Jelentős fejlesztések indultak a Honvédkórházban

Wikonkál NorbertJelentős civil és katonai egészségügyi fejlesztések indultak a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, amelynek a koronavírus-járványban is helyt kell állnia. A Honvédkórházban készen állnak arra, hogy egy nap alatt hatvan oltóponton akár tízezernél is több embert oltsanak be, “csak legyen vakcina” – hangsúlyozta az intézmény főigazgatója az MTI-nek adott interjújában.

Wikonkál Norbert – aki január 11-én vette át kinevezését Benkő Tibor honvédelmi minisztertől – megjegyezte: bár civilként került a kórház mint katonai alakulat élére, úgy véli, a Honvédkórházban korábban betöltött posztjain is bizonyította, a betegellátásban hiteles és fontos orvosmenedzseri tapasztalatokkal rendelkezik.

Kiemelte: amikor tavaly júliusban átvette a főigazgatói feladatokat, óriási munka volt a gazdálkodás rendbetétele, hogy a kórházat fenntartható költségvetési pályára állítsák. Ennek érdekében szeptemberben átvilágítás indult, amely karácsony előtt ért véget. Az eredményeket még elemzik, de már látható néhány probléma.

A sürgősségi ellátás önmagában nehezen finanszírozható rendszer a világon mindenütt – mondta a szakember, hozzáfűzve: “márpedig a Honvédkórház a legmagasabb progresszivitási szinten működő intézmény”, amely egyedülállóan, minden sürgősségi szakmában biztosítja a legmagasabb szintű ellátást. Ez ebben az időszakban fel is értékelődött, amikor több kórház a koronavírus-járvány, illetve egyéb erőforrásbeli akadályok miatt “feladta” egyes ellátásait, amelyek nagy részét a Honvédkórház vette át.

Kijelentette: a magyarországi járóbeteg-ellátásban jelentős részt vállal az intézmény, országos szinten két százalékos ellátási aránnyal, ami magasnak számít, tekintve, hogy az országban van 120 kórház, számos szakrendelő és háziorvos.

Felhívta a figyelmet: sokan nem tudják, de a Honvédkórház alapfeladata a hon- és rendvédelmi, valamint vasútegészségügyi ellátás. A kórháznak készen kell állni, hogy ha szükséges, katonai ellátó egységgé alakuljon át. Ennek kapcsán Wikonkál elmondta, Magyarország hozzájárulása a NATO-képességekhez az egészségügy területén kiemelkedő. Ezen is erősítenek az idén, mivel megkezdik az úgynevezett ROLE-2 képesség kialakítását. Ez olyan harctérre is kitelepíthető, bevethető egység, amely egy esetleges harctéri sérülésnél nemcsak a stabilizálást, hanem komolyabb beavatkozás, műtét végzését is lehetővé teszi. Így egy mobil tábori kórházat tudnak harctérre telepíteni.

Hozzátette: ezt a fejlesztést segíti, hogy a Baleseti Központot is a kórház irányítása alá sorolták. Ennek köszönhetően a súlyos sérültek ellátásában még kiemeltebb ellátóhellyé válik a kórház.

Kifejtette: a december 29-én megjelent kormányrendelet szerint a fővárosban a Baleseti Központ, az Uzsoki utcai és a Károlyi Sándor Kórház, Kistarcsán a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, valamint a váci Jávorszky Ödön Városi Kórház került a Honvédkórházhoz. Így személy szerint egy több mint 4600 ágyas kórházegyüttes egységes gazdálkodásáért, humánpolitikájáért, ellátásáért felel, beleértve a több mint tízezer dolgozó feletti munkáltatói jogokat. Jelezte: a Honvédkórház dolgozói honvédelmi alkalmazottak, akik az Országgyűlés által elfogadott honvédségi létszámba tartoznak. Lehetnek átszervezések, de azt nem tervezik, hogy a többi kórház állományát ebbe a körbe tömegesen beemeljék.

Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása nyomán felálló új struktúrának már július 1-jétől működnie kell, így már csak bő öt hónap maradt a felkészülésre, felmérésre, helyzetértékelésre és a döntések meghozatalára. A Honvédkórház ezt követően is a Honvédelmi Minisztérium fenntartása alá tartozik, de szorosan együttműködik az Országos Kórház Főigazgatósággal, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint annak szervezetei felé is beszámolással tartozik – tette hozzá a főigazgató, aki szerint az egészségügyi ellátórendszer átalakításának már év végén lesznek látható eredményei, de igazán 2022-ben tud majd kiteljesedni.

Az öt évre kinevezett főigazgató azt is szeretné, ha már ez év végén megkezdődne a bontási munka, és meglenne az alapkőletétel a kórház Podmaniczky utcai telephelyének átköltöztetéséhez. Korszerű hotelszárnnyal, modern sürgősségi, diagnosztikai és műtőkapacitással a csaknem 1500 ágyas intézmény biztosítaná, hogy – a gyermekgyógyászat kivételével – minden szakma a legjobb eszközökkel egy helyen álljon rendelkezésre a nap 24 órájában.

A magyarországi első megbetegedésekkel március 4-én indult járvány is számos feladatot rótt a kórházra. Az intézmény 731 üres ágyat, 118 – lélegeztetőgéppel ellátott – intenzív ágyat biztosít. November 9-én már nem tudták továbbküldeni a fertőzötteket, így ekkor indult az intézményben a Covid-ellátás. Leállították az elektív ellátást, a kórház vidéki telephelyeiről több dolgozóval erősítették a fővárosi intézményt. A legmagasabb betegszám november 23-án volt, akkor 207 fertőzöttet kezeltek, jelenleg kevesebb, mint 120 koronavírusos beteg van náluk. Mindeközben az oxigénhálózatot is bővítették, az intenzív ellátást több új géppel fejlesztették.

Wikonkál közölte: 3833 munkavállalójuk közül 460-an estek át a fertőzésen három hónapon belül. Őket leszámítva, jól állnak az átoltottsággal. Akkora az igény, hogy a múlt hétvégére tervezett oltásokat át kellett tenni, mert elfogyott az oltóanyag. Keddre várnak egy újabb Pfizer-szállítmányt. Annak a dolgozónak, aki nem kéri az oltást, erről nyilatkoznia kell – mondta a főigazgató, kiemelve: tájékoztatókkal, bátorító kampányokkal motiválják a dolgozókat, hogy kérjék az oltást. A főigazgató szerint ez nekik “erkölcsi kötelességük”. “A kórházba az emberek azért jönnek, hogy gyógyuljanak. Nem azért, hogy az egészségügyi személyzettől vírusfertőzést kapjanak, pláne nem egy olyan vírusfertőzést, ami megelőzhető” – jelentette ki Wikonkál.

Súlyosítást kért az ügyészség a Honvédkórház volt főigazgatója ügyében
Súlyosítást kért az egykori Állami Egészségügyi Központ (a mai Magyar Honvédség Egészségügyi Központ – Honvédkórház) korábbi főigazgatója és társai ellen hűtlen kezelés miatt indult büntetőperben a Fellebbviteli Főügyészség, az ügy az ítélőtáblán folytatódik harmadfokon. A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség 2013 őszén emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ – a mostani Honvédkórház – volt főigazgatója, egy egykori határőr tábornok és két társa ellen folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt. Az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság a megismételt eljárásban 2019. április 24-én kihirdetett elsőfokú ítéletével a három vádlottat felmentette a vád alól. Ügyészi fellebbezését követően a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék 2020. október 9-én kimondta az egykori főigazgató, elsőrendű vádlott és az egyik belgyógyászati osztály volt főorvosa, harmadrendű vádlott bűnösségét folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében. Ezért a volt főigazgatót 400 ezer forint, míg a volt főorvost 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A másodfokú ítélet ellen az ügyész súlyosításért fellebbezett. Az egykori főigazgatóval szemben felfüggesztett szabadságvesztést, míg a volt főorvos esetében nagyobb pénzbüntetés kiszabását indítványozta, amit a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a napokban a Fővárosi Ítélőtáblához továbbított indítványában fenntartott. A védők a nem jogerősen elítélt két vádlott felmentéséért fellebbeztek, így a büntetőeljárás harmadfokon folytatódik a táblán.

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment