A brit biztonsági szolgálatok kétségtelenül tudtak arról, hogy az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletsorozat után őrizetbe vettekkel szemben milyen „védhetetlen” bánásmódot tanúsított, de ennek ellenére folytatták az információ-megosztást az amerikaiakkal a terror ellen meghirdetett háború idején – áll a londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának két jelentésében.
A 151, illetve 185 oldalas kettős tanulmány három év alatt, harmincezer munkaórával készült el, negyvenezer eredeti dokumentum áttekintésének és 50 órányi szóbeli interjú feldolgozásának eredményeként. Az alsóházi bizottság hangsúlyozza: arra nem talált semmilyen bizonyítékot, hogy a brit hírszerzési és biztonsági szolgálatok közvetlenül, fizikailag bántalmaztak volna őrizeteseket, de 13 olyan incidenst feltárt, amelyben brit ügynökök közvetlen szemtanúi voltak foglyok bántalmazásának.
További 25 esetben a brit szolgálatok tagjainak az őrizetesek számoltak be arról, hogy bántalmazták őket, 128 esetben a bizottság által közelebbről meg nem nevezett külföldi „összekötő szolgálatok” tájékoztatták a brit ügynököket foglyokkal szembeni rossz bánásmódról, és a brit szolgálatok 232 bizonyítható esetben folytatták hírszerzési információk átadását annak tudatában is, hogy az adott esetekben őrizetbe vett embereket a partnerügynökségek rossz bánásmódnak vetik alá.
Az alsóházi bizottság jelentése szerint a brit hatóságok néhány ilyen esetben vizsgálatot indítottak, de ez nem volt következetes gyakorlat. A parlamenti testület szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a jelentésekben feltártak alapján az Egyesült Királyság eltűrt olyan akciókat, amelyek a bizottság megítélése szerint „védhetetlenek”.
A jelentések összegzése szerint ugyanakkor a bizonyítékok arra vallanak, hogy brit szolgálatok nehéz mérlegelési dilemma elé kerültek: befolyásuk korlátozott volt az amerikai félre, viszont óvakodtak az Egyesült Államok „felbosszantásától”, tartva attól, hogy ebben az esetben elveszítik hozzáférésüket az őrizetesektől származó olyan információkhoz, amelyek életfontosságúak lehettek nagy-britanniai terrortámadások megakadályozásához.
„Könnyű az események utólagos ismeretében kritizálni, és teljesen egyértelműen leszögezzük, hogy nem célunk egyes súlyos nyomás alatt dolgozó (brit titkosszolgálati) tisztviselők hibáztatása” – fogalmaz az alsóház hírszerzési és biztonsági bizottsága.
A jelentés szerint azonban a brit fél a szolgálatok és az illetékes minisztériumok szintjén nagyobb erőfeszítéseket is kifejthetett volna az amerikai magatartás befolyásolására és az elhatárolódásra az őrizetesek bántalmazásától.
Dominic Grieve, az alsóházi bizottság vezetője a jelentésekhez külön kommentárt fűzött, miután találkozott olyan találgatásokkal, amelyek szerint az Egyesült Államok cenzúrázta volna a bizottsági jelentést. Grieve ezzel kapcsolatban közölte: a jóval több mint 300 oldalas kettős tanulmányban az alsóházi testület egyetlen olyan szó „átszerkesztésébe” egyezett bele, amelyet az Egyesült Államok biztonsági szempontból aggályosnak talált.
A bizottság vezetője éles szavakkal bírálta a brit kormányt is, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a jelentésből kormánytisztviselők egyes részleteket kiszivárogtattak a sajtónak.
Grieve nyilatkozata szerint a kormány kivételes eljárással előzetes betekintést nyerhetett a jelentéstervezetbe, hogy megvizsgálhassa, nincsenek-e benne olyan részletek, amelyek árthatnak a brit nemzetbiztonságnak, de ez nem jelentette azt, hogy „kedvére” kiszivárogtathatott egyes részeket a tanulmányból.