Magyarország megbízható szövetséges, a magyar katonák nemzetközi szinten is elismerten magas színvonalon teljesítik feladataikat – jelentette ki a Biztonságpiacnak Simicskó István. A honvédelmi minisztert az elmúlt évről és a tervekről kérdeztük.
– Két éve döntöttek arról, hogy új alapokra helyezik a tartalékos rendszert, és visszahozzák a területi elvet a tartalékos egységek szervezésében. Hol tart az átszervezés?
– A múlt év december elején aláírta szerződését a Magyar Honvédség új, területi alapokon szervezett tartalékos rendszerének ezredik önkéntes katonája, amire nagyon büszkék vagyunk, hiszen ezzel teljesítettük a kormány felé tett ígéretünket, miszerint 2017 végére elérjük az ezerfős önkéntes területvédelmi tartalékos létszámot. Nagyon nagy eredmény ez, hiszen 2010-ben még csak 17 tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek, ma az önkéntes tartalékosok összlétszáma már meghaladja a hatezer főt. Természetesen a munka itt nem állhat meg, a toborzás fokozatosan, ütemezetten folytatódik megyei, régiós és járási szinteken is. A kiképzőtiszteket már kiválasztották, és elindult a toborzókampány. A 19 megyéből tíz megyében van katonai alakulat. Ezeken a helyeken kezdtük meg a rendszer felépítését. Tavaly októberben a keleti országrészben Hajdúhadházon, míg a nyugati országrészben Várpalotán tettek ünnepélyes esküt a tartalékos katonák. Különböző motivációs eszközökkel, ösztönző rendszerrel igyekszünk minél több magyar állampolgárt, minél több fiatalt megszólítani, akik vállalják az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot. Az a célunk, hogy a Magyar Honvédségnek 2026-ra mintegy húszezer önkéntes tartalékos katonája legyen.
– Közhelyes, de igaz: a nemzetközi helyzet fokozódik. Hogyan tud Magyarország alkalmazkodni az egyre romló nemzetközi biztonsági környezethez?
– Magyarország ma a világ egyik legbiztonságosabb országa, köszönhetően a Magyar Honvédségnek és a rendőrségnek. A Magyar Honvédség alakulatai a világ számos válságövezetében jelen vannak, szerteágazó tapasztalatokra, magas szintű felkészültségre tettek és tesznek szert minden téren. Ugyanakkor idehaza is nagyon széles körű munka folyik annak érdekében, hogy minél magasabb szinten garantáljuk Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Az Országgyűlés a jogi alapot is megteremtette ahhoz, hogy terrorhelyzet esetén bevethetők legyenek a Magyar Honvédség erre kijelölt és felkészített erői. Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az új típusú biztonsági kihívásoknak, nekünk is fejlődnünk, fejlesztenünk kell. A Zrínyi 2026 elnevezésű Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal a Magyar Honvédség Közép-Európa meghatározó haderejévé válhat, és a NATO szövetségi rendszerét is tovább erősíti majd. A program által történelmi jelentőségű fejlődés veszi kezdetét a Magyar Honvédség életében. Az a célunk, hogy egy olyan honvédséget építsünk fel, amely nemcsak a mai, de a jövő kihívásaira is megadja a választ.
– Nemrég azt nyilatkozta, hogy újfajta biztonsági kihívásokra kell felkészülni, és kiemelte a kiberteret mint az információs hadviselés színterét. Hogyan tud ezekre a veszélyekre felkészülni a Magyar Honvédség?
– Fejlődni akarunk ezen a téren is, és mivel elég erős a magyar informatikai és számítástechnikai háttérbázis, szeretnénk felzárkózni a legjobbakhoz. A hibrid hadviselés terén jelentkező kihívások között a kiberhadviselés segítségével ma már egész országokat, kormányokat és társadalmakat befolyásolhatnak, politikai rendszereket dönthetnek meg egyes rossz szándékú csoportok vagy erők. Közlekedési struktúrák, szociális hálózatok, ipari és energetikai létesítmények működését befolyásolhatják viszonylag könnyen különféle kibertámadásokkal. Több országban kibervédelmi központokat hoztak létre vagy tartalékos kiberegységeket szerveztek. Azonban ahhoz, hogy a kiberképességek terén felzárkózzunk a legfejlettebb országokhoz, nemcsak a technikai eszközök megléte fontos, hanem az erre megfelelően kiképzett és felkészített humán erőforrás biztosítása.
– A magyar katonák sikerrel állják meg helyüket a világ legveszélyesebb helyein lévő missziókban. Szövetségeseink, partnereink hogyan értékelik a helytállást?
– A magyar katonák hazai és nemzetközi szinten is elismertek és magas színvonalon teljesítik feladataikat. Katonáink négy földrész 14 országában vannak jelen közel ezer fővel, ami azt is igazolja, hogy hazánk megbízható szövetséges. A nemzetközi katonai jelenlét pedig még mindig fontos tényező a biztonságos környezet és a mozgásszabadság garantálásához. A Magyar Honvédség missziói éppen azokon a területeken tevékenykednek, amelyek a migráció legfőbb utánpótlását adják. Katonáink azért dolgoznak, hogy elejét vegyék annak, hogy tömegek kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket. Mi azt a nézetet valljuk, hogy a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van, és nem pedig a bajt idehozni. Továbbra is kiemelkedő jelentőségű, hogy a balkáni térség stabilitásának megőrzésében is aktívan részt vegyünk. A külszolgálatokban szerzett értékes tapasztalatok nagy segítséget nyújtanak a déli határnál végzett munkában is, hiszen a missziót megjárt katonák jól ismerik a kibocsátó országok szokásait, az ott élő emberek gondolkodásmódját, valamint a taktikai és technikai elemek alkalmazását magas szinten, éles helyzetekben sajátítják el. A két feladatrendszer, ha úgy tetszik, kiegészíti egymást.
– Véleménye szerint a V4-országok közötti védelmi-biztonsági célú együttműködés az elmúlt évben a lehetőségek szerint fejlődött?
– A visegrádi országok közötti együttműködés és összefogás soha nem volt még ilyen szoros és hatékony, mint most. Ez az egység nemzetközi szinten is példaértékű és önmagáért beszél. Fontos hangsúlyozni, hogy rendkívüli mértékben felértékelődött a visegrádi és a közép-európai együttműködés, mert a jelenlegi kiélezett helyzetben nőtt a jelentősége annak a józan és racionalitásra épülő politikának, amelyet ezek az országok folytatnak. A migrációs válság ügyében a V4-országok támogatása már a válság kezdetén is megnyilvánult, és nemcsak politikai szinten, hanem katonákkal, eszközökkel támogatták a határon szolgálatot teljesítő magyar katonákat és rendőröket. A tagállamok mind elkötelezettek az együttműködés iránt, a lengyel, cseh és szlovák partnereinkkel továbbra is kitartunk a migrációs válságról eddig vallott elveink mellett, hiszen amikor Magyarország határait védjük, azzal együtt a schengeni határokat és Európát, illetve szövetségeseinket is védelmezzük.
(Cikkünk nyomtatásban 2018 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)
