Körkérdés az elmúlt tíz évről: A magánnyomozás helyzete Magyarországon

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Rohánszky Mihály (Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor)Az 1989-es rendszerváltást követően nyílt lehetőség magánnyomozói tevékenység végzésére Magyarországon, ám úgy tűnik, a szakma a végnapjait éli – véli a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyo­mozói Szakmai Kamara budapesti elnöke. Rohánszky Mihályt, aki maga is magánnyomozó és magánnyomozói szakértő, a magánnyomozás helyzetéről kérdeztük.

— Ki lesz, illetve ki lehet ma magánnyomozó Magyarországon?
— Elvileg bárkiből lehet magánnyomozó, persze azért nem egészen így van, mert ezt törvény és rendelet szabályozza. A 22/2006. évi belügyminiszteri rendelet alapján bizonyos rendvédelmi szerveknél oktatásban részesült személyek, például az igazgatásszervezők, a rendészeti szervezők, a büntetés-végrehajtásban szakképesítést vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál szaktanfolyamot végzők lehetnek magánnyomozók. Ugyancsak végezhetnek magánnyomozói tevékenységet az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő – iskolarendszeren kívüli – magánnyomozói képzésben részt vevők, a jogi végzettséggel rendelkezők és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakokleveles magánnyo­mozói szakirányú továbbképzését elvégzők.
A rendszerváltást követően sok, szolgálati nyugállományba vonuló vagy elküldött/leszerelő választotta ezt a tevékenységet, hiszen többségük csak ehhez értett, ezért a magánnyomozók döntő többségét ezek a személyek tették ki, ők az említett belügyminisztériumi rendelet alapján – alanyi jogon – kapták meg az engedélyt. A „civilek” OKJ-s képzés keretében sajátíthatják el a magánnyomozói szakmát, ám a tapasztalataim alapján nem sok eredménnyel, mert a képzési anyag egyáltalán nem megfelelő. Szerencsére az OKJ-s képzést teljesen átalakították, és 2021-től már az új képzés alapján lehet elsajátítani ezt a „szakmát”. A Belügyminisztérium felkérése alapján Pándi Ákossal, kiváló magánnyomozó-kollégámmal elkészítettük az új OKJ-s képzés tematikáját, így a jövőben már lehetőség lesz megfelelő tananyag elsajátításával magánnyomozói tevékenységet folytatni.

— Magyarországon hány magánnyomozó dolgozik, és milyen lehetőségeik vannak, hogy segíthessenek az ügyfeleiknek?
— A fenti feltételek valamelyikének megléte esetén az illetékes rendőrhatóság magánnyomozói igazolványt állít ki a kérelmező részére. A személy- és vagyonvédelmi, rendőrségi nyilvántartás (SZEVAPOL) adatai alapján 1995 és 2019 között nagyjából 1263 magánnyomozói igazolványt adtak ki az országban: vidéken 849, Budapesten 414 darabot. Egy általunk végzett reprezentatív felmérés alapján országosan ténylegesen csak 326 magánnyomozó foglalkozik magánnyomozással. Ez nem jelenti azt, hogy a „szakmát” aktívan végzik. A magánnyomozók zömében vagyonvédelmi cégekben tevékenykednek, valamilyen vezető beosztásban, és ha „beesik” egy nyomozati megbízás, akkor elvégzik. A kérelmezők túlnyomórészt alanyi jogon jutottak igazolványhoz, OKJ-s képzés alapján alig páran kaptak engedélyt. Ez egyértelműen abból adódik, hogy amíg a rendszerváltást követően csak a volt rendőrök kapták meg az engedélyt, addig ma a már említett többször módosított belügyminiszteri rendelet értelmében – a különböző rendvédelmi és honvédelmi képzések következtében – kapják meg a magánnyomozói engedélyt. Ez viszont – a nem megfelelő szakirányú képzettség miatt – a szakma felhígulását eredményezi.
A magánnyomozói munkára vonatkozó fő szabály a 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység (Szvmt) szabályairól, ennek is a 34. és a 35. paragrafusai, amelyek meghatározzák a magánnyomozói tevékenység végzésének irányvonalát, korlátait, illetve lehetőségeit. Ezek alapján a magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet. A magánnyomozói igazolvány bemutatását követően – külön jogszabályokban foglaltak szerint – az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta, illetve a minősített adat védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik. A magánnyomozó kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai megtartásával készíthet, illetve használhat fel, a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak a címzett vagy a feladó előzetes hozzájárulásával ellenőrizheti.
Viszont nem készíthető kép- és hangfelvétel olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében. Ezeken túlmenően a magánnyomozónak nincsen semmiféle jogosultsága azon kívül, amivel a megbízója rendelkezik. Sőt még annyi sem, mert amíg a megbízó – állampolgári jogok alapján – alanyi jogon bizonyos szolgáltatásokat igénybe vehet, addig a magánnyomozó ezt csak megbízás alapján teheti meg.

— Egy közelmúltban elhangzott előadáson a ma­gán­nyo­mozás végnapjairól beszélt. Mire alapozta ezt az állítását?
— Ez egy összetett, bonyolult probléma. Kezdjük azzal, hogy 2012-ben megszűnt a kötelező kamarai tagság. Pillanatok alatt visszaesett a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara taglétszáma, jelenleg pár ezres, és folyamatosan csökken. A kamarának csak a vagyonőri tanúsítványok (vizsgák) lebonyolításából van bevétele, ami éppen arra elég, hogy az alkalmazottak bérét ki tudjuk fizetni. A területi szervezetek folyamatosan szűnnek meg, illetve olvadnak be más megyék kirendeltségeibe. Ráadásul 2021-re a Belügyminisztérium is megvonta a támogatását, így a kamara végérvényesen elsorvad. A nyilvántartásunk alapján mindössze harminc személy rendelkezik magánnyomozói igazolvánnyal. A többi – igazolvánnyal rendelkező – magánnyomozóra még csak rálátásunk sincs, ezért az ő munkájukkal kapcsolatos információval nem rendelkezünk.
Azt viszont tudjuk, hogy vannak vadhajtások, ugyanis magánnyomozói tevékenységet nemcsak engedéllyel, hanem a nélkül is lehet végezni. Ezt a magánnyomozói tevékenységek átfedése teszi lehetővé. Az Szvmt rendelkezése alapján a magánnyomozó követeléskezelést, -figyelést, -követést, adatgyűjtést végez. Ezzel szemben a Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEAOR ) szerinti 6399 máshova nem sorolt egyéb információs szolgáltatás, 7022 üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, 8291 követelésbehajtás szolgáltatások átfedik a magánnyomozó által – engedéllyel – végezhető tevékenységet. Ezek a szolgáltatások a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény hatálya alól kikerültek. Ez azt jelenti, hogy a rendőrség nem ellenőrizheti az ilyen tevékenységet végzőket, azaz engedély nélkül is végezhető magánnyomozói tevékenység.
További problémát okoz, hogy az eddigi magánnyomozói törvénymódosítási törekvéseink minden esetben kudarcba fulladtak. 2015 októberében az Szvmt magánnyomozókra vonatkozó törvénye helyett normaszöveg-tervezetet, 2015 novemberében pedig magánnyomozói törvénytervezetet készítettünk. A következő év elején, 2016 februárjában a Magyar Rendészettudományi Társaság magánnyomozás-szabályozás munkacsoportja megalkotta a magánnyomozói munkavégzésre vonatkozó törvényjavaslatát. Ezzel egy időben ajánlást készítettünk a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról, amely tartalmazta a javaslatunkat a magánnyomozói tevékenység végzésére a büntetőeljárásban, ám ezt az ügyvédi kamara elutasította.
Közigazgatási államtitkári egyeztetésen vettünk részt 2017 áprilisában a koordinációs főosztály által megküldött magánnyomozói törvénytervezettel kapcsolatban. A törvény tárgyalását a kormány későbbi időpontra halasztotta. A törvényjavaslat bizonyos feltételek megléte esetén – többek között – a magánnyomozó számára lehetőséget biztosít a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, a közúti közlekedés nyilvántartása, valamint az ingatlan-nyilvántartás adataihoz való hozzáférésre. A nyilvántartásokhoz való hozzáférést viszont korlátozza azzal, hogy az adat­igénylés során az adatkezelő mérlegelésére bízza az adatszolgáltatás teljesítését. A belügyminiszteri indokolás ezt az állásfoglalást azzal magyarázza, hogy a magánnyomozó adatkezelési eljárása nem mutat kellő garanciát, biztonságot az adatkezelés vonatkozásában.
Idén a fenti belügyminiszteri indokolás hivatkozva az általános adatvédelmi rendeletre (GDPR), valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásai alapján a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Magánnyomozói Szekciója kidolgozott egy olyan Magánnyomozói GDPR magatartási, etikai szabályzatot, amely lehetőséget biztosít olyan magas szintű adatvédelmi eljárás lefolytatására, amely a magánnyomozót alkalmassá teszi biztonságos és garantált adatkezelésre. Az eljárás lényege, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által akkreditált „Magánnyomozói GDPR” kerülne bevezetésre. Az ennek oktatására kidolgozott tananyagunkat – a képzésben részt vevő magánnyomozó – tanfolyam keretében sajátíthatná el, majd a tudását vizsgán kellene bizonyítania. Ezt követően tanúsítványt kapna, amely a továbbiakban lehetőséget biztosít az előzőekben említett adattárakból történő adatigénylésre. Az eljárás célja, hogy egyértelműen kiszűrjük azokat a magánnyomozókat, illetve magánnyomozással foglalkozó vállalkozásokat, amelyek nem felelnek meg a biztonságos és felelős adatkezelési szabályoknak. Sajnálatosan ezt a javaslatunkat is elutasították.
A kamara ennek ellenére a továbbiakban is mindent elkövet annak érdekében, hogy a magánnyomozók törekvéseit képviselje.

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment