Hordókban poshadt több száz millió forint

börtön, bilincsrtönA Miskolci Törvényszék társtettesként, különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt négy vádlottat ítélt börtönbüntetésre, amelynek végrehajtását egy idősebb vádlottnál próbaidőre felfüggesztette. A vádlottakkal szemben közel 300 millió forint összegre, valamint ingatlanokra vagyonelkobzást is elrendelt.

Az elsőfokú ítélet tényállása szerint az egyik vádlott baráti kapcsolatban volt azzal a személlyel, aki még 2009-ben egy pénzszállítással foglalkozó cég alkalmazottjaként több száz millió forintot sikkasztott el munkáltatójától és a bíróságok 2012-ben jogerősen szabadságvesztésre ítélték. Még a bűntett elkövetése előtt megállapodtak abban, hogy a közel ötszázmillió forint értékű pénzösszeg megőrzése fejében 150 millió forint „díjazásban” részesül. A rejtekhely biztosítása, valamint később a bűnös eredetű pénz legalizálása céljából további három vádlott közreműködésére volt szükség, amelynek költsége újabb hetvenmillió forint volt. A pénzt műanyag hordókban és háti permetezőben egy szőlőskertben ásták el, ám ismeretlen körülmények között közel 130 millió forint nedvességet kapott és emiatt megrongálódott. A vádlottak 2010 és 2016 év közötti időszakban a hordókban tárolt pénzt különböző módszerekkel próbálták tisztára mosni. Volt közöttük olyan, aki sporteseményekre fogadott, szlovákiai kaszinókban próbált szerencsét, mások gépkocsit, ingatlanokat vásároltak, illetve hiteleiket törlesztették. A dohos bankjegyeket szárítgatni is kellett, két vádlott a sérült bankjegyek kicserélését több ízben is sikerrel kezdeményezte, bankfiókokban beváltatták, vagy készpénz befizetésként jóváíratták. A 2015. évben szabadult sikkasztó az őrzésre átadott több száz millió forintból mindössze 47 millió forintot kapott vissza.

A nyomozás során közel hatvanmillió forint összegben sikerült sérült állagú bankjegyeket lefoglalni, amelyeket a bíróság elkobzott.

A vádlottak a pénz bűnös eredetének tudatában összesen mintegy 460 millió forint jogellenes felhasználásában és hasznosításában jártak el. Egyik vádlott ténybeli beismerő vallomása mellett bűnösségét is elismerte. Társai közül ketten azzal védekeztek, hogy az általuk kezelt pénz származásáról nem volt tudomásuk. Az a vádlott, aki a szőlőskertjében elásva rejtegette a jogtalan eredetű vagyont, szintén tagadta a bűncselekmény elkövetését.

A vádhatóság az egyik vádlott terhére a vagyonelkobzás súlyosítása iránt, illetve az azt biztosító – ingatlanokat terhelő – zár alá vétel feloldásának mellőzése céljából jelentett be fellebbezést. Az a vádlott, aki a bűncselekményben vezető szerepet vitt, a szabadságvesztés büntetés enyhítése, a pénzbüntetés mellőzése, valamint a vagyonelkobzás megváltoztatása végett élt jogorvoslattal. Társai elsősorban felmentés, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése céljából fellebbeztek.

A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az egy év tíz hónap és négy év három hónap közötti tartamban kiszabott börtönbüntetések további enyhítése a jelentős időmúlás ellenére sem indokolt. A pénzbüntetés és a vagyonelkobzás intézkedés egyaránt törvényes, az ilyen jellegű bűnözés eredményes visszaszorítása érdekében a bűnösen szerzett vagyoni haszon elvonása elengedhetetlen.

A büntetőügyben a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla határoz.

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment