A foglalkoztatás bővülése, az új vállalkozások és foglalkoztatási formák megjelenése, valamint a tudományos-technikai fejlődés a munkavállalókat fenyegető kockázatok minőségi és mennyiségi változását is magával hozta. A globalizáció, a klímaváltozás, az új vegyi anyagok megjelenése vagy éppen az infokommunikációs technológiák nagyon gyors – a felhasználókra gyakorolt hatások behatóbb megismerését mindig maga mögött hagyó – fejlődése mellett a pszichoszociális kockázatok erősödése is jelentős kihívássá vált – jelentette ki lapunknak Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára.
A gazdaság, a termelés élénkülése, valamint a munkavégzésre vonatkozó fokozódó elvárások az elmúlt években a munkahelyi balesetek és a foglalkozási betegségek számának kis mértékű növekedését eredményezték (évente nagyságrendileg 20-23 ezer ember legalább három munkanapkieséssel járó sérüléséről van szó), ami kiemelt feladattá teszi a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzését – mutatott rá Bodó Sándor. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a munkahelyek biztonságosabbá tételével a balesetek és foglalkozási betegségek gazdasági, társadalmi költségei rövid és hosszú távon egyaránt csökkenthetők lennének. Bizonyított – és a magas munkavédelmi kultúrával rendelkező szervezeteknél egyre inkább elfogadott – tény, hogy a munkavédelem hatékony gazdasági befektetés. A munkából való kiesés, a gyógykezelés, a rehabilitáció a gazdasági szervezetek számára legalább kétszer akkora költséget jelent, mint a munkavédelemre és annak fejlesztésére fordított befektetés.
Kérdés persze, hogy milyen módon lehetne a jogszabályi keretekben, a hatósági tevékenységben, a szemléletformálásban, az ismeretbővítésben és az új megoldások keresésében megtalálni az előrelépés lehetőségét.
Szabályok és politika másképpen
Magyarországot az alaptörvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 155. számú egyezménye is kötelezi arra, hogy határozza meg a munkavédelem hosszabb távú feladatait, és – a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleteivel egyeztetve – alakítsa ki a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó nemzeti politikáját.
E tekintetben „politikán” meghatározott célokat és cselekvési irányokat kell érteni, amelyek egymással összhangban a munkavédelem fejlesztésének, a munkavégző képesség megőrzésének, továbbá az egészség és a biztonság fenntartásához, az egészségben eltöltött életévek növeléséhez szükséges feltételek javítása felé mutatnak.
Az alapvető célokat új formába öntve, többéves szakmai előkészítő munkát követően, az Európai Unió aktuális, 2014-től 2020-ig terjedő munkavédelmi stratégiájának figyelembevételével széles körű szakmai és társadalmi egyeztetéssel dolgoztuk ki a Munkavédelem Nemzeti Politikáját (MNP) – mondta el Bodó. A legmagasabb szintű érdekegyeztető fórumok, mint például az Országos Munkavédelmi Bizottság, valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma egyaránt támogatta a Munkavédelem Nemzeti Politikájának tervezetét, amelyet a kormány megtárgyalt, elfogadott és 2016 októberében ki is hirdetett.
Az MNP a 2016–2022 közötti időszakra fogalmaz meg célokat, illetve a célokhoz részletes feladatlistát, figyelemmel a munkavédelem hazai prioritásaira és meghatározva a munkavédelem hosszú távú fejlesztési irányait. Mindezt öt fő csoportra bontotta.
Az MNP öt fő fejlesztési területe
• a vállalkozások versenyképességének fejlesztése;
• a munkavállalók munkavégző képességének megőrzése;
• a munkavédelmi képzés és oktatás minőségének javítása és fejlesztése;
• a tájékoztatás és kommunikáció fejlesztése,
• a munkavédelmi kutatások és fejlesztések számának növelése.
De mindezt hogyan és miből?
A dokumentumban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása a program kihirdetésével egyidejűleg megkezdődött, kérdés, hogy mindez milyen forrásból valósítható meg. Hiszen több célkitűzés jelentős infrastruktúra- és humánerőforrás-igényű. A megvalósítás financiális és szervezési alapjait jelentős részben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében meghirdetett GINOP-5.3.7 – VEKOP-17 Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése című kiemelt projekt biztosítja – tájékoztatott az államtitkár –, amelynek keretében 3,8 milliárd forint áll a Pénzügyminisztérium rendelkezésére. A projekt megvalósítási időszaka tervezetten 2020. december 31-éig tart.
A részletekben a lényeg
Ha fő feladatelemeire bontjuk a projektet, jól láthatóvá válnak az MNP egyes célkitűzései is – mutatott rá Bodó Sándor. Például a projekt szakmai anyagok, kutatások, kampányok és konferenciák segítségével lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavédelmi hatóság megerősítse kapcsolatát a helyi érdekképviseleti és a nemzetközi munkavédelmi szervezetekkel.
Ne feledjük, az MNP-ben is világosan megfogalmazott cél a munkavédelmi tudatosság növelése, aminek keretében a hatóság szakemberei a legfontosabb témaköröket módszertani anyagokban, online tájékoztatókban vagy nyílt napokon, konferenciákon jelenítenék meg a munkáltatók, illetve a munkavállalók számára. Talán a mikro-, kis- és középvállalkozások szempontjából ezek a kommunikációs aktivitások a legfontosabbak, ugyanis az említett munkáltatói kör képviselői gyakran nem rendelkeznek kellő tudással, ezért elengedhetetlen az elérésük és a szükséges információkkal való ellátásuk.
A képzések és oktatási rendszerek kialakítása, megújítása szintén elsődleges prioritásként szerepel az MNP-ben, illetve az említett projektben. Vitathatatlan tény, hogy a munkavédelmi tudatosság kialakítását már a munkába lépést megelőzően el kell kezdeni. Ennek első lépéseként tanárok és középiskolai diákok részére figyelemfelhívó filmek, tájékoztató anyagok, valamint előadások készülnek.
Esélyt kap a megvalósulásra a munkavédelemben dolgozók régi vágya is, nevezetesen a munkavédelmi kutatás és fejlesztés újraélesztése, így a projekt keretében több mint húsz kutatás témáját fogalmazták meg az előkészítésben részt vevő szakemberek. Ilyen például a foglalkozási eredetű daganatos betegségekkel kapcsolatos valós hazai helyzet felmérése vagy a társadalombiztosítás önálló baleset-biztosítási ágának kialakítására vonatkozó koncepció kidolgozása.
Szinte minden szakmai fórumon visszatérő megoldásra váró hiányosság a munkavédelmi szakemberek, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók adatbázisának, illetve ehhez kapcsolódóan a munkavédelmi szakemberek kötelező továbbképzési rendszerének kialakítása, ami szintén az MNP célkitűzése, és aminek elkezdéséhez szintén kereteket ad a projekt.
Végül, de nem utolsósorban essék szó a területen dolgozó, a munkavédelmi ellenőrzéseket végző hatósági munkatársak tevékenységét támogató műszaki eszközök, például mobiltelefonok, hordozható számítógépek, modern, multifunkciós mérőműszerek, járművek beszerzéséről. A projekt e technikai eszközök beszerzésével biztosítja, hogy a hatóság képviselői a munka világában végbemenő változásokhoz fejlődéshez alkalmazkodva hatékonyabban végezhessék munkájukat.
(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)
