Biztonságpiac évkönyv 2018: A kormány stratégiai partnerséget ajánlott az OPSZ-nek

Az elmúlt öt év a megújulás jegyében telt az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) életében. Mint azt Túrós András, a szövetség elnöke a Biztonságpiacnak elmondta: nem csupán a szervezet támogatása nőtt kiemelkedő mértékben ezekben az években, de mára a polgárőrök társadalmi elfogadottsága és szerepe is példaértékűnek számít.

– Az elmúlt öt esztendőre visszatekintve, milyen fejlődési utat járt be az Országos Polgárőr Szövetség?
– Ebben az időszakban a polgárőrség az aranykorát élte Magyarországon. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy 2012 és 2017 között több területen is megújult a polgárőrség, és olyan kormányzati támogatásban részesült, amely példa nélküli a korábbi időszakhoz képest. A megújulás elsősorban két területen érhető tetten. A jogi környezetet illetően 2012-ben lépett hatályba a polgárőrség működését szabályozó törvény (2011. évi CLXV. törvény a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól – a szerk.), amely monopolhelyzetbe hozta az OPSZ-t, és minden más civil szervezetet kitiltott az ilyen irányú közterületi tevékenységből. Ennek kapcsán két feltételnek kell az OPSZ-nek megfelelnie: az egyik az, hogy a polgárőr egyesületeknek OPSZ-tagsággal kell rendelkezniük, a másik pedig a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás. A megújulást bizonyítja, hogy az említett jogszabály rendelkezik a szövetség költségvetési támogatásáról, egyben az OPSZ-t köztestületté is nyilvánította. A jogszabály a tekintetben is hiánypótló volt, hogy pontosította a polgárőri tevékenység kereteit. A polgárőrség eközben technikai megújuláson is átesett: öt év alatt 570 vadonatúj terepjáróhoz jutottak hozzá az egyesületek, ezzel teljesen megújult a járműparkunk, ami önmagában is javítja a hatékonyságot. Az utóbbi öt esztendőben a költségvetési támogatásunk összességében elérte az ötmilliárd forintot.

– Mindehhez azért eredményeket is fel kellett mutatnia az OPSZ-nek…
– Évente átlagosan 8-9 millió szolgálati órát teljesítenek a polgárőreink, ami önmagában is jelentős hozzájárulás ahhoz, hogy kevesebb legyen a közterületeken a jogsértés. Mindemellett olyan szakmai programokat is indítottunk, amelyek közvetetten is hozzájárultak a közbiztonság javulásához. Itt kell megemlítenem a 300×100-as mintaprogramunkat. Kiválasztottunk háromszáz települést, ahol a polgárőr egyesületek számára egy bűnmegelőzési mintaprogramot készítettünk a helyi sajátosságok figyelembevételével, valamint anyagi, eszköz- és rendészetpolitikai támogatást is biztosítottunk számukra. A végeredményeket 2017 őszén értékeltük, ezek alapján az általános megállapítás az, hogy jelentős mértékben javult a lakosság biztonságérzete, és 25-30 százalékkal csökkent a bűncselekmények és jogsértések száma az érintett településeken. Ez a polgárőrség 25 éves történetének egyik legsikeresebb szakmai projektje volt, ezért belügyminiszteri felhatalmazással a programot 2018-ban is folytatjuk.

– Milyen visszajelzéseik vannak arról, hogy miként változott a polgárőrség társadalmi elfogadottsága?
– A kistelepüléseken, falvakban, községekben, kisebb és közepes városokban a polgárőrség közbiztonsági és bűnmegelőzési tevékenysége nélkülözhetetlen. A nagyvárosokban és Budapesten az egyesületeink a közbiztonságban hozzáadott értékként jelennek meg. A polgárőrség szinte valamennyi megyében olyan társadalmi kohéziós erőként jelenik meg, amely döntően befolyásolja helyileg a rendészeti párbeszédet és a rendészetpolitikai együttműködést. A polgárőrség szakmai és szabadidős rendezvényein a teljes helyi rendészeti, politikai és gazdasági elit megjelenik. Ilyen erő sehol másutt nem látható. Az OPSZ a Belügyminisztériumon keresztül rendelt meg egy közvélemény-kutatást, amely mintegy háromszáz önkormányzat megkérdezésével zajlott 2017-ben. Arra a kérdésre, hogy a polgárőrség elősegítette-e a település közbiztonságának javulását, 96 százalékban pozitív, megerősítő válasz érkezett. A polgárőrség komoly rendészeti tényezővé vált a településeken, igaz, a nagyvárosok és a vidéki területek között jelentős eltérések vannak a helyi adottságokból fakadóan.

– Melyek azok a szervezeti együttműködések, amelyek alapvetően meghatározzák az OPSZ munkáját?
– A kormány stratégiai partnerséget ajánlott az OPSZ-nek, ennek a dokumentumnak az aláírása jelenleg előkészítés alatt van. A polgárőrségnek már most is vannak stratégiai partnerei: a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A rendőrséggel ápolt stratégiai partnerség a mindennapok gyakorlatában is érvényesül, persze alaptétel, hogy e nélkül nem is működhetne a polgárőrség. A rendőrség „felügyeli” az OPSZ-t, de ezt a hatáskört úgy alkalmazza, hogy mindez nem zavarja meg a polgárőrség önkormányzatiságát. A rendőrség ténylegesen szakmai partnerként kezeli a szövetséget: az ORFK részt vesz a polgárőrök képzésében és felkészítésében. Emellett a rendőrség közvetlenül információval is ellátja a polgárőr egyesületeket az egyes körzetek közbiztonságát illetően. A rendőrség és a polgárőrség között felhőtlen és kimondottan szakmai kapcsolat áll fenn. Az országos rendőr-főkapitány, Papp Károly altábornagy pedig kiemelten szívén viseli a polgárőrség működését és támogatását.

– Hogyan összegezné a polgárőrök képzésének helyzetét, valamint az utánpótlás biztosítását?
– A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen megteremtettük a polgárőr vezetők képzésének keretrendszerét, amikor létrehoztuk a Polgárőr Akadémiát. Már több mint háromszázan végezték el az akadémiát, évente három-négy ilyen kurzust indítunk. Az utóbbi években sikerült stabilizálni a polgárőrség létszámát, amely korábban igencsak hektikusan változott. Jelenleg 61 ezer polgárőr teljesít szolgálatot országszerte, évente 1000-1500 fővel nő a létszám minden különösebb toborzás nélkül. Nagyon magas a polgárőrök átlagéletkora, a fiatalok főleg az egzisztenciájukkal vannak elfoglalva, körükben nem kimondottan népszerű az önkéntes közösségi munka. A polgárőrtörvény egyik módosítása lehetővé teszi a 14–18 évesek számára, hogy ifjú polgárőrként dolgozzanak. Az elmúlt két évben 1200 ifjú polgárőr teljesített szolgálatot az országban.

– Mire a legbüszkébb az elmúlt esztendő eredményei közül?
– Egy évvel ezelőtt megalakult a polgárőrség határvédelmi tagozata, amely Magyarország déli határa mentén dolgozik. Ez a tagozat több mint ötven egyesületet és ezer polgárőrt tömörít, akik közvetlenül is részt vesznek a migráció kezelésében, illetve segítik a rendőrség és a honvédség ez irányú tevékenységét. A jelentős helyismerettel rendelkező polgárőrök mindeddig több mint ezer jelzést adtak a hatóságoknak a migrációval összefüggésben. Ebben a munkában főként olyan polgárőrök vesznek részt, akik korábban a határőrségnél teljesítettek szolgálatot, vagyis kiképzett szakembereknek nevezhetjük őket.

(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment