A drónok sokkal inkább kihívást jelentenek, mintsem biztonsági kockázatot vagy fenyegetést a magyarországi légi irányítás számára. Mint azt Szarka Ágoston, a Hungarocontrol Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. védelmi tisztje a Biztonságpiacnak elmondta, a jelenlegi gyakorlat szerint sokkal nagyobb veszélyforrást jelentenek a lézertámadások. Mindazonáltal a magyar légi irányítás, illetve a társaságnál zajló fejlesztések nemzetközileg is kiemelkedő színvonalat képviselnek.
– Közkeletű vélekedés, hogy a drónok kiemelt veszélyforrást jelentenek a légi közlekedés számára. Miként tekint a Hungarocontrol a drónokra: lehetőségként, veszélyforrásként vagy kihívásként?
– A Hungarocontrol és a légiközlekedési iparág általános megítélése szerint a drónok az elkövetkező öt-tíz év legnagyobb kihívását jelentik. A kormány 2016 novemberében egyfajta felhatalmazást adott a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, hogy előkészítse a drónszabályozást. Ennek kapcsán a Hungarocontrol úgy került képbe, hogy mint szakmai kiszolgáló szervezetet kérték fel az ezzel kapcsolatos szakvélemény elkészítésére. A társaság jelenleg kihívásként tekint a drónokra. Fenyegetésnek nem nevezhetjük ezt, hiszen a szabályok betartása esetén nem jelent közvetlen veszélyt a repülésre, a légi forgalmi szolgáltatásra. Lehetőségnek sem nevezhetném, mert a cégünk a drónokat nem kimondottan tudná használni, elsősorban a drónokról szóló tájékoztatásban lehet majd szerepünk.
– A hazai drónszabályozás hogyan érinti a Hungarocontrolt?
– Jelenleg ha Magyarország légterében bárhol drónt szeretnénk reptetni, akkor eseti légtérigénylést kell leadni a katonai légügyi hatóságánál, amely ezt továbbítja a Hungarocontrol részére. Az igénylés bekerül a rendszerbe, és mi erre egy légi forgalmi szolgáltatói véleményt állítunk ki. Az aktuális légtérigény megjelenésekor pedig egyeztetünk a légi közlekedés többi szereplőjével és megnézzük, hogy az adott légtérben van-e bármi olyan jellegű „elfoglaltság” – például ejtőernyős ugrás, műrepülés, hőlégballonozás –, amelyet a drónreptetés zavarhatna. Az új szabályozás várhatóan kijelöl olyan területeket, ahol ab ovo tilos a drónok reptetése (például iskolák, kórházak, busz- és vasúti pályaudvarok, katonai objektumok). Mindenkinek, aki az új szabályozásnak megfelelően szeretne drónt reptetni, tudnia kell, hogy hol található ilyen létesítmény a közelben. Ezenfelül a Hungarocontrol készül egy mobiltelefonos alkalmazással, amely az adott pillanatban drónreptetésre nem használható légtereket fogja jelölni – a szabályozásban felsorolt és tiltott zónákon kívül.
– Miben rejlik a drónok jelentette kihívás lényege a légi irányítás számára?
– A drónok lokalizálására elképzelhető technikai megoldás – ha például egy transzponderrel szerelik fel, amely folyamatosan jeleket ad és ezáltal a radarernyőkön is beazonosíthatók lennének. Egyrészt azonban így mérhetetlenül sok légi cél keletkezne a jelenlegi napi akár több mint háromezer átrepülő járművön felül, másrészt egy ilyen jeladó rendszer nagymértékben megnövelné a drónok vételárát is. Ennél egyszerűbb azt szabályozni, hogy milyen célra és hol használhat valaki drónt. Speciális terület ilyen szempontból a repülőtér és körzete. Arra egyébként Budapesten is volt már példa, hogy a ferihegyi leszállópályához nagyon közel egy neves amerikai filmstúdió szeretett volna forgatni. Ebben az esetben is megoldható volt a közcélú légi forgalom koordinálásával, hogy a forgatás is sikerült, és a közlekedésben sem volt zavar vagy fennakadás.
– Tavaly több tucat incidenst rögzítettek Németországban, amikor drónok repülőgépeket, helikoptereket veszélyeztettek. Milyen a magyar mérleg?
– Magyarországon eddig egy alkalommal fordult elő, hogy egy leszálló repülőgép drónt észlelt és jelentett körülbelül háromszáz méteres magasságban. Ha egy pár kilogrammos drón leszállás közben a hajtóműbe kerül, az nagyon komoly repülésbiztonsági kockázatot okoz. A nemzetközi repterekről persze több drónészlelésről hallottunk már mi is. Mindez is egy egységes, európai szabályozás kialakítását sürgeti.
– Mi áll jelenleg a Hungarocontrol kutatás-fejlesztési tevékenységének fókuszában?
– A világban egyértelmű tendencia, hogy egységesítik a légtereket. Az európai légtér is előbb-utóbb teljesen egységes irányítás alá fog kerülni. Ez az Egyesült Államokban már megtörtént: jelenleg néhány helyszínről irányítják a teljes észak-amerikai légtérforgalmat. Ennek szellemében a Hungarocontrol célja egy tudásközpont létrehozása, amely azt célozza, hogy nagyon hangsúlyos elemként kerüljünk fel a légi irányítás nemzetközi térképére. Elkerülhetetlen lesz ugyanis, hogy az európai légteret jóval kevesebb központra osszák fel, a távoli jövőben pedig akár egyetlen központból irányítják majd a kontinens teljes légterét. Ez egyébként a NATO vonatkozásában már megvalósult, a transzatlanti szövetség előrébb jár e téren. Korábban minden egyes NATO-parancsnokságnál volt egy irányítási központ, majd ezt régiókra osztották. Jelenleg a spanyolországi Torrejónból irányítják a NATO teljes európai légiközlekedési rendszerét. Ez az irány a polgári repülésben is, és ahhoz, hogy jó pozíciót foglaljunk el a nemzetközi versenyben akkor, amikor ez a folyamat felgyorsul, ki kell tűnnünk a többi szolgáltató közül. Erre egyébként a Hungarocontrolnak nagyon jó esélye van, a magyar rendszer véleményem szerint Európában dobogós helyen áll.
– Ez milyen konkrét tényekből, eredményekből szűrhető le?
– Európában először Magyarországon valósult meg az, hogy egy hazánkkal nem határos légtér átrepülő légi forgalmát innen irányítják, a Koszovó felett átrepülő gépeket innen, Budapestről. Ez már megelőlegezi azt a képességet, ami az egyesített európai légtér forgalmának irányításakor szükséges lehet. Emellett a „free route” projektünk is jó példa arra, hogy hazánk az élvonalba tartozik. Évtizedekkel ezelőtt a polgári repülőgépeket légifolyosókba terelték. Mára megfordult a világ, mostanra a katonai gépeket szabályozták be különböző légtérzónákba, ha nincs harci vagy éles feladat, a civil gépek pedig bármerre repülhettek. Míg a polgári járművek korábban töréspontokkal tudtak eljutni az adott célállomásra, a két évvel ezelőtt bevezetett „free route” rendszer lehetővé teszi a légitársaságok számára, hogy – ha a körülmények lehetővé teszik – az ország légterébe való belépéstől a kilépésig egy egyenes vonalon repülhessenek. Mindez sokkal gazdaságosabb repülést tesz lehetővé a társaságok számára. Ezzel nemcsak biztonságot nyújtunk a repülés során, hanem már az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát is figyelembe vesszük. Mindezek mellett egy további nagy projekt is zajlik a Hungarocontrolnál: a „remote tower” (távoli torony) beruházás kapcsán arra még világszerte is alig van példa, hogy egy, a budapestihez hasonló közforgalmú repülőtéren az irányítást nem a helyszíni toronyból, hanem az Igló utcai székházból végzik.
– Melyek azok a kockázatok, amelyek az irányítás szempontjából a legfenyegetőbbek a repülésbiztonságra?
– Az úgynevezett lézertámadások jelentik a legnagyobb veszélyt Magyarországon. Jelenleg számtalan lézer pointer kapható a piacon, amelyek nagyjából 40 százaléka akár szemsérülést is okozhat. A megoldást az jelenthetné, ha jogszabály tiltaná meg vagy kötné engedélyhez egy adott teljesítmény feletti lézer pointerek forgalmazását, illetve birtoklását. Tavaly 58 esetben jeleztek a le- és felszálló gépek Budapesten lézertámadást. Az ország különböző területeiről, de főként Budapestről és közeli körzetéből érkezett a legtöbb is jelentés. Egy 11 ezer méter magasan, óránként 900 kilométeres sebességgel haladó repülőgépet nehezebb „eltalálni” egy irányított lézernyalábbal, mint a végső leszállási szakaszban lévő, 300-400 kilométeres sebességgel közeledő gépet. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a pilótafülke plexijére érve a lézer egy rendkívül erős szórt fényt hoz létre a kabinban. Tulajdonképpen az egész kabin elszíneződik ilyenkor, és ha a pilóta éppen belenéz ebbe a fénybe, egyes lézerektől akár maradandó szemkárosodást is szenvedhet. Amint a légi irányítók ilyen eseményről kapnak jelzést, akkor értesítjük a rendőrséget, akik intézkednek a járőr kiküldéséről. Mindez kibővült azzal, hogy a Hungarocontrol a polgárőrséggel is együttműködési megállapodást kötött, így az ő segítségükre is számíthatunk.
-NCS-
(Cikkünk nyomtatásban 2017 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)