A jelen hatályos jogszabályra való tekintettel, adott méretű (alapterületű) és adott funkciójú közösségi, ipari, tárolási célú és rendeltetésű épületekben – így irodaházakban, üzemekben, gyárakban, raktárakban, de akár repülőtereken vagy bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kormányhivatalokban stb. is kötelező tűzjelző rendszert üzemben tartani (működtetni) az ott dolgozók, az ott bármilyen okból tartózkodó személyek védelmére, valamint az épületekben lévő vagyontárgyak védelme érdekében. Azonban, talán nem mindenki ismeri a tűzmegelőzés eme gyengeáramú jelzőrendszerének főbb funkcióit, hiszen legtöbbször csak a tűzjelző rendszer jellegzetes hangját ismerik fel, illetve észlelik, egy-egy esemény kapcsán, a rendszer működéséből.
A SMARTme B. T. Kft., mint biztonságtechnikai cég – tűzjelző rendszerek tervezésével, telepítéssel és karbantartással – foglalkozik: Móró Tibor cégvezetőt kérdeztük a tűzjelző rendszerek fontosságáról.
„A jogszabályi és szabványi előírásoknak megfelelően kiépített (beüzemelt) beépített tűzjelző rendszerek működésének – a szakmán belül – három fő, illetve alapvető funkcióját különböztetjük meg: az érzékelést, a jelzésadást és az un. beavatkozást” – magyarázza Móró Tibor. – „Az érzékelést magát, a rendszer automatikus (különféle típusú és működési elvű) érzékelői biztosítják, valamint az un. kézi jelzésadók – ezek mindegyik kell egy teljeskörű tűzjelző rendszerbe. A mai modern tűzjelzők érzékelők, már nemcsak kizárólag magát a füstöt képesek detektálni és jelezni, hanem akár, az égés kémiai folyamatával járó egyéb jellemzőket is (pl. hőmérsékletváltozás vagy emelkedés, CO vagy láng jelenlét), így egyrészt egy szélesebb spektrumban képesek az érzékelést végezni, másrészt a különféle korai fázisú tűzjellemzők felismerésével, még korábbi jelzést képesek adni.
Egy-egy adott épületben telepíthető jelzésadók fajtáját és típusát (azok alkalmazási korlátait) jogszabályok és előírások határozzák meg – többek között a tűzjelző rendszerek tervezést, illetve telepítést végzők felelőssége az, hogy ezeknek megfeleljen az adott tűzjelző rendszer.”
Móró kiemeli, hogy a második alapvető működési funkció esetében – a jelzésadásnál – a legfontosabb, hogy mindenki, aki az adott épületben tartózkodik, értesüljön (érzékelje) a veszélyhelyzetről, figyelmeztetést, illetve értesítést kapjon.
„Az un. evakuációs hangjelzés (szirénázó hangjelzés) mellé, – kifejezetten közösségi tereknél – akár fényjelzések is párosulhatnak a hangjelzés mellé, ami például rendkívül fontos lehet akár hallássérült társaink számára, de fontos szerepe lehet nagy zajterheléses munkahelyeken, ahol a hangos munkavégzés miatt, nem kellően hatékony kizárólag hangjelzést alkalmazni. A fenti alapszintű evakuációs hangjelzésen kívül – szintén leginkább a közösségi épületek, terek esetében – a jelzésadás kiegészülhet egy úgynevezett (vész)hangosító rendszerrel is. Ez a rendszer egy speciális hangosító rendszer, amely a tűzjelző rendszer által vezérelve, az épület akár szakaszos kiürítését is elősegítheti olyan módon, hogy az épületben tartózkodókat hangbemondással (amely helyi nyelven, vagy nemzetközi forgalmat lebonyolító épületekben (pl. repülőtér) nemzetközi nyelveken is megszólalva) figyelmeztet a tűzveszélyre és akár a menekülési módokat vagy irányokat is megadja. A jelzésadás legfontosabb feladata, hogy hatására a veszélyeztetett épületben lévők, a lehető legrövidebb időn belül, minden lehetséges útvonalat felhasználva (vészkijáratokon, menekülő útvonalakon át) biztonságban elhagyhassa az adott épületet.”
Móró Tibor cégvezető a rendszerek reakcióadását is részletezi:
„A tűzjelző rendszer egy tűzjelzést követően különféle előre programozott vezérlési feladatokat képes ellátni, amivel egyrészt – egy esetleges valós tűzeset kapcsán – indirekt módon magát a tűzterjedés is képes fékezni, gátolni, másrészt egy tűzeset un. másodlagos hatásait is képes lehet megakadályozni (pl. gázrobbanás). A tűzjelző rendszer például vezérelheti, indíthatja, leállíthatja, vagy elzárhatja:
- a hő- és füstelvezető rendszereket (motoros ajtók, ablakok, füstkupolák),
- a túlnyomásos lépcsőházakat,
- tűzgátló ajtók ajtótartó mágneseit,
- belső falitűzcsaphálóst nyomásfokozó szivattyúját,
- helyi oltórendszereket (vízködös tűzszakaszhatár védelem),
- liftek vezérlése,
- vészhangosító rendszer,
- beléptető rendszer,
- tűz- és füstcsappantyúk,
- mobil fütkötények,
- stb.
A legtöbb tűzjelző rendszer esetében (még az un. állandó felügyelettel rendelkező rendszerek esetébe is), a fentebb részletezett vezérlések mellett – azokkal egyidőben – a tűzesetről automatikus átjelzés indul vagy közvetlenül a tűzoltóság irányába vagy valamilyen távfelügyeleti szolgáltató irányába, akik a szükséges további intézkedéseket és értesítéseket elvégzik.”
A SMARTme vezetője kiemeli, hogy a tűzjelző rendszerek rendszeres karbantartása és felülvizsgálata, legalább olyan fontos, mint maguknak a rendszereknek a telepítése. Mivel egy automatizált technológia felel az élet- és vagyonvédelemért (amelynek a hatósági előírásoknak és szabványoknak is meg kell felelniük), így ezen rendszerek bizonyos időközönkénti ellenőrzése, minden szempontból kötelező.
