Aydar tövig nyomta a Kamaz gázpedálját. Felhőtlen, tiszta éjszaka volt, nemrég kelt föl a hold. Lámpát nem használt, szeme már hozzászokott a sötéthez, de még így sem látott messzire. Aydar igazából örült ennek, a határőröknek is sötét az éjszaka. Ismerte az utat, tudta hogyan kerülje el őket. Őt nem kapják el. A sógora balszerencsés volt. Pont beléjük futott. Most börtönben van.
Elveszett a teherautója és vele az áru is. Salim-ot meg valaki feldobhatta. Meg még két másik embert a faluból. Biztosan egy besúgó. Vannak családok, akik inkább leálltak a szállítással, amíg nem találják meg az illetőt. Nem jó a helyzet, de Aydar úgy gondolta, ő elég okos ahhoz, hogy elkerülje a bajt. Senkinek se szólt, mikor és merre fog menni. Ezt az utat gyerekkorában az apja mutatta neki, amikor még lovakkal dolgoztak. Még a száraz facsonk is megvan, itt kell lefordulni, aztán hosszan, egyenesen a vízmosásig.
Alig látszik a nyom, senki nem jár erre. Elmosolyodott. Hatalmas a terület, a határőrök meg kevesen vannak. Őt nem fogják elkapni. Valami volt az csapáson előtte. Hirtelen egy UAZ keresőlámpája vakította el. Ezek határőrök! Gyorsan eltekerte a kormányt és letért oldalra, hogy majdnem felborult közben. Előtte újabb autó lámpája gyulladt föl: többen vannak. Megfordult teljesen, gyorsan vissza, a határon át! Még egy lámpa. Bekerítették! Az üvöltő motorhang mellett is hallatszottak a figyelmeztető lövések dörrenései. Látta a torkolattüzet is. Ez nem lehet, nem kaphatják el!
Ennyi volt. Lassan megállt, leállította a motort, remegő kézzel rágyújtott. Nem akart meghalni. A börtönre gondolt miközben a határőrök közeledtek. Tudta, hogy a következő pár éve nem lesz jó. Hol ronthatta el? „Ez csapda volt!”, cikázott át egy gondolat az agyában. De honnan tudták, hogy merre megy?
– Őrmester, jelentse rádión, hogy megvan a cél. Aratunk, mióta megvan ez a radar.
– Úgy érti, hadnagy, hogy amióta megvan a „kompasz”?
– Áh, igen a „kompasz”. Reméljük, sokáig titokban marad!
A fenti történetet valahol, egy közép-ázsiai országban egy határőr tiszttől hallottuk, amikor egy újabb szállítmány földfelszíni felderítő radart adtunk át a hozzá tartozó oktatással együtt. A történetben szereplő nevek kitalációk, kivéve a Kamazt. Az a csempészet helyi mértékegysége. Meg persze az UAZ-t, ami a határőrt jelenti. A felderítő radar bevezetésével a határ őrzése teljesen átalakult. Új metódusokat dolgoztak ki, továbbképzésre küldték a tiszteket, de még az őrmestereket is. Az elfogások száma jelentősen megugrott és a próbálkozók is kevesebben lettek. A csempészett áruk hiánycikké váltak vagy teljesen eltűntek a helyi feketepiacról. A Határőrségüknél egyértelmű sikernek tekintik a radarok beszerzését.
A térségben sok ország elmondhatja magáról, hogy sok, veszélyes és zavaros helyzetű szomszéddal határos. Egy másik ázsiai országban is meglehetősen intenzív volt az illegális határforgalom: kábítószer, fegyverek, embercsempészet, terrorizmus. Az ország határának védelme elsődleges nemzetbiztonsági kérdés volt, ezért kiépítettek egy passzív határvédelmi rendszert: dupla kerítés, szögesdrót, elgereblyézett homoksáv, rendszeres járőrök a kerítés mentén, őrök tornyokban pár kilométerenként. Remek statisztikákat tudtak készíteni, hogy hol, hányan hatoltak át, ám az elfogások nem voltak gyakoriak. Fejlesztettek a határvédelmen, a kerítésre átvágás-érzékelők kerültek, a tornyokra a kerítést néző, egyszerűbb kamerák. Kicsit nőtt az elfogások száma, de a legtöbbször még mindig túl későn érkeztek a helyszínre. Még tovább fejlesztettek. Rájöttek, hogy csak akkor tudják elfogni a behatolókat, ha még a határ elérése előtt észlelik őket. Nagy- és közepes teljesítményű kamerákat (nappali és hőkamerák) és minden időjárási környezetben üzemelő földfelszíni felderítő radarokat rendszeresítettek. Az elfogások és az igazoltan megakadályozott behatolások száma jelentősen megugrott.
Ezeket a radarokat Magyarországon fejlesztettük és gyártottuk a Pro Patria Electronics-nál és mi is szállítottuk és telepítettük nagyjából 800 kilométer hosszú határszakaszok a megrendelőnél. Folyamatos üzemre készültek, évente egyszer állhatnak le a tervezett karbantartás idejére. Bírniuk kell a fagyot és a tűző napsütést és nem mellékesen az óránként 200 kilométeres sebességű porviharokat. A szenzorokat kisebb klaszterekben (4 torony) helyi posztokon kezelik, de az adatokat továbbítják regionális és országos központokba is, ahol a teljes határszakasz helyzetképét ellenőrizhetik nagyméretű kivetítőkön megjelenített digitális térképen.
Van, ahol járműre szerelt felderítő eszközökkel (radar, hőkamera, egyebek) segítik a határvédelmet és az illegális kereskedelem visszaszorítását. Történt, hogy a beüzemelt rendszerek egyszer csak használhatatlanná váltak. Cégünk munkatársai kiutaztak, megvizsgálták az esetet és a két járműben ugyanazt a hibát találták: valaki elvágott néhány vezetéket, ami egyértelmű szabotázsnak tűnt. A csempészek annyira utálták ezeket a „mindent-látókat”, hogy kerestek valakit, aki hozzáfér a rendszerekhez és jól megfizették, hogy hidegre tegye ezeket. Javítás és kábelcsere után a határőrök már nagyon vigyáznak rájuk. Egy közel 100 kilométeres határszakaszon, egy éjszaka során többször áttelepülve hatásosan akadályozzák az illegális határátkelést. A helyi börtön szinte csak az itt elfogott csempészekkel van tele.
A csempészek többféle módszert kitaláltak, hogy elkerüljék az elfogást. Több helyen áthatolási próbálkozást végeztek és akinek sikerült, az visszarádiózott, hogy melyik út szabad. Az ötlet nem működött, az elsőt követő fő csoportot elkapták. A másik módszer egy csempész előre küldése volt. Ha sikeresen áthatolt, jött egy másik, hogy azt kapják el, hátha késve érnek oda a határőrök. Ha ez is átjutott, akkor jött a fő csoport. Nem sikerült, elfogták őket mind. A kulcs a határközeli területek mélységi megfigyelése volt. Pontosan nyomon tudták követni a csempészek felállását, mozgását. Lehetett tudni, melyik a csempészek fő csoportja, és rájuk lehetett vezetni az elfogó csoportot minden napszakban, minden időjárási körülmények között. A parancsnokságuk ugyanilyen rendszerrel szeretnék más határszakaszaikat is ellátni.
Magyarországon a honvédség felderítő-alakulatai alkalmazzák a Pro Patria Electronics által fejlesztett MSFK-01 rendszert, amely felderítőradarból és kamerarendszerből áll. Az illegális bevándorlók tömeges megjelenésekor az ország minden rendelkezésre álló erejét mozgósították. Természetesen a hadsereg is részt vett a határ védelmében. A Pro Patria által szállított eszközöket használó felderítő alakulat tagjai szerint nekik volt messze a legtöbb elfogásuk abban az időben, köszönhetően a hatékony felderítőrendszernek. A radar kiválóan észlelte a mozgást és annak pozíciójára manuálisan vagy automatikusan ráfordította a kamerákat, ezzel lehetővé téve a célazonosítást. Az operátorok elégedettek a rendszerrel, további, katonai alkalmazásra (is) fejlesztett felderítő-rendszerek beszerzését tervezik, amelyek az összegyűlt tapasztalat, a helyi sajátosságok és elvárások alapján kerülnek megtervezésre. Mivel a rendszerek fejlesztése, gyártása Magyarországon történik, a technikai támogatás sokkal gyorsabb és közvetlenebb.
Aydar azóta talán kijött a börtönből. Talán talált valami egyszerű, de legális munkát. Talán kevesebbet keres. Viszont nem kell a fejlett technikával dolgozó határőrökkel bújócskáznia.
(Cikkünk a 2020 februárban megjelent Biztonságpiac 2020 Évkönyvben jelent meg. A -szerk- megj.)