A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eddigi eredményeiről, terveiről, valamint a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium (HM) tervezett szervezeti átalakításairól tájékoztatott a honvédelmi miniszter.
Benkő Tibor a 2018-as évet sikeresnek nevezte. Azt mondta: ez a kezdet, s bízik benne, hogy a folytatás még nagyobb volumenű eredményeket fog hozni. Példaként említette, hogy a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program révén számos eszközbeszerzést, új eszközök rendszeresítését hajtották végre.
Úgy értékelte: a program nemcsak elindult, hanem a vártnál is sikeresebben működik. Mindennek alapja, hogy határozott elgondolásuk van, s ehhez a kormány a szükséges költségvetést biztosítja – tette hozzá, megjegyezve: mindemellett KEHOP-os pályázatok keretében, uniós forrásokból is voltak fejlesztések a honvédségnél.
Benkő az eredmények között említette az újraindult hazai pilótaképzést, továbbá elmondta: az eddig beszerzett 4 ZLIN típusú repülőn túl további 4 kiképző repülőgép beszerzése van folyamatban.
Jelezte, hogy a vezetési és irányítási rendszer, valamint a szervezeti keretek átalakítására is szükség van. Ennek részleteiről egyelőre a szükséges jogszabály-módosítások megszületéséig nem kívánt többet mondani, azonban az erről eddig megjelenteket – köztük, hogy Székesfehérvár lesz a székhelye a Magyar Honvédség Parancsnokságának – nem cáfolta.
Mint kifejtette: megszüntetik a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség 16 évvel ezelőtt létrehozott integrációját. Képtelenségnek nevezte, hogy a miniszter vezeti a katonai szervezeteket.
„Politikai vezető ne vezessen katonai szervezeteket” – fogalmazott, hozzátéve: erre a feladatra kell, hogy legyen a Magyar Honvédségnek egy parancsnoka, aki egyben a vezérkar főnöke is lesz. A miniszter feladata az irányítás, hogy megteremtse a honvédség működéséhez szükséges feltételeket, ellenőrizze a jogszerűséget, a hatékony felhasználást, s járuljon hozzá a civil kontrollhoz.
A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a cél egy erős honvédség felépítése, amely képes napjaink kihívásainak megfelelni, s a magyar emberek biztonságáról gondoskodni. Az önkéntes tartalékos rendszer kapcsán felidézte, hogy 2010-ben mindössze 17 tartalékos katonája volt a honvédségnek. Múlt szombaton pedig aláírta szerződését a nyolcezredik önkéntes tartalékos katona.
Többek között ez indokolta azt is, hogy a honvédelmi miniszter múlt héten benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot a honvédségi létszámkeret bővítéséről. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak 8 ezer tartalékos katona lehet az országban.
A benyújtott javaslat szerint a hivatásos katonákat érintően kis mértékben a tisztek, nagyobb mértékben az altisztek számát, míg legfőképpen a szerződéses állomány létszámát növelnék. Távlati cél, hogy harmincezer aktív katonával és húszezer tartalékos katonával rendelkezzen a Magyar Honvédség.
A miniszter a társadalmi kapcsolatok erősítését és a jövő nemzedékének megszólítását is kiemelte. Elmondta: egyre több fiatal jelentkezik önkéntes tartalékos katonának. A fiatalabbak körében a honvédelmi táborok is egyre népszerűbbek, idén már 47 honvédelmi tábort működtettek, amelyekben több mint 1500 gyermek vett részt.
A haderőfejlesztésben az első lépés az volt, hogy korszerű ruházatot és fegyvereket adjanak a katonáknak. Ennek nyomán a Zrínyi 2026-on belül elindították az úgynevezett digitális katona programot is. A katonák modernizálása – mint elmondta – egy fő felszerelésénél 112 különböző cikket jelent. Ennek során fontos szempont volt az is, hogy az eszközök többségét a magyar hadiiparban állítsák elő.
Ennek kapcsán elmondta, Kiskunfélegyházán felépítették azt a fegyvergyártó üzemet, ahol licensz alapján kézifegyverek – pisztolyok, géppisztolyok, gépkarabélyok – gyártását kezdik meg a közeljövőben. A gyárban jelenleg fegyverek összeszerelését végzik. Emellett egy lőszer- és lőporgyártó üzem létrehozását is tervezik.
Korom Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke elmondta: idén több mint húsz hazai, és nemzetközi kiemelt hadgyakorlaton vettek részt a magyar katonák. Példaként említette a hétfőn véget érő Brave Warrior 2018-at, amely a NATO gyakorlattervezésében is kiemelten szerepel.
Elmondta, négy földrészen 14 országban mintegy ezer magyar katona vesz részt fegyveres műveletekben, akik mellett több mint háromszáz katona Magyarországon lát el missziós készenléti szolgálatot. Úgy értékelte: a Magyar Honvédség a létszámarányokat tekintve jelentősen hozzájárul a nemzetközi műveletekben való részvételhez. A magyar katonák feladatellátásáról a vezetők mindig elismeréssel szóltak.
Korom a beszerzett repülőkkel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, a kiképzés múlt csütörtökön eljutott abba a fázisába, hogy feloldották az A319-es típusú Airbusok személy- és teherszállítási korlátozását. Szintén kérdésre válaszolva azt is elmondta: a Közös Akarat elnevezésű határvédelmi feladatban a katonai állomány nagy részét visszarendelték a határ mellől, de mintegy háromszáz katona jelenleg is szolgálatot teljesít a határok mellett, támogatva az ott lévő rendőri erőket. Továbbá mintegy 2300 katona jelenleg is készenlétben áll, akik 6, illetve 12 órán belül szolgálatba helyezhetők.
