Ételfertőzés Kondoroson: baktérium okozta a megbetegedéseket

A Bacillus cereus nevű baktérium okozta a Békés megyei Kondoroson múlt szerdán a mintegy száz ember megbetegedésével járó ételfertőzést.

 

elelmiszerbiztonsag

 

A hányással-hasmenéssel járó betegséget a grízes tészta fogyasztása váltotta ki – állapította meg vizsgálatában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága.

A hivatal az MTI megkeresésére hétfőn közleményben tudatta: az eredményt a laboratóriumi és helyszíni vizsgálatok, a technológia feltárás, továbbá a betegek tünetei alapján állapították meg.

A Bacillus cereus spórás baktérium, amely normál körülmények között megtalálható a környezetben, különösen a porban és a talajban. A baktérium által termelt spóra a külső hatásokkal szemben rendkívül ellenálló. Az általa okozott ételmérgezés általában enyhe lefolyású, hányással, hasmenéssel jár.

Fertőzés akkor következik be, ha a fertőzött ételt szobahőmérsékleten hosszabb ideig tárolják, a baktériumok el tudnak szaporodni, és kellő mennyiségű toxint termelnek. Elkerüléséhez fontos a higiénés szabályok gondos betartása, a zöldségek és gyümölcsök alapos megtisztítása, valamint a kész ételek hűtőszekrényben tárolása – hangsúlyozza a Nébih.

Kondoroson múlt szerda délután 102-en betegedtek meg, miután elfogyasztották a közétkeztetésben felszolgált ebédet. Tizenöt gyerek kórházba is került görcsös hasfájás és hányás miatt. A tünetek másnapra minden betegnél jelentősen enyhültek, új megbetegedést nem regisztráltak, csütörtök délután a kórházat is elhagyhatta a 15 gyerek.

A helyi óvodában és általános iskolában fertőtlenítő nagytakarítást rendeltek el. A közétkeztetést végző konyha mindvégig üzemelhetett.

Uniós pénzből fejlesztett információs rendszert a Nébih

Befejeződött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerének fejlesztési projektje, mely az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében valósult meg – tájékoztatta a hivatal a távirati irodát. A projekt mintegy 400 millió forint felhasználásával másfél év alatt valósult meg, 100 százalékosan uniós finanszírozással. Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (FELIR) kifejlesztésével lehetővé válik az aktív élelmiszerlánc szereplők azonosítása, a rájuk vonatkozó adatok egységes kezelése, valamint a felügyeleti díj beszedésének támogatása és egy átfogó ellenőrzési rendszer kiépítése. A fejlesztést követően a vállalkozók elektronikusan is intézhetik ügyeiket és hozzáférnek a hivatal által nyilvántartott releváns adataikhoz.

 

Forrás: BP/MTI

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment