállalati hátterét, vagy indokoltságát.
Rezsióradíj: Önök kérték
A minimális rezsióradíj bevezetését maguk a magyarországi vagyonvédelmi ágazat meghatározó szereplői már régóta szorgalmazták. Mint arról a Biztonságpiac.hu már tavaly novemberben beszámolt, a hazai magánbiztonsági ágazat reprezentatív érdek-képviseleti szervezetei törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be a Belügyminisztériumnak és az Országgyűlésnek. A módosítási javaslatok célja az akkori nyilatkozatok szerint a bűnmegelőzési tevékenység hatékonyságnak fokozása, a közrend és a közbiztonság erősítése, a vagyonvédelmi ágazat “kifehérítése” volt.
A két magánbiztonsági érdekképviselet, amely együttesen lefedi a munkáltatói és munkavállalói oldalt is, 2013. november 11-én tartottak egyeztetést. Itt a felek egyetértésre jutottak a törvénymódosítás részleteiről, ám végül mégis két indítványt nyújtottak be a belügyi tárcához, mivel egyes pontokon ellentétes álláspontot képvisel a Magánbiztonsági Ágazati Párbeszéd Bizottság (MBÁPB) és az SZVMSZK. Az ágazati párbeszédbizottság szerint a minimális rezsióradíjra vonatkozó ajánlás megfogalmazására a munkavállalói és a munkáltatói oldalt egyaránt képviselő MBÁPB lett volna jogosult, szemben a kamarai állásponttal, amely szerint a vagyonőröket képviselő SZVMSZK-t bízzák meg ezzel a feladattal.
A végrehajtási rendelet kihirdetéséig azonban nyitott kérdés, hogy mely forgatókönyvet szentesítik majd, vagyis a jövőben a szakmai kamara, az MBÁPB, vagy a két szervezet együttesen tesz-e majdjavaslatot a rendészetért felelős miniszternek a minimális rezsióradíj értékének kihirdetésére.
Feketén-fehéren
A vagyonvédelmi ágazat Magyarországon már-már hagyományosan a „legfeketébb” szektorok közé tartozik: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos statisztikái alapján az építőipar után a második legnagyobb „fekete foglalkoztatónak” számít. Mint azt Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi főigazgató-helyettese lapunk múlt héten megrendezett konferenciáján kifejtette: az elmúlt években az NMH a vagyonvédelmi ágazatban végezte a munkaügyi ellenőrzések mintegy tíz százalékát. Tavaly a vagyonőr cégek 62 százalékánál találtak szabálytalanságokat, ezek az esetek pedig a vagyonvédelemben dolgozók több mint 70 százalékát érintették. Amellett, hogy a hazai vagyonvédelmi piac szinte már hagyományosan, minden évben rendre előkelő helyet szerez a NAV „feketelistáján”, általános tapasztalat, hogy az utóbbi néhány esztendőben a javuló tendencia markánsan érzékelhető az ágazatban mind az adó- és járulékfizetési morált, mind a munkáltatói tudatosságot és jogkövetést illetően.
Az SZVMSZK legutóbbi, a kamara honlapján is elérhető 2013-as ajánlás szerint alkalmazottak esetén óránként 1186 forintért, egyéni vállalkozók esetében pedig óránként 1046 forintért alkalmazhatók legálisan vagyonőrök, a törvényszerű foglalkoztatás minimumait (értsd: adó- és járulékfizetési kötelezettségeit) teljesítve. A kamaránál a Biztonságpiac.hu kérdésére közölték, jelenleg is folyik a 2014-es óradíj-javaslat meghatározása a közterhek időközben megváltozott mértéke alapján.
Kevesebb lesz az eszkimó, de fóka sem lesz több
Mindazonáltal a minimális rezsióradíj kérdésének rendezése a hazai vagyonvédelmi ágazat egy másik tartozását is időszerűvé teszi: a rezsióradíj alkalmazásának kereteit a gyakorlatban az egész ágazatra kiterjesztett kollektív szerződés jelöli majd ki. Bár a kollektív szerződés már most is létezik, a minimális rezsióradíj nélkül nemigen volt mit betartatnia.
Az biztosra vehető, hogy a közbeszerzéseken a rezsióradíj alkalmazása lehetővé teszi az állami vagy önkormányzati megrendelést elnyerő cégeknél a tisztességes bérek és az előírt közterhek kifizetését, teljesítését, ahogy az is szinte bizonyos, hogy mindettől még az állami-önkormányzati megbízói körnek nem lesznek többletforrásai a biztonsági szolgáltatások vásárlására. Vagyis, magasabb ajánlati ár esetén sokkal inkább reális forgatókönyv az, hogy míg egy objektumra korábban tíz alulfizetett és akár – részben vagy teljesen – feketén foglalkoztatott biztonsági őr vigyázott, azonos biztonsági büdzsé és magasabb vállalási díj esetén ezt a munkát a jövőben már csak öt-hat, de tisztességesen megfizetett őr látja majd el.
Miközben a magánbiztonsági ágazat elérte azt az évek óta áhított célját, hogy tisztességtelenül és versenysértő módon ne lehessen túlzottan alacsony árat ajánlani egy közbeszerzési eljárásban, kérdés, hogy az új játékszabályok miatt nem kerülnek-e nagy számban utcára vagyonőrök.
Az SZVMSZK aktuális rezsióradíjra vonatkozó javaslatai elérhetők a kamara honlapján az alábbi linkeken:
Számítási segédlet egyéni vállalkozók részére
Számítási segédlet alkalmazotti státuszban foglalkoztatók részére
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Novák Csaba
Elkezdődött valami………………
Kettő dolog van ennek kapcsán:
Tudod mi kezdődött el..? Leginkább az, hogy legmagasabb szintről elkezdték koncentrálni a vagyonvédelmi piac nagy részét egy kör kezébe (na,vajon kinek a köre ez..?) és ennek érdekében törvényt hoztak arra, hogy még nagyobb profitot érhessenek el az állami megrendeléseken, és tehessék ezt immár úgy,hogy kezük tiszta maradhat,csalás,lopás nélkül is komoly profitot rakhatnak el. Az őrök sanyarú helyzetét ugyanúgy le fogják szarni,ez nem az ő érdekükben született,még ha próbálják is úgy láttatni ezt az egészet.. Az őrök ezeken a munkaterületeken minimálbérért (tehát valószínűleg valamivel kevesebb pénzért mint eddig) fognak dolgozni ugyanúgy 220-240 órákat, annyi különbséggel,hogy ideális esetben tényleg be lesz utánuk fizetve minden járulék.
A másik: A vagyonvédelmi piac másik felét a magáncégek megbízásai teszik ki, azokra nem vonatkozik ez a rendelet. Szép is lenne, onnantól kezdve hirtelen keletkezne pár tízezer munkanélküli vagyonőr,mivel a szabad piacon nem fizetnének ki ennyit közel se az őrzés-védelmi szolgáltatásért..
Továbbra sem értem, mikén oldódik meg a gyakorlatban az, hogy a fővállalkozó alvállakozója által megbízott munkaerő kölcsönző, ne jogsértő módon gyakoroljon munkáltatói jogokat.
hiszem ha látom hogy igy lesz,de szerintem ez kamu!
Egyszerűen álságos az egész 8 éve ugyanannál a cégnél dolgozom ugyanazzal a cégvezetéssel,Természetesen a főnökséget soha semmilyen formában egyetlen munkaügyi szerv se tudta elérni mivel hivatalosan munkaszerződés szerint semmilyen kapcsolatban nem áll az alkalmazottakkal.Legújabb sláger a munkaerőkölcsönzés megint lehet zsebre dolgozni a munkáltatónak.Mindenkinek nagyon jó kivétel a munkavállaló.Ennek a szakmának sose lessz perspektívája.Tíz évvel ezelőtt 20 ft-al volt kevesebb az órabérem mint most.
Tehát ez a kamutörvény arra hivatott, hogy a bizt.cégek több pénzt kapjanak a munkáért, és ebből a több pénzből a sajgólàbú kolléga ugyanazt a 400ft/óra „fizetést” kapja, mint eddig, de biztos lehet abban, hogy csomó dolgot befizetnek utána, amivel végülis semmire nem megy, mint pl nyugdíjjàrulék, tb, egyebek.
4 éve vagyok egy cégnél (az egyik legnagyobb hazai kartelnél). A fizetés semmit nem nőtt, szabit sose adtàk ki, nem is fizették, tàppénz meg csak nagyon indokolt esetben jàr, ha ugyan megtalálod azt aki intézi, mert van àm alvállalkozó és munkaerő kölcsönző is, és persze tökéletesen begyakoroltàk, hogy „ebben nem mi vagyunk illetékesek”. 240 órára löknek 96ezret és kész. Szabadság nincs, tàppénzt intézni olyan nyögvenyelős hogy nem is kéri az ember ha nincs àgyhozkötve pl műtét miatt, útiköltség támogatás nincs, pótlék nincs (sem helyettesítésre, sem ünnepre, sem ès szakára, de aki ebben dolgozik, az tudja) és 96000 Ft 240 òra valami az sértően megszégyenìtő màr bocsànat.
Tisztelt Mindenki!!!! Amit ma a vagyonőrökkel csinálnak az megalázó és szégyen.Csak az a baj hogy nem az szégyelli magát akinek kellene, mert az jókat röhög magában hisz az ő pénze megvan,és a többi dolog szinte semmit sem számít. Ahol én vagyok lehet 300 órával 80ezret is keresni.
Üdv Mindenkinek!
Ez nekünk őröknek nem hiszem, hogy bármi változást hozna. A fővállalkozónak, alvállalkozónak jó lesz az tuti. Ez viszont már tényleg pofátlanság. Sokan tudjuk kié a most már legnagobb vagyonvédelmi cég Magyarországon. Szóval ki miatt lett ez a törvénymódosítás….