Tíz európai munkavállaló közül nyolc úgy véli, hogy a munkahelyi stresszben szenvedők száma az elkövetkező öt évben növekedni fog (80 százalék), többségük (52 százalék) szerint nagy mértékű növekedés várható – áll az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) megbízásából az Ipsos MORI által készített felmérésben.
Az európai munkavállalók túlnyomó többségét foglalkoztatja a munkával kapcsolatos stressz – derül ki abból a pán-európai kutatásból, amely immár második alkalommal vizsgálta a dolgozók munkabiztonsággal és -egészséggel kapcsolatos véleményét.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) megbízásából az Ipsos MORI által végzett felmérés 36 európai országban a lakosság több mint 35 000 tagjának véleményét vizsgálta olyan aktuális munkahelyi problémákkal kapcsolatban, mint a munkával kapcsolatos stressz, illetve a munkahelyi biztonságnak és egészségvédelemnek a gazdasági versenyképesség terén, valamint a hosszabb munkával töltött idővel összefüggésben betöltött jelentősége.
Tíz európai munkavállaló közül nyolc úgy gondolja, hogy a munkahelyi stresszben szenvedők száma az elkövetkező öt évben növekedni fog, és minden második megkérdezett szerint ez a szám „nagy mértékben növekedni fog”. Ez az arány megfelel az EU-OSHA új és újonnan felmerülő munkahelyi kockázatokról szóló ESENER-felmérése eredményeinek, amely megállapította, hogy a vezetők 79 százaléka szerint a stressz problémát jelent a vállalatukon belül, ami azt jelenti, hogy a vállalatok számára a munkahelyi stressz a munkahelyi balesetekkel azonos jelentőséggel bír.
A munkával kapcsolatos stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában, amely hatalmas költségeket von maga után mind az emberi kimerültség, mind pedig a gazdasági teljesítmény tekintetében. A közvélemény-kutatás további megállapítása szerint az európaiak nagy többsége (86 százaléka) egyet ért azzal, hogy egy ország gazdasági versenyképessége szempontjából fontos a helyes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlatok betartása, 56 százalékuk pedig határozottan egyetért ezzel. A foglalkoztatásban álló és a nem dolgozó személyek véleménye hasonló (86, illetve 85 százalékuk egyetért a kijelentéssel).
A pénzügyi válság és a munka változó világa egyre jobban megterheli a munkavállalókat, ezért nem meglepő, hogy a munkahelyi stressz komolyan foglalkoztatja az embereket – mondta az EU-OSHA igazgatója.
Christa Sedlatschek megjegyezte: kortól, nemtől és a szervezet méretétől függetlenül az emberek túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a munkahelyi stressz fokozódni fog. Mindazonáltal érdekes különbségek figyelhetők meg az egyes országok között a tekintetben, hogy kik szerint fog „nagy mértékben növekedni” a munkahelyi stressz szintje: a norvégok aggódnak például a legkevésbé (16 százalék), míg a fokozódó stressz a görögöket aggasztja leginkább (83 százalék szerint az „nagy mértékben növekedni fog”). A pszichoszociális kockázatok csökkentése az EU-OSHA munkájának egyik központi célkitűzése, amellyel Európa-szerte javítani kívánja a munkavállalók életét – tette hozzá Sedlatschek.
Az európai lakosság 87 százaléka szerint a helyes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlatok fontosak annak elősegítéséhez, hogy az emberek nyugdíjba vonulás előtt hosszabb ideig dolgozhassanak (köztük 56 százalék szerint „nagyon fontosak”) – derül ki az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évében készült közvélemény-kutatásból. Egy közelmúltbeli Eurobarométer-felmérés szerint számos európai kész az aktív időskorra, azonban jelenlegi munkahelyi biztonsági és egészségügyi körülményeik nem minden esetben teszik lehetővé számukra, hogy idősebb korukig dolgozzanak. Noha a nyugdíjkorhatár Európában jellemzően 65 év, az Eurostat adatai szerint 2009-ben a foglalkoztatásból nyugállományba lépők átlagéletkora 61,5 év volt. Az Eurobarométer-felmérésben tízből négy európai gondolta úgy, hogy legalább 65 éves koráig képes lesz folytatni jelenlegi munkáját, míg 17 százalékuk arra számít, hogy erre legfeljebb 59 éves koráig. Az EU-OSHA tevékenyen részt vesz az aktív idősödés 2012-es európai évének népszerűsítésében, hogy megerősítse a helyes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlat iránti igényt a munkával töltött életévek valamennyi szakaszában.
A magyarok bizakodóbbak az európai átlagnál
A pán-európai felmérés keretében Magyarországon mintegy ezer nagykorú dolgozót kérdeztek meg tavaly októberben és novemberben. A kutatási eredmények szerint a munkahellyel kapcsolatos stressz a következő öt esztendőben nőni fog Magyarországon. Tíz emberből hét (69 százalék) arra számít, hogy a következő öt évben nőni fog a stressz, a megkérdezettek 43 százaléka pedig azt várja, hogy jelentős mértékben nő majd a nyomás. Ezek az arányszámok valamivel elmaradnak az uniós átlagtól (77 és 49 százalék). A férfiak pesszimistábbak, mint a nők (74, illetve 65 százalék). A magyarországi közvélemény egyetért azzal, hogy a jó egészség és a biztonság fontos szerepet játszik a gazdaság versenyképessége a nyugdíjkorhatár emelése szempontjából. A magyarok mintegy háromnegyede szerint a munkahelyeknek megfelelő munkaegészségi és -biztonsági gyakorlatot kell követniük annak érdekében, hogy versenyképesek maradjanak a piacon. Nagyjából ugyanennyien bíznak abban is, hogy a munkaegészségügyi, illetve munkabiztonsági területnek lesz saját felelőse a munkahelyén. Mindemellett a magyarországi munkavállalatók 71 százaléka gondolja úgy, hogy munkahelyén megfelelően tájékoztatták a munkaegészségügyi és -biztonsági kérdésekről. A megkérdezettek 27 százaléka ezzel ellentétes véleményen van.
Forrás: Biztonságpiac.hu/EU-OSHA
