Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.
A jövő „biztonsági őrei” elemzők, operátorok, rendszerfelügyelő szakemberek lesznek, emiatt pedig át kell értékelnünk a vagyonvédelmi képzések jelenlegi folyamatait és tartalmát – állítja a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület elnöke. Amellett, hogy Szécsi György lapunk kérésére a szakma elmúlt tíz évének legfontosabb eredményeit összegezte, fél szemmel már a jövőbe tekint.
— Hogyan értékeli a magyarországi vagyonvédelmi piac fejlődését az elmúlt évtizedben?
— Úgy látom, jelentős fejlődés indult el mind a szemlélet, mind a technikai megoldások szempontjából. Ennek a leglátványosabb eredményei például azok a nagy létesítmények, nemzetgazdaságilag fontos objektumok, ahova már minden igényt kielégítő biztonságfelügyeleti rendszereket telepítettek. Emellett a bankbiztonság területén is jelentős fejlődést tapasztalok, a korábban rendkívül gyakori incidensek – bankok, pénzváltók, illetve -szállítók elleni támadások – száma nagymértékben csökkent. Továbbá a kritikus infrastruktúrák biztonságának növelésében is javulást és dinamikus fejlődést láthatunk. A biztonság fontos termelési és társadalmi feltétellé vált az elmúlt évtizedben, ennek hatására pedig új védelmi filozófiák kezdtek kialakulni. Komoly veszélyforrást és kockázatot jelentenek napjainkban a kibertámadások: az online világ kiszélesedésével a nagy cégek, illetve a kormányzatok is felismerték, hogy az információk kizárólagos birtoklása stratégiai kérdés.
— Milyen fejlődés tapasztalható a vagyonvédelemhez kapcsolódó oktatás és képzés területén?
— Társadalmi szempontból is kiemelten fontos fejlemény a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) megalakulása, valamint az egyetemen belül a magánbiztonsági tanszék létrehozása. Ez deklarálja ugyanis azt a tényt, hogy a biztonság önálló tudományterületnek számít – már csak társadalmi szempontból is, hiszen ebből már arra is lehet következtetni, hogyan érzi magát a lakosság. Bár a kilencvenes években még léteztek háromnapos tanfolyamok, mára ennél jóval magasabb szintre lépett a vagyonőrképzés. Megjegyzem, jelenleg is zajlik az új OKJ-képzési rendszer kialakítása, ez 2021 januárjában lép életbe. Ugyanakkor az ötévenként kötelező továbbképzésnek nem igazán látom az értelmét, mivel nem ad sok új információt az őröknek. Bár ezt a képzést törvényileg előírták, véleményem szerint nem váltotta be a korábban hozzáfűzött reményeket.
— Milyen megoldást tartana megfelelőnek?
— A jövőbeli fejlődéshez az élő erős állomány gyakorlati képzését kellene hangsúlyozni, egyfajta kreditrendszerben, felkészítve a vagyonőröket a valódi, életszerű helyzetekre. Az elmúlt évtizedben érzékelhetően nőtt a vagyonőri fizetés, amelyet a munkaerőhiány mellett az őrökkel szemben támasztott „IQ-igény” is indokolt.
— A vagyonvédelmi vállalkozások körében milyen változások indultak meg az elmúlt tíz esztendőben, és milyen feladatok várhatók ennek kapcsán a jövőben?
— A vagyonvédelmi piacon a koncentráció erősödését láthatjuk – felvásárlásokat és összeolvadásokat. E tekintetben nem hiszem, hogy problémát jelentene az, hogy csökken a cégek száma, és növekszik a tudáskoncentráció. A következő tíz év egyik legfontosabb feladata pedig a feketefoglalkoztatás teljes megszüntetése. Változtatásokra van szükség a közbeszerzések rendszerében is: a pályázó cégek szakértelmének, kompetenciájának átvilágítására módszertani rendszerekre lenne szükség, és a legalacsonyabb vállalási díjjal szemben ennek kellene az elsődleges döntési szempontnak lennie. Ezenfelül ki kell dolgozni a vagyonvédelmi szakma tudásbázisát, és egymásra épülő képzéseket kell indítani. Megjegyzem, új veszélyek, új követelmények, új módszerek, új taktikák jelennek meg, amelyek új típusú oktatást igényelnek. Felül kell vizsgálni a mostani rendszert, és a vagyonvédelmi cégek számára kötelezővé kellene tenni a kamarai (Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara) tagságot és a vagyonőrök regisztrációját, de fontos, hogy a szakmában perspektívát, biztonságot és megbecsülést biztosítsunk a dolgozóknak.
Egyre jellemzőbb az intelligens védelmi rendszerek jelenléte, a robotizáció és automatizáció fejlődési trendje megállíthatatlan. Ennek nyomán kialakul az automatizált őrzés-védelem is, amely magában foglalja az épületfelügyeletet, tűzvédelmet, pénzszállítást és számos más funkciót. Már most sok olyan rendszer van, amely egyre inkább kiváltja az élő erős szolgálatot, ezzel együtt pedig az „intelligens vagyonőr” fogalma is kiterjedt elvárásokat, illetve értelmezéseket takar. Szakértők szerint a modernizáció nyomán minden egyes megszűnő munkahely plusz egy új munkahelyet teremt. Ahogy a műszaki fejlődés hatására új védelmi elméletek jelennek meg, a jövő biztonsági őrei elemzők, operátorok, a rendszerek működését felügyelő szakemberek lesznek – emiatt is fontos átgondolnunk a képzés és a továbbképzés jelenlegi folyamatait és tartalmát. A társadalomban tovább kell tudatosítani azt az elvet, hogy egy vagyonvédelmi cég működése része a termelés folyamatosságának, tevékenysége pedig a megtermelt értékben testesül meg.