Az amerikai védelmi miniszteri posztra jelölt Chuck Hagel a múlt héten kijelentette: nem habozna bevetni az Egyesült Államok egész fegyveres erejét az ország biztonságának megőrzése érdekében.
A volt szenátor erről a szenátus védelmi bizottsága előtt beszélt, ahol heves bírálatok érték állítólagos pacifizmusa, az Iránnal szemben mutatott nem elég kemény álláspontja, valamint a neki tulajdonított Izrael-ellenesség miatt.
„Egyetlen külön vett szavazatom, egyetlen külön vett idézetem, egyetlen külön vett kijelentésem nem határozza meg önmagában azt, hogy ki vagyok, hogy miben hiszek és hogy milyen a teljesítményem” – jelentette ki Hagel.
A védelmi miniszter-jelölt szerint átfogó világképe sohasem változott: eszerint Amerikának a világ legerősebb haderejét kell fenntartania. Obama jelöltje a korábbi önmagához képest keményebb hangnemre váltott Iránnal kapcsolatban. A meghallgatáson eltökéltséget mutatott annak megakadályozására, hogy Teherán nukleáris fegyverhez juthasson. Rámutatott, hogy ebben nyitott az összes lehetséges opcióra.
„Az én irányvonalam a megelőzés és nem a feltartóztatás, és az elnök világosan kijelentette, hogy ez a kormányunk politikája” – mondta Hagel, támogatásáról biztosítva az iszlám köztársasággal szemben bevezetett nemzetközi szankciókat. A politikus, aki korábban egyetértett az amerikai atomfegyverzet csökkentésével, most egy erős és modern nukleáris arzenál fenntartásának szükségességét hangoztatta. „Nem fogunk egyoldalú leszerelést végrehajtani” – szögezte le.
„Az iraki háború volt a legrosszabb döntés a vietnami háború óta” – jelentette ki a miniszterjelölt, akinek a meghallgatáson a legkritikusabb kérdezője az ugyancsak republikánus és ugyancsak vietnami veterán John McCain volt. Kettejük közé éppen az iraki háború és az ott 2007-ben végrehajtott amerikai csapaterősítés megítélése vert éket.
„Igaza volt önnek akkor? Korrekt volt a helyzetmegítélése?” – kérdezte McCain a jelöltet, aki ellenezte a csapatok létszámának növelését Irakban, ami azonban több katonai szakértő szerint megállította a biztonsági helyzet romlását az országban.
„Azt szeretném, ha ezt a történelem döntené el” – válaszolt Hagel McCain szavába vágva. Utóbbi kijelentette: „befolyásolni fogja” szavazatát az a tény, hogy a jelölt nem volt hajlandó világos „igen”-nel vagy „nem”-mel válaszolni. McCain szemrehányást tett Hagelnek amiatt is, hogy az Obama által elrendelt afganisztáni csapaterősítést szintén ellenezte.
Chuck Hagel fontosnak nevezte, hogy a 2014 után is Afganisztánban maradó amerikai katonákra továbbra se terjedjen ki a közép-ázsiai ország igazságszolgáltatása. Azt állította, hogy Barack Obama elnök még nem döntötte el, mekkora erőt szándékozik Afganisztánban állomásoztatni a NATO-küldetés befejezése után.
Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor – a jelölt korábbi, ezzel kapcsolatos kijelentésére utalva – felszólította Hagelt, hogy nevezzen meg akár egy embert is az amerikai törvényhozásból, akit a „zsidó lobbi” megfélemlített. Hagel nem tudott ilyen nevet mondani. Graham szerint a jelölt az Egyesült Államok és Izrael viszonyával, illetve a szenátussal és a képviselőházzal kapcsolatban nem tud elképzelni „provokatívabb” állítást.
Hagel hangoztatta hogy végre fogja hajtani azt a törvényt, amely a homoszexualitásukat nyíltan vállalók számára is lehetővé tette a katonai szolgálatot. (A szenátor még Bill Clinton elnöksége idején egy nagykövetjelölttel kapcsolatban kijelentette, hogy az „nyíltan és agresszívan meleg”. A kijelentésért bocsánatot kért.) Hagel a meghallgatáson megígérte, folytatni fogja azt a politikát, amely elhárítja az akadályokat a nők harci bevetése elől.
Hagel volt nebraskai republikánus szenátor kinevezését, ha megszerzi a bizottság támogatását, a 100 fős szenátusban 60 szavazattal kell megerősíteni. A felsőháznak 55 demokrata és 45 republikánus tagja van, vagyis a jóváhagyáshoz legkevesebb öt ellenzéki szenátor átvoksolása szükséges. Eddig csak a Mississippit képviselő Thad Cochran jelezte, hogy erre hajlandó lenne.
Hat republikánus szenátor – köztük a védelmi bizottság négy tagja – előre jelezte, hogy mindenképpen nemmel fog szavazni. A meghallgatást megelőzően a miniszterjelölt több honatyával négyszemközt is találkozott, és mások mellett sikerült maga mellé állítania a befolyásos, zsidó származású Charles Schumer demokrata szenátort is.
Szenátusi megerősítése esetén Hagel Leon Panettát váltaná a Pentagon élén. Ray LaHood közlekedési miniszter bejelentett távozása után ő lehet a demokrata párti Obama elnök kormányának egyetlen republikánus párti tagja. A miniszterjelölt által képviselt nézetek távol esnek az ellenzéki párt fősodrától, ezért a politikus népszerűtlen a sajátjai körében.
A meghallgatás alatt a Republikánus Nemzeti Bizottság közleményt jelentetett meg, amely szerint Hagel rossz választás a védelmi tárca élére, mert miniszterként meggyengítené az ország haderejét.
Hagel lehet az Egyesült Államok első vietnami veterán védelmi minisztere.
Forrás: MTI