Benkő Tibor: elképesztően nagyot lépett előre a magyar hadsereg

2019. 01.21. Dr. Benk? Tibor honvédelmi miniszter. Fotó: Móricz-Sabján Simon

Már a jól megérdemelt nyugdíjas éveit tervezte, amikor a miniszterelnök felkérte honvédelmi miniszternek. Gyorsan igent mondott, mert úgy érezte, itt a lehetőség, hogy miniszterként meg tudja valósítani egy igazi, erős honvédség létrehozását.

– Korábban, még vezérkari főnökként nyilatkozott lapunknak, most miniszterként fogadta megkeresésünket. Hogyan ítéli meg a Magyar Honvédségben az elmúlt öt évben végbement változásokat és az elért eredményeket?
– Nyolc évig voltam vezérkari főnök, 2010-től 2018 májusáig, és amikor idekerültem a minisztériumba, mint vezérkari főnök, nagyon nehéz időszak volt. A költségvetésünk igen szűkös, erősen behatárolt volt, az ország gazdasági helyzete pedig korántsem volt olyan jó, mint most, ezért a tárcának is spórolnia kellett. Elég nehéz örökség maradt ránk, a honvédség folyamatosan leszálló ágban volt, ezért arra ment el a legtöbb energiánk, hogy miként tudjuk ezt a folyamatot megállítani. Megfogalmaztuk, hogy mit kell tennünk a következő években, hogy ne kelljen több laktanyát bezárni, ne kelljen több katonát elküldeni, és a képességeket próbáljuk megőrizni. Mert a jelentések már 2009-ben is azt mutatták, hogy a Magyar Honvédségnél meg fog szűnni több képesség. Akkor, 2009–2010 első felében meg kellett volna hozni azokat a döntéseket, amelyek a különböző technikai eszközök beszerzéséhez, a modernizáláshoz szükségesek, de sajnos ezek elmaradtak. Tehát nyugodtan mondhatom, hogy nagyot léptünk előre. 2015-re megalkottuk a katonákra vonatkozó életpályamodellt, amelynek három pillére van: az egyik az oktatási, képzési előmenetel és illetményrendszer, a másik pillér a lakhatási támogatás, amely a katonák és családjuk elhelyezését segíti, míg a harmadik pillér az egészségkárosodási ellátás rendszere, egy biztosítási rendszer bevezetése, amely 2017. január 1-jén indult el. Látható, hogy lépésről lépésre haladtunk előre, ahogy a gazdasági helyzet megengedte. Most pedig ott tartunk, hogy a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében a teljes magyar honvédséget meg kívánjuk újítani.

– Miniszterként meg tudja valósítani azokat a terveit, elképzeléseit, amelyeket vezérkari főnökként esetleg nem sikerült?
– Komoly, 43 éves katonai múltam van, és már a jól megérdemelt nyugdíjas éveimet terveztem, amikor a miniszterelnök úr felkért erre a posztra. Nem gondolkoztam sokáig a válaszon, éppen abból a megfontolásból, hogy ha ezeket a döntéseket nem hozza meg a katonai vezetés, akkor nem lesz erős a magyar honvédség. Úgy éreztem, itt az esély, hogy miniszterként, komoly szakmai múlttal, meg tudjuk valósítani, hogy egy igazi erős honvédséget hozzunk létre. Megnyugvás számomra, hogy éltem a lehetőséggel, és a munkatársaimat is úgy választhattam meg, hogy a helyettes államtitkárokkal bezárólag, egy kivételével, mindenki katona volt.

– Hogyan értékeli a világ elmúlt esztendei biztonságpolitikai fejleményeit?
– A honvédelmi és haderőfejlesztés nem öncélú, ahogy néhányan gondolják. Az új eszközökre nem azért van szükség, mert jobban néznek ki és korszerűbbek, hanem azért, mert a biztonságpolitikai helyzetben jelentős változások történtek, aminek következtében egyik napról a másikra újabb kockázatok, kihívások, fenyegetések jelennek meg. Azaz a nagyon gyors és sokszor váratlan kihívások megkövetelik, hogy a magyar honvédség mindenre felkészült legyen, és képes legyen kezelni ezeket a helyzeteket. A biztonságpolitikában nagyon komoly változások mentek végbe, az öt évvel ezelőtti interjúmban még nem beszéltem az ukrán válságról, a nyugat-balkáni instabilitásról, nem beszéltem az Iszlám Államról vagy az egyre növekvő terrorizmusról, mert nem volt ennyire aktuális – mint ahogy akkoriban az Európát sújtó, a migrációval együtt megjelenő biztonságpolitikai kérdések, a terrorcselekmények, és a kibervédelem kiemelkedő fontossága sem. Ezek is mind azt mutatják, hogy nemcsak a világban, nemcsak a Közel-Keleten, hanem Európában is új biztonsági kihívások jelentek meg. A közvetlen veszély akkor nem volt érzékelhető, mert minden távol volt. A délszláv válság idején észleltük – a határ mentiek hallották is – a mindennapi fegyverropogást, ágyúdörgést, de utána megint minden elcsöndesedett.

– Új harckocsik, légvédelmirakéta-vezetési rendszer beszerzése, az Airbus helikopterek vásárlása – néhány a 2018-ban bejelentett honvédelmi beszerzésekből. Hogyan jellemezhető a honvédség felszereltsége, eszközparkja, és milyen további fejlesztések szükségesek?
– Amit terveztünk, megvalósítottuk, vagyis a tíz évre tervezett fejlesztések elmúlt évre eső részét teljesítettük, sőt valamivel előbbre is jutottunk, mert vannak olyan eszközök, amelyeknek a beszerzését 2020–2021-re ütemeztük, de már tavaly meg tudtuk vásárolni. Elképesztően nagy előrelépést tettünk. Csak a legfontosabbakat említeném. Kezdtük a katonák ruházatával, a gyakorló hadiruházattal, amely egy saját gyártású, korszerű, modern és komfortos öltözet. Beindult a „digitális katona” program, amelynek keretében megújult katonáink egyéni felszerelése. Ez a program több mint 100-120 katonai felszerelési cikket foglal magában, ezekkel kell rendelkezniük a katonáinknak: ebben minden benne van, a fegyver, a mellény, az elsősegélynyújtó felszerelés.

Azt szeretnénk elérni, hogy ezeknek a cikkeknek a többségét Magyarországon állítsák elő, a magyar katona magyar termékkel legyen felszerelve. A következő a katonák egyéni fegyverzete, ezért létrehoztunk egy fegyvergyárat Kiskunfélegyházán, ahol jelenleg még az összeszerelés folyik, de érkeznek gépsorok, és ebben az évben szeretnénk megkezdeni a fegyverek sorozatgyártását. Cseh licenc alapján gyártunk pisztolyt, géppisztolyt, gépkarabélyt. Ezek nagy múltú, modern, műveleti területen kipróbált és bevált fegyverek. Tavaly decemberre már átadtunk tízezer darabot a magyar katonaságnak. A célunk az, és erre kormánydöntés is született, hogy Magyarországon mindenkit, aki fegyvert használ – rendőrség, büntetés-végrehajtás, NAV és így tovább – ezekkel a fegyverekkel kell ellátni, ami többéves lehetőséget biztosít az üzemnek. A fegyverhez kell lőpor, lőszer is, azon dolgozunk, hogy ezeket is itthon gyártsuk. Ennyit csak az egyéni felszerelésről, de természetesen ott vannak a technikai eszközök. Kezdtük a repülőgépekkel: először kiképző gépeket vásároltunk, hogy a hazai bázison meg tudjuk oldani a pilóták alapkiképzését. Ehhez vettünk négy darab kiképző repülőgépet, és további négy beszerzését tervezzük. Vásároltunk két csapatszállító Airbus 319-es repülőgépet – egy ilyen gépen 128 főt lehet szállítani –, továbbá két Falcon típusú repülőgépet, ezek kisebb kategóriájú, könnyű, többcélú szállítógépek. A fő szempont a gazdaságos üzemeltetés volt, valamint speciális igényeknek is eleget tud tenni, és ha csak nyolc-tíz embert kell szállítanunk, ne egy 128 fős gépet kelljen igénybe vennünk. Ezenkívül kell még négy repülő, három rámpás gép, amelyekkel nehéz technikai eszközöket tudunk szállítani, és amelyekből légideszant-feladatokat tudunk ellátni, személyi állománnyal és eszközökkel, valamint még egy a speciális légi vezetési képességhez. Összesen nyolc darab szállítógépünk lesz, ebből már négy áll rendelkezésre.

Mindezen túl szerződést kötöttünk légvédelmi rakéta vezetési rendszerre, és folyamatban van a radar­rendszer cseréje és fejlesztése is. Ezt a következő évekre tervezzük, amivel párhuzamosan a légvédelmi rakéták és rakétakomplexum beszerzésére is szükség lesz. A helikopter-beszerzést viszont megvalósítottuk: még tavaly kötöttünk szerződést húsz darab Airbus 145M könnyű, többcélú helikopterre, és további 16 darab közepes, többcélú H225M szállító-, kutató-, mentőfeladatok ellátására alkalmas gépre. A felújítottunk öt darab MI–17-es közepes szállító és nyolc darab MI–24-es harci helikoptert: ezek a gépek az új eszközök beérkezéséig biztosítani tudják a Magyar Honvédség helikopterképességét.

A szárazföldi alakulatok esetében is fontos volt a korszerűsítés, ezért elindítottuk a harckocsik, kis és nagy hatótávolságú tüzérségi eszközök, páncéltörő eszközök beszerzését. Ezek közül is a „legsúlyosabbak” a harckocsik, és azóta is sokan érdeklődnek, mert a Leopard 2 A7+ elkápráztatott mindenkit, ami nem véletlen, hiszen napjaink egyik legkorszerűbb harckocsijáról van szó. Az A7+ azt jelenti, hogy a magyar igényekkel kiegészítve gyártják le azt a 44 darabot, amit a szerződésben rögzítettünk. Továbbá jön egy tucat Leopard A4-es használt harckocsikiképzési céllal, hogy mire az új eszközök megérkeznek, felkészített állomány álljon rendelkezésre. Az eszközöket most kezdik gyártani, várhatóan 2023–2025 között léptethetők be a rendszerbe. Ami a lövegeket illeti: Magyarországnak voltak önjáró lövegei, de sajnos ezeket is eladtuk a „világbéke” idejében, akkor az volt a feladat, hogy mindent adjunk el, mert nem lesz szükség rá. Az újakkal nemcsak helyre akarjuk állítani elvesztett képességeinket, hanem XXI. századi eszközökkel kívánjuk a katonáinkat felszerelni. Erre a 24 darab önjáró löveg ad majd lehetőséget. Hátra­van még a harcjárművek cseréje is. Több száz eszköz beszerzését vagy gyártását, esetleg közös gyártását tervezzük, ez az elkövetkező négy-öt évben alakul ki, hiszen 2026-ra készen kell lennünk.

– Tavaly májusi kinevezésekor azt mondta, elengedhetetlen a Magyar Honvédség vezetésének, szervezeti felépítésének, rendszeresített haditechnikai eszközeinek, a katonák képzésének átalakítása és biztosítása. Milyen úton, hogyan halad a honvédség átalakítása?
– Elkezdtük a honvédség átalakítását, és már a tervezésen is túl vagyunk. Idén január 1-jétől minden jogi feltétele megvan az átalakításnak, a szervezési intézkedéseket is kiadtuk. Elsejétől az integrált minisztérium két részre válik, a minisztériumra mint irányító szervre, és a Magyar Honvédség parancsnokságára mint vezető szervre. Az eddigi minisztériumban a miniszter irányított, vezetett és ellenőrzött, azaz szinte mindent egy személyben ő végzett. Ez nem felel meg a XXI. század követelményeinek, amikor a biztonsági helyzet ilyen gyorsan és élesen változik. Amikor például egy kibertámadás elhárításáról van szó, arra nincs lehetőség, hogy áttételesen történjenek a feladatkijelölések, a jelentések, hiszen mire a miniszter döntést hozhatna, véget ér a támadás. Hatáskörök, jogkörök és felelősségek vannak, ezeket határozottan szét kellett választani. A minisztérium azért van, hogy irányt mutasson, határozza meg az elvárásait, biztosítsa a feltételrendszert, beleértve az anyagiakat is, majd ellenőrizze a végrehajtást. A Magyar Honvédség parancsnoksága pedig végrehajtja a feladatokat, innentől kezdve a honvédség parancsnoka valóban felelni tud azokért, amiket a törvényben rögzítettünk. Ezt élesen szét kellett választanunk, az átalakítás január 1-jével elindult, és június 30-ára be kell fejezni, 2020 nyarán pedig egy átfogó, miniszteri ellenőrzés keretében fogjuk vizsgálni, hogy az új rendszer úgy működik-e, ahogy meghatároztuk.
Emellett január 1-je óta a több mint 7000 fős közalkalmazotti állomány honvédelmi alkalmazott lett, hogy ezzel is növeljük a honvédséghez való kötődésüket, elismehessük és honorálhassuk a civil szféra közalkalmazottaitól némiképp eltérő feladataikat. Folyamatosan halad az átalakítás, az átszervezés, minden törvényi feltételét megteremtettük, és másfél évre előre látjuk, hogy egymás után mi következik.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment