Tudástár

Posted By Biztonságpiac.hu On szerda, február 24th, 2010 With 0 Comments

A fogalomtár összeállításában a Magyar Rendészettudományi Társaság volt a segítségünkre.

Adatbiztonság:

A személyes adatok jogosulatlan megszerzése, feldolgozása, kezelése, megváltoztatása és megsemmisítése elleni szervezési, technikai megoldások, eljárási szabályok összessége, az adatkezelés azon állapota, amelyben a kockázati tényezőket – ezáltal a fenyegetettséget -a szervezési, műszaki megoldások és intézkedések a minimálisra csökkentették.

Informatikai megközelítésben:

  1. Az adatkezelésre vonatkozó szabályozott előírások megvalósulása adott szervezetnél, illetve szervezeti elemnél.
  2. Az informatikai rendszerekben az adatok kezelésének megfelelő minőségét jellemző állapot.
  3. Az informatikai (adattároló és feldolgozó) rendszer azon állapota, amelyben az adatok elvesztésének, illetve megsemmisülésének, illetéktelen hozzáférésének kockázata különböző intézkedésekkel elviselhető, a működést nem veszélyeztető mértékre csökkenthető. Ez az állapot olyan nemzetközi szabványokon alapuló előírások és megelőző biztonsági intézkedések betartásának eredménye, amelyek az információk elérhetőségét,sérthetetlenségét és megbízhatóságát érintik.

Adatkezelés:

  1. A rendvédelmi szervek – meghatározott bűnüldözési, rendészeti, államigazgatási és részben honvédelmi jellegű – feladatai ellátása érdekében végzett olyan bizalmas tevékenysége, amely az ebben érintettek személyes adatai átvételére, átadására, tárolására, illetve nyilvántartásból történőtörlésére irányul. Az adatkezelés az adatokra vonatkozó minden műveletet és adatkezelési technikát magában foglal.
  2. Az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet, vagy műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása,továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat,DNS-minta, íriszkép)rögzítése is. 1992. évi LXIII. tv. 2. § 9./ pont

Adminisztratív védelem:

A biztonsági okmányokkal kapcsolatos eljárásban az igazgatási folyamatba épített, az ügyintézés és ügykezelés során alkalmazandó előírások, intézkedések, továbbá az eljárást támogató informatikai rendszerben az adatkezelésre vonatkozó adatvédelmi és adatbiztonsági követelmények meghatározása, valamint az ezeket tartalmazó dokumentációk összessége.

(86/1996. [VI. 14.] Korm. rend.)

Anyagi biztosítás:

Olyan folyamatos logisztikai jellegű résztevékenység, mely adott szervezet eredményes, rendeltetésszerű működését hivatott szolgálni.

Állambiztonság:

Az állam biztonsága a külső és a belső körülmények által jogilag, politikailag, diplomáciailag, gazdaságilag, katonailag, kulturálisan meghatározott, garanciákon alapuló olyan állapot, amelyben az adott állam zavaroktól mentesen, a teljes szuverenitás alapján gyakorolhatja funkcióit.

Állandó biztonság:

A biztonság tartós megvalósulása, illetve valamely garanciára épülő folyamatos fenntartása (konszenzusos vagy erőszak monopóliumán alapuló érdekérvényesítés).

Általános biztonság:

A biztonság olyan mértékű, tolerálható, az élet szinte valamennyi területére kiható meg valósulása, amely az egyéni érdekeket is artikuláló közösségi, nemzeti és nemzetközi környezetben kölcsönös bizalmat feltételező és megalapozó politikai, gazdasági, diplomáciai, jogi, katonai, rendészeti-rendvédelmi és lakossági (civil) magatartáson alapul.

Átfogó biztonsági intézkedés:

Valamely rendszer, intézmény, tevékenység, folyamat, kapcsolatrendszer védelme érdekében az általános tevékenységre, jogosultságokra, fizikai jelenlétre (érkezés, távozás, mozgás), üzemvitelre, ügyvitelre, ügy intézésre, ügyfélkapcsolatra, adminisztrációra, környezeti infrastruktúra védelmére, személyek, tárgyak, eszközök, technológiák védelmére irányuló tervezett, rendszerkeretek közt megvalósított dokumentált és ellenőrzött utasítás(sorozat).

Bel- és őrszolgálat:

  1. A biztonságvédelmi rendszer részét képező, rendszerint élő erővel megvalósított tevékenység és az azt megvalósító szervezeti formáció elnevezése. A bel- és őrszolgálat adott létesítmény, objektum, objektumrendszer biztonságos működtetése érdekében az oda való bejutás, tartózkodás és távozás jogosságát és szabályszerűségét ellenőrzi, figyelemmel kíséri a rezsimszabályok betartását, fenntartja a belső rendet és megelőzi, illetve reagál a létesítmény, objektum biztonságát veszélyeztető cselekményekre, tevékenységre, biztosítja a rendeltetésszerű működés feltételeit.
  2. Az adott rendvédelmi szerv által meghatározott feladatra és időszakra vezényelt olyan szolgálati személy(ek) akik tevékenységükkel biztosítják, elősegítik az adott objektum belső rendjét, a ki-, belépés ellenőrzés melletti megvalósítását, az összeköttetés fenntartását és a folyamatos vezetés meglétét, esetleg az objektum védelmét, továbbá az adott szervezet előtt álló más jellegű feladatok teljesítését.

Belbiztonság:

A belbiztonság a belső biztonság szűkebb értelmű megközelítése, amely a belső biztonságért felelős (erőszak)szervezetek és hatóságok tevékenysége és a nemzeti lakosság jogkövető magatartása következtében az ország területén valósul meg. Alapját a belső fenyegetettségtől való megbízható védelem, a hatalmi rendszer belső stabilitása, rendezettsége képezi. A jogállamisági működés korlátozottság esetén az állambiztonsággal rokon értelemben használt kifejezés.

Belső biztonság:

Az állambiztonság megközelítése alapján a belső biztonság a biztonság egyik összetevője. Olyan jogilag, politikailag, diplomáciailag, gazdaságilag, katonailag, kulturálisan meghatározott garanciákon alapuló állapot, amelyen az adott állam zavaroktól mentesen, a teljes szuverenitás alapján gyakorolhatja belső funkcióit, érvényesíti az erőszak monopóliumát. Alapját a belső és külső fenyegetettségtől való megbízható védelem, a komplex biztonsági rendszerek stabilitása, rendezettsége képezi. Kollektív, közösségi biztonsági rendszerekben az államhatár nem jelenti a belső és külső biztonság közti térbeni elhatárolást, azt a közösen elfogadott jogrendszer szabályozza a nemzeti szuverenitás sérelme nélkül.

Belső rend:

  1. Jogi vonatkozásban: A jogrendhez szorosan kapcsolódó különböző társadalmi, (élet) viszonyoknak a jog által szabályozott tényleges állapota.
  2. Általános megközelítésben: Valamely létesítmény határán belül a felszerelési tárgyak, eszközök, berendezések rendeltetésszerű és a biztonsági előírásokat kielégítő elhelyezése, használata, fenntartása, a létesítmény rendeltetésszerű igénybevétele, a létesítményen belüli magatartási szabályok betartása és betartatása, a működési feltételek folyamatosságát garantáló állapot.

Biztonság:

  1. A biztonság alapvető egyéni, nemzeti és közösségi (szövetségi) érték, olyan állapot vagy helyzet, amely a fenyegetések és a veszélyek tudatosan (hallgatólagosan) elfogadott, elviselt szintjén valósul meg. Alapját a külső fenyegetettségtől való megbízható védelem, a (védendő vagy védelmi) rendszer belső stabilitása, rendezettsége képezi. A biztonság nem lehet állami, vagy hatósági monopólium, hanem „immateriális társadalmi (össz)termék”, amely érdekközelítés útján, egyeztetett cselekvés, tudatos kooperáció révén jön létre.
  2. Meghatározott társadalmi viszonyok által determinált komplex fogalom, olyan állandó változásban lévő helyzet, állapot, kollektív immateriális termék, amely magában foglalja az ország lakosságának, területének, állami érdekeinek, nemzeti értékeinek megóvását és védelmet minden olyan külső és belső potenciális veszélytől, fenyegetéstől, amely az emberi és nemzeti (nemzetiségi, etnikai) létet, az önmegvalósítást, a progresszív fejlődést, továbbá az egyének nyugalmát, zavarmentes életét is akadályozzák.
  3. A fizikai veszély hiánya, vagy az e veszéllyel szembeni védelem megvalósulása. Háborításmentes lét, félelem nélküli élet. A biztonság összetevői tágabb értelmezése alatt a társadalmi (jogi, szociális), politikai (diplomáciai), gazdasági, környezeti (ökológiai), katonai, informatikai, pénzügyi, egészségügyi, belügyi biztonságot értik. A különböző összetevők sorrendjét alapvetően meghatározza az adott állam célja, illetve a történelmi környezet. Míg a hidegháborúban a katonai biztonság volt elsődleges, addig napjainkban elsősorban a politikai, gazdasági és környezeti, illetve az egyéni biztonság elérése a fő cél. A különböző összetevők, szektorok elválasztása csak az elméleti vizsgálódások szempontjából lehetséges, a mindennapi élet során ezek elválaszthatatlanok, hiszen azok komplex formában jelennek meg.

Biztonság deficit:

A biztonság egészének értelmezésekor felmerülő olyan veszélyeztetési, fenyegetési és kockázati szint, amely a rendelkezésre álló lehetőségek adott szintjén nem kompenzálható, és a védelmi rendszer korrekciója nélkül annak biztonsági önregenerációs képessége sem tudja azt ellensúlyozni. Integrált megközelítéssel, a rendszer és környezet komplex viszonyrendszerével jellemezhető.

Biztonságipar:

Az egyéni, közösségi, nemzeti és nemzetközi (speciális) biztonsági igényeket kielégítő, általános és specifikus védelmi célú, vagy azt támogató gazdasági tevékenységek helytől és időtől, igényektől függően változó súlyú eleme. A biztonságipari tevékenységek köre magában foglalja:

  • a katonai és általános védelmi- biztonsági termékgyártást és szolgáltatást,
  • a kutatást, fejlesztést,
  • a hadi és általános védelem-, biztonságtechnikai kereskedelmet
  • a katonai és általános biztonsági, védelmi célú tartalékolást,
  • továbbá a társadalom és a gazdaság felkészítését (a gazdaságmozgósítást) a rendkívüli helyzetekre, illetve végletes helyzetben a háborús gazdálkodás komplex vagy részleges rendszerére,
  • illetve az állampolgárok alkotmányos jogai garantálásához szükséges, megengedett vagy tolerált igényeket és a napi élethez fűződő bárminemű biztonsági kérdést.

A biztonságipari termék kategóriájába tartozik minden olyan termék és szolgáltatás, amely közvetve, vagy közvetlenül a biztonsághoz kapcsolódik.

Biztonságszolgáltatás:

A biztonságszolgáltatás egy komplex cselekvés, folyamat, amelyet a biztonságot szolgáltató (rendészeti szerv) jogszabályok által meghatározott helyen, időben és módon, nem közvetlen ellenszolgáltatás fejében nyújt a hely és idő szerint érintett környezetnek. A biztonságszolgáltatás megvalósulhat ellenszolgáltatás fejében is. Pl.: vállalkozás keretében végzett biztonsági tevékenység. Ugyanúgy rendészeti szerv is végezhet ellenszolgáltatás fejében, a jogszabály által meghatározott módon biztonsági tevékenységet. A biztonságszolgáltatási tevékenységnek egyszerre kell egyedinek/személyre szabottnak, általánosnak (diszkriminációmentesnek), megbízhatónak, elérhetőnek lennie, és mindezt egyenletesen, követhető módon kell teljesíteni. A biztonságszolgáltatás, mint kifejezés már magában hordozza a paradoxont: olyan módon kell állandóságot garantálni, amely mód nem garantálja az állandóságot. A biztonság és szolgáltatás között hasonlóságot mutat az, hogy egyik sem mindig fizikai természetű. A biztonság elvileg „tárolható”, azaz hosszabb ideig önmaga hatását fenntartva is érvényesülhet, a szolgáltatás, mint folyamat a megszűnés után nem értelmezhető. A szolgáltatás elválaszthatatlan a szolgáltatótól, azonban a biztonságnál az indirekt kapcsolat is releváns lehet. A szolgáltatás helyhez és időhöz kötött, a biztonságra ugyanez elmondható.

Biztonságtudatosság:

A biztonságtudatosság a biztonságtudaton alapszik. Feltételezi, hogy az érdekelt összefüggéseiben ismerje, hogy a számára fontos érdek, tárgy, viszonyrendszer milyen értéket képvisel, és legyen tisztában azzal, hogy mit jelenthet ez az ellenérdekelt fél részére A biztonságtudatosság nem egyszerűen valamely pozitív viszonyulást jelent valamely pozícióhoz, hanem annak a kötelezettségi hátterét is, hogy a pozitív viszony megszűnhet, átalakulhat, ha nem történik az érdekében valamilyen aktivitás. A biztonságtudatosság az egyén esetében az érzelmi oldalt, míg a szervezet, intézmény esetében a viszonyrendszert fenntartó racionalitást preferálja.

Biztonságvédelem:

  1. Komplex tevékenység, folyamat, rendszer, amely a meglévő biztonság fenntartását, azt garantáló feltételek biztosítását célozza meg. Tágabb értelemben valamennyi biztonsági kérdés ide sorolható, szűkebb értelemben a biztonsági rendszer fenntartásának feltétele.
  2. Mindazon intézkedések, eljárások, tevékenységek komplex összessége, amelyek valamilyen veszélytől, bántódástól mentes, zavartalan állapotot, biztonságot, működőképességet, stabilitást, zavartalanságot, kívánatos oltalmat, védettséget hivatott szavatolni. A biztonságvédelem területeit illetően beszélhetünk személyi védelemről, objektum védelemről, fizikai védelemről, adat-, információ (dokumentum) védelemről, vagyon- és értékvédelemről.
  3. Intézkedések, tevékenységek és rendszabályok összessége, amelyek az adott szervezet belső biztonságának megteremtésére, a külső és belső veszélyek kivédésére, a zavartalan működést biztosító állapot kialakítására, fenntartására, illetve visszaállítására irányulnak.

Biztonságmenedzsment:

Olyan érték vezérelt szervezeti folyamat, technológia és eszköz, amely a tevékenységi modell biztonsági eszközeire helyezi a hangsúlyt, az információk rendelkezésre állásának, funkcionális elemzésének, értékelésének és szétosztásának rendszerszemléletű megközelítését biztosítva a biztonság magasabb szintjének kialakítására törekszik.

Biztonsági dilemma:

A biztonsági dilemma központi kérdése az, hogy miként erősíthető a saját biztonság. Vajon több fegyver/érdekérvényesítő eszköz és módszer nagyobb biztonságot jelent? A hidegháború időszaka alatt a biztonság erősítésének ily módon történő felfogása a fegyverkezési verseny elinduláshoz vezetett, amelynek eredményeképp a rendelkezésre álló eszközök képesek lettek volna a szemben álló felek és gyakorlatilag az egész bolygó elpusztítására. A biztonság erősítésének hatékony és eredményes módjai az un. bizalom- és biztonságerősítő lépések, intézkedések. A biztonsági dilemma központi kérdése a szabadság korlátozásának mértéke a biztonság érdekében, illetve a biztonság szintje és a szabadság foka közti viszonyrendszer.

Biztonsági paradoxon:

A biztonsággal összefüggő elvárások és lehetőségek térbeni, időbeni viszonyrendszerét, illetve a tevékenységek és ellen tevékenységek, az érdekérvényesítés szinkronitását vagy aszinkronitását kifejező állapot megnevezése. Egy biztonsági rendszer akkor nevezhető hatékonynak, ha a lehetőségei határán belül a veszélyeztetés elfogadható mértékben kompenzálható. Ha a lehetőségek a kompenzálást elvileg biztosítják, de a valóságban a veszélyeztetés határozza meg a reagálás mikéntjét, akkor paradox helyzet alakul ki, amely a lehetőségek további bővítésével sem kezelhető.

Biztonsági rendszer:

A biztonságra vonatkozó adatoknak (információknak), a biztonsággal kapcsolatos eseményeknek, a végrehajtott biztonsági tevékenységeknek, a velük kapcsolatos erőforrásoknak, a biztonságszolgáltatás felhasználóiknak, illetve a biztonsági rendszert szabályozó normáknak, szabványoknak és eljárásoknak, az irányítási és végrehajtási alrendszerek szervezett együttese.

Elviselhető kockázat:

A rendkívüli események bekövetkezési valószínűségének és a bekövetkezéskor várhatóan keletkező károk nagyságának függvénye alapján becsült, az alapműködést nem veszélyeztető kockázat mértéke. Az elviselhető kockázat költségkihatásai a költségvetés keretében tervezhetők.

Emberi biztonság:

  1. Szűkebb értelemben a mindennapi életünk mintájában bekövetkező hirtelen és fájdalmas szakadástól (félelemtől) való szabadság: az éhség, betegség, bűneset és elnyomás folyamatos fenyegetéseivel szembeni biztonság (a nélkülözéstől való szabadság).
  2. Tágabb értelemben az emberi biztonság összetevői: gazdasági biztonság (biztos alapjövedelem); élelem biztonsága (fizikai és gazdasági hozzájutás az ételhez); az egészség biztonsága (relatív szabadság a betegségektől és fertőzésektől); környezeti biztonság (hozzájutás a higiénikus vízellátáshoz, tiszta levegő és talajeróziótól mentes földterületek); személyi biztonság (biztonság a fizikai erőszaktól és fenyegetettségtől); közösségi biztonság (a kulturális identitás biztonsága); politikai biztonság (az alapvető emberi jogok és szabadságok védelme).
  3. Az emberi biztonság az egyének számára mind az erőszakos, mind a nem erőszakos veszélyektől való védettséget magában foglalja. Olyan körülmény vagy létállapot, amelyet az emberek jogait, biztonságát vagy akár életét érintő átható fenyegetésektől való szabadság jellemez.

Élet- és vagyonbiztonság:

Az élet- és vagyonbiztonság alkotmányban rögzített jog, az emberi biztonság része.

Fenntartható biztonság:

A biztonság olyan szinten, mértékben és módon történő megvalósítása, megvalósulása, amely kielégíti a jelen biztonsági szükségleteit, anélkül hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.

Fizikai biztonság:

A komplex biztonság egyik eleme. A mechanikai, fizikai akadályozás, mint technológia és az ezt szolgáló eszközök, berendezések rendszerszemléletű alkalmazása eredményeként megvalósuló zavartalan működési állapot, amelyben a funkcionális tevékenység folyamatosan, korlátozásoktól mentesen végezhető és a biztonsági tevékenység végzését támogató fizikai védelmi eszközök épsége és használhatósága is biztosított.

Forgalombiztonság:

Személyek, járművek, tárgyak mozgásához, szervezett helyváltoztatásához fűződő érdek, olyan állapot vagy helyzet, amely a fenyegetések és a veszélyek tudatosan (hallgatólagosan) elfogadott, elviselt szintjén alapvetően folyamat- és rendszerszabályozás útján valósul meg. Alapját az átfogó szabályozás, a feltételek (infrastruktúra) biztosítása és a jogkövetés kikényszerítése, a forgalmi rendszerek külső hatásoktól való megbízható védelme, azok belső stabilitása, rendezettsége képezi.

Gazdasági biztonság:

A biztonság egyik fajtája, illetve meghatározó eleme, olyan érték, olyan állapot vagy helyzet, amely a gazdasági fenyegetések és a veszélyek tudatosan (hallgatólagosan) elfogadott, elviselt szintjén, a gazdasági folyamatok kezelhetőségének garantálásával valósul meg. Alapját a külső fenyegetettség tervszerű és átfogó kezelése, a gazdasági rendszerek naprakész ismerete és belső stabilitása, rendezettsége képezi.

Globális biztonság:

A biztonság globális, értelmezése, amely alapvetően a szabadság, az egyenlőség, a kölcsönös tolerancia és a javak igazságos elosztása elveinek teljes körű, az államhatárokat átlépő érvényesülése útján biztosítható.

Határbiztonság:

Olyan állapot, helyzet, amely megelőző, visszatartó, szabályozó és ellenőrző jellegű komplex, kooperatív, koordinált tevékenység, intézkedés és magatartás által vagy annak következményeként jön létre, továbbá az országra, illetve a közösségre nézve potenciális veszélyt jelentő vagy nemkívánatos személyek, tárgyak, technológiák közösségi felelősségi térségbe való bejutási esélyének, a határokhoz fűződő érdekek érvényesítési szintjére mutat rá.

Helyszínbiztosítás:

Rendőrségi megközelítésben:

  1. A rendőr azon tevékenysége, melynek keretében bizonyos esemény helyszínének megóvására kerül sor részéről az eseménnyel összefüggő további vizsgálatok elvégzése érdekében.
  2. A rendőr arra irányuló tudatos tevékenysége, amikor vigyáz arra, hogy egy bizonyos esemény helyszínét, annak körülményeit a vizsgálat megkezdéséig ne változtassák meg. A rendőr a feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetőleg megakadályozni, hogy valamely bűncselekmény, szabálysértés, baleset, egyéb esemény helyszínét megváltoztassák.

Általános megközelítésben:

Olyan sokoldalú, aktív – nem egyszerűen csak őrzési –, általános és speciális teendőket magában foglaló szolgálati tevékenység, melyet a hivatalos személy bűncselekmény vagy más egyéb esemény helyszínén a helyszíni szemle megkezdése előtt – bizonyos esetben alatt és után is – az adott terep, terület, hely lezárására, őrzésére a nyomok és más elváltozások biztosítása, illetéktelenektől érintetlenül hagyása céljából végez, foganatosít.

Határrendészeti megközelítésben:

A határrendészeti szerv tagjának olyan tevékenysége, melyet az ÁH-val, a határrenddel, határrendsértésekkel és a határrendi esetekkel kapcsolatos jogellenes cselekmények, valamint egyéb szabálysértések és bűncselekmények helyszínének őrzése, lezárása, az ott fellelhető nyomok, elváltozások biztosítása érdekében foganatosít.

Információtechnológiai védelem:

A komplex biztonság garantálása érdekében bevezetett rezsimintézkedések, megvalósított fizikai-mechanikai, elektronikai, minőségbiztosítási tevékenységek rendszere és ezek eredménye. Ezek magukban foglalják az információk szabályozott kezelését és teljes körű védelmét, az erre alkalmazott technológia védelmét, a kapcsolódó infrastruktúra körülhatárolását, a felhasználó személyek felkészítését, ellenőrzését, a hozzáférésre jogosultak azonosítását és a jogosultsági szintek megállapítását, a technológiai folyamatok fenntartóinak azonosítását és felügyeletét, a folyamatok minőségügyi szabályozást.

Integrált biztonság:

Olyan állapot, helyzet, eredmény, amely a biztonság szereplőinek folyamat-, rendszer-és hálózatszemlélet alapján történő bevonásával összevont forrástervezésen, biztosításon, felhasználáson, kapcsolatszabályozáson, környezet- és biztonságtudatosságon, valamint egyeztetett tevékenységen alapul. Az integrált biztonság komplex rendszerviselkedést képvisel, amelyben a rendszerelemek kompetencia alapú részvételének intenzitása a teljes rendszer magasabb minőségi szintű kimenetét eredményezi. Az eredmény nem a részelemek puszta összege, hanem egy más, magasabb értéket képviselő állapot. Az integrált biztonság meghatározó cél-érték kategóriái: élhetőség, stabilitás, fenntarthatóság, kiszámíthatóság, fejleszthetőség, tervezhetőség, fenntartható fejlődés, prevenció, versenyképesség, jövőorientáltság, (ön) regenerálódási képesség.

Intézményi biztonság:

A komplex biztonság eleme. A szervezet, intézmény létesítésének, fenntartásának, működtetésének rendszerszemléletű megvalósítása során a bevezetett biztonsági intézkedések, eszközök, technológiák eredményeként kialakult zavartalan, vagy az általános elvárások teljesítését nem akadályozó állapot, amelyben a funkcionális tevékenység folyamatosan, korlátozásoktól mentesen végezhető és a biztonsági tevékenység végzését támogató rendszerek védelme is biztosított.

Jogbiztonság:

  1. Olyan állapot, helyzet, melyben a szabályozott társadalmi viszonyok, az egyértelmű szabályozások, az áttekinthető jogrendszer, a konzisztens jogalkalmazás alapján az egyéni jogok védelmezettek másokkal és az állami önkénnyel szemben.
  2. Az állam kiszámítható és fenntartható működésére vonatkozó állapot, helyzet, amelyben a jogalkotással és a jogalkalmazással szembeni általános követelmények alkotmányjogi garanciákkal érvényesülnek. Mindez azt jelenti, hogy a társadalmi viszonyok szabályozottak, a szabályozás egyértelmű, kiszámítható, stabil és végrehajtható, a jogrendszer egységes és áttekinthető, a szabályozás az érintettek számára könnyen megismerhető, a jogalkalmazás konzisztens és kiszámítható, a jogalkalmazói döntések végrehajthatók, a szerzett jogok és a lezárt jogviszonyok védelemben részesülnek, a jogbiztonság szempontjait szem előtt tartó tervezés alapvetően jövő orientált, a jelen értékeit kívánja megőrizni a jövőnek.

Kollektív biztonság:

Nemzetközi rendszer tagjainak azon felfogásán alapul, hogy az államok közötti konfliktusokat békés eszközökkel kezelje és így kerülje el a háborúk létrejöttét. A kollektív biztonság kiemelkedő szerepet tulajdonít a nemzetközi jognak és az államok közötti egyetértés kialakításának. Megállapodáson alapuló viszonyrendszer, amelynek alapját az képezi, hogy a közösség (tagjai) lemond az erőszak alkalmazásáról, de bármelyiküket ért támadás esetén segítséget, támogatást helyez kilátásba.

Környezetbiztonság:

  1. A természeti és civilizációs katasztrófaveszélyek elhárítását, ellensúlyozását eredményező biztonsági kör megléte.
  2. Azon bekövetkezett és valószínűsíthető káresemények, valamint az ezek ellen tett intézkedések hatására kialakult helyzet, állapot, eredmény, amely egyrészt a váratlan és szélsőséges természeti folyamatok következményeiként veszélyesek a környezetre, másrészt az emberi gondatlanságból bekövetkező, veszélyes anyagokkal okozott balesetek és természeti katasztrófák révén okoznak környezeti krízishelyzeteket.

Közbiztonság:

Általános megközelítésben:

Az élet- és vagyonbiztonságnak a közállapotoktól függő színvonalú megvalósulása.

Általános megközelítésben:

  1. A társadalom tagjai – részben külföldiek is – személy- és vagyonbiztonságának állam által történő garantálása és megvalósulása.
  2. A jogrend valamilyen megvalósulási állapota egy meghatározott helyen (állam, település) és időben, amelyben a természetes és jogi személyek, az emberek életének, személyiségi jogainak védettsége érvényesül vagy szenved csorbát.
  3. A társadalmi együttélés rendjének – adott időszakban és helyen – jogilag szabályozott olyan tényleges helyzete, amelyben az emberek élete, személye, javai és jogai tolerálható szinten biztosítottak, a veszélyeztetés ellensúlyozása illeszkedik a szubjektív biztonságérzet kereteibe.

Magánbiztonság:

Olyan kívánatos jogállapot, amelyben a személy és a jogi személy a magánjogban kifejeződő szabadságjogai, gazdasági, szociális és kulturális jogai, egyenjogúsága, valamint jogos érdekeinek érvényesülése szavatolt.

Objektív biztonság:

A biztonságnak életminőség oldaláról való megközelítése, amely az egyéni és közösségi érdekek formális megjelenítése mellett az erőforrások, a képességek, a mérhető hatások, statisztikailag megjeleníthető mértékek alapján vizsgálja az összefüggéseket.

Objektumbiztonság:

A biztonság funkcionális megjelenítése. Az objektumok létesítésének, fenntartásának, működtetésének rendszerszemléletű megvalósítása során a bevezetett biztonsági intézkedések, alkalmazott eszközök, technológiák eredményeként kialakult zavartalan vagy az általános elvárások teljesítését nem akadályozó állapot, amely az objektum egésze, a benne elhelyezett tárgyak, dolgok, az ott tartózkodó személyek és az ott folyó tevékenység vonatkozásában a funkcionális érvényesülés folyamatosan, korlátozásoktól mentesen biztosított és a biztonsági tevékenység végzését támogató rendszerek védelme is megoldott.

Rendezvénybiztosítás:

  1. Olyan rendőri tevékenység, amely kisebb-nagyobb csoportokat, tömegeket vonzó események zavartalansága, a megjelenők személyi biztonsága érdekében kerül alkalmazásra.
  2. A nagy tömeget vonzó rendezvények  jogszerű, zavartalan lebonyolításához szükséges feltételek megteremtését, a rendezvényen és annak körzetében a személy-, a vagyon- és a közlekedésbiztonság fenntartását szolgáló komplex tevékenység.

Személyi védelem:

  1. A rendőrségnek, a Vám- és Pénzügyőrségnek, valamint a büntetés végrehajtási szervezetnek a büntetőeljárásban részt vevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtási szabályairól szóló jogszabály (34/1999. [II. 26.] Korm. rend.) szerint folytatott intézkedése.

Olyan céltudatos, jogszerűen és tervszerűen végzett tevékenység, amely természetes személy vagy személyek életének, testi épségének, emberi méltóságának megóvására, életvitele zavartalanságának biztosítására irányul környezetük érzékelhető megváltoztatása nélkül. A személyi védelem az alábbi módokban teljesíthető:

  • rendszeres járőrszolgálattal,
  • technikai eszközzel,
  • folyamatos hírösszeköttetés megteremtésével,
  • védőruházat biztosításával,
  • őrszemélyzettel,
  • illetve – ha a személy védelmének más módja eredményre nem vezet – őrszemélyzettel biztosított, a személyi védelem elrendelésére vagy ellátására jogosult rendvédelmi szerv kezelésében lévő helyen látható el.

Szubjektív biztonság:

A biztonságnak az egyéni tapasztalatok, az érintettség mértéke és minősége oldaláról való megközelítése. Elsősorban a szubjektív érzékelés és értékelés folyamatainak jelentőségét hangsúlyozza, s így az emberek szubjektív közérzete alapján méri a társadalom fejlődését és az életminőség mértékét, abból kiindulva, hogy az átlagember tudja leginkább megítélni saját életminőségét.

Technikai biztonság:

A komplex biztonság eleme. A fizikai biztonságot és védelmet elősegítő eszközök, berendezések, létesítmények rendszerszemléletű alkalmazása eredményeként megvalósuló zavartalan működési állapot, amelyben a funkcionális tevékenység folyamatosan, korlátozásoktól mentesen végezhető és a biztonsági tevékenység ellátását támogató technikai rendszerek védelme is biztosított.

Technológiai biztonság:

A komplex biztonság eleme. Az alkalmazott technológiák és az ezen az elven működő eszközök, berendezések rendszerszemléletű alkalmazása eredményeként megvalósuló zavartalan működési állapot, amelyben a funkcionális tevékenység folyamatosan, korlátozásoktól mentesen végezhető és a biztonsági tevékenység ellátását támogató technológiák védelme is biztosított.

Tűzvédelem:

A tűzesetek megelőzésére, a tűzoltási feladatok ellátására, a tűzvizsgálatra, valamint ezek feltételeinek megteremtésére, fenntartására irányuló komplex tevékenység.

Vagyonbiztonság:

Olyan állapot, amely a vagyont vagy vagyontárgyat károsító, vagy a károsítással fenyegető jogellenes magatartások, támadások, megelőzésével, elhárításával, a természeti jelenségek károsító hatásainak megelőzésével, csökkentésével, a vagyonnal való rendelkezés biztosításával, a tulajdonos, birtokos személyes védelmével, a környezeti és jogi feltételek meglétével, a közvetlen és közvetett védelem garantálásával jön létre.

Vagyonvédelem:

  1. Egy szervezet teljes anyagi eszközeinek kezelése, felhasználásának szabályozása, állagának, állapotának, épségének, mennyiségének, minőségének és tulajdonságainak megtartására irányuló céltudatos tevékenység, rendszabályok és eljárások összessége.
  2. A vagyont vagy vagyontárgyat károsító, vagy károsítással fenyegető jogellenes támadások megelőzésére és elhárítására, a természeti jelenségek és katasztrófák károsító hatásainak, káros következményeinek megelőzésére és elhárítására, a vagyonnal való jogszerű rendelkezés garantálása érdekében tett intézkedések összessége.

Zonális biztonság

A biztonsági rendszer kialakításának módja, a veszélyeztetés mértékének megfelelően elkülönített és ellenőrzött biztonsági sávok kijelölésével, a belépési jogosultság meghatározásával.

autoalkatreszek24.hu