Dabroncon áramütés következtében szerdán két munkás meghalt, négy pedig megsérült. A békéscsabai konzervgyárban szerdán egy gép mozgó alkatrészei közé szorult egy nő és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A múlt hét végén a pécsi hőerőműben halt meg egy dolgozó, szeptember közepén pedig a Mátrai Erőműben vesztette életét egy alpinista.
Dabroncon egy 20 ezer voltos áramütés következtében szerdán két munkás meghalt, négy pedig megsérült. A hat munkást akkor érte az áramütés, amikor a csarnok festése közben az épülettől 11 méterre lévő, 20 ezer voltos vezetéket elérte a fém állványzatuk. A Veszprém Megyei Kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerve hivatalból közigazgatási eljárás keretében vizsgálja a baleset körülményeit.
Az idei első félévben összesen negyvenegy halálos kimenetű munkabaleset történt Magyarországon – derül ki az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség augusztusban közölt adataiból. A legveszélyesebb iparágak a mezőgazdaság, az építőipar és a szállítás-raktározás voltak: az idei első félévben összesen tíz, a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban foglalkoztatott ember vesztette életét munkabaleset miatt, az építőiparban ugyancsak tízen szenvedtek halálos balesetet munkahelyükön. A szállítás-raktározás ágazatban pedig heten haltak meg munkahelyi balesetben Magyarországon 2011 első hat hónapjában.
A karbantartás még mindig túl sok baleset forrása
Az OMMF csütörtökön közölte: a karbantartással kapcsolatos veszélyekre és kockázatokra tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség a 2010-2011. évben „Egészséges munkahelyek, Európai Kampány a Biztonságos Karbantartásról” elnevezéssel kampányt hirdetett a karbantartási munkákkal összefüggő balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.
Tavaly 3.376 karbantartáshoz köthető, három napon túl gyógyuló munkabalesetről szerzett tudomást az OMMF, amely az összes bejelentett munkabaleset 17 százaléka.
Az országos célvizsgálat a munkáltatók 88,63 százalékánál tapasztalt valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot, és ami a karbantartást illeti, 33,5 százalékuk nem készített megelőzési stratégiát a karbantartási folyamatokra, így azok tervszerű és időben történő elvégzésére lehetőség sem adódott.
Az ellenőrzött munkáltatók tizenhárom százaléka nem végezte el a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartását, ami megnyugtató számnak is tűnhetne, ha nem olyan eszközökről lenne szó, amelyek összességében több ezer munkavállaló biztonságára, és nem utolsó sorban termelőképességére vannak hatással.
Egyes tevékenységek nem csupán közvetlen balesetveszéllyel, hanem a munkavállalók egészségének később jelentkező, ám hosszabb, akár élethosszig tartó megromlásával járhatnak. Ilyen például a vegyi anyagoknak való kitettség, amit az ellenőrzött munkáltatók 41 százalékánál tapasztaltak a felügyelők, de tartós károsodással járhat a magas zajszint is, ami 43 százalékuknál volt fellelhető a karbantartási tevékenységek vizsgálatakor.
A karbantartási feladatok ellátására több módszert alkalmaznak a hazai munkáltatók, ugyanakkor az olyan, régebben hagyományosnak tekintett megoldások, mint például a nagyobb üzemek, intézmények TMK (tervszerű, megelőző karbantartó) egységei szinte teljesen eltűntek. Szerepüket a különféle ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó külső vállalkozások, szervizszolgálatok végzik, de van ahol csak a kieső megrendelések miatti kényszerleállások idejét szánják rá a saját kezűleg végzett karbantartási feladatokra. Az egyik napról a másikra élő vállalkozásoknál jellemző, hogy a karbantartás-javítás területén csak „tűzoltást” végeznek, annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, hogy hosszú távon ez a drágább megoldás.
Link: Az OMMF 2011. első féléves munkabaleseti statisztikája letölthető ezen a linken! (ommf.gov.hu)
Forrás: Biztonságpiac.hu / OMMF / MTI
