Szerbia óriási nyomás alatt áll amiatt, hogy egyedüli európai országként nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök szerda este a televízióban is közvetített beszédében.
A szerb elnök nem először beszélt arról, hogy a nyugat-balkáni ország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, ugyanakkor meg akarja őrizni partneri kapcsolatát hagyományos szövetségesével, Oroszországgal, amelyhez vallási és történelmi kötelékek kapcsolják. Belgrád nemcsak hogy nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hanem más európai országokkal szemben a repülőjáratokat sem szüntette meg Moszkva és Belgrád között, sőt növelte a járatok számát.
Aleksandar Vucic rámutatott, hogy Szerbia egyetért az ENSZ Közgyűlésével abban, hogy elítélendő Oroszország támadása Ukrajna ellen, ugyanakkor nem tud csatlakozni a szankciókhoz. „Szerbia rendkívül nehéz helyzetben van, és nehéz elmagyarázni, hogyan kötődik egymáshoz a politika és a gazdaság, milyen a politika hatása a gazdaságra, és milyen nyomás alatt áll Szerbia” – hangsúlyozta. Hozzátette: egy hét alatt óriásit változott a világ, és már semmi sem olyan, mint azelőtt, „tektonikus mozgások történtek a világpolitikában néhány nap alatt”.
Leszögezte: Szerbia nem vesz részt fegyverek szállításában, és egyik fél számára sem engedélyezi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak a háborús térségbe. „Szerbia a térség békéjének megőrzése mellett áll ki” – húzta alá.
A szerb elnök félelmének adott hangot, hogy kizárhatják Oroszországot az ENSZ-ből, és ezzel lehetővé válna, hogy módosítsák az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát, amely Szerbia és Koszovó viszonyáról, illetve Szerbia területi egységéről szól. Oroszország kiáll amellett, hogy Koszovó nem önálló állam – annak ellenére, hogy 2008-ban kikiáltotta függetlenségét -, hanem Szerbia déli tartománya, és Belgrádnak ez a határozott kiállás nagyon fontos, ugyanis nem akar lemondani Koszovóról.
Szerbia 2014-ben, a Krím félsziget elcsatolásakor sem vezetett be szankciókat, ugyanakkor el sem ismerte a Krím elcsatolását, ezzel ugyanis Belgrád koszovói követelései kerültek volna veszélybe.
A koszovói parlament a nemzetközi szervezetekbe történő jelentkezésre szólította fel a kormányt
A NATO-ba, az Európai Unióba, az Európa Tanácsba, valamint más nemzetközi szervezetekbe történő sürgős jelentkezésre szólította fel a koszovói parlament csütörtökön elfogadott határozatában a pristinai kormányt – közölte a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán. A 120 fős parlament 94 tagja támogatta a határozatot, a szerb kisebbségi képviselők kivonultak az ülésről. A NATO-tagországok közül Románia, Spanyolország, Görögország és Szlovákia sem ismerte még el Koszovó függetlenségét, így a katonai blokkhoz történő csatlakozás nehézségekbe ütközhet Pristina számára.