Körkérdés az elmúlt tíz évről: Az új stadionok új szurkolói kultúrát hoztak a magyar futballba

Korábbi évkönyveinkben a magán- és a közbiztonsági ágazat 188 kiváló képviselőjét interjúvoltuk meg, volt, akikkel többször is készítettünk interjút. A Biztonságpiac.hu létrehozásának tízéves évfordulóján kézenfekvő volt, bár a terjedelmi korlátok nem engedték meg, ha nem is mindenkit, de jónéhányukat megkérdezzünk az eltelt évtized tapasztalatairól.

Sipos Jenő MLSZA sajtóban is olvasható visszajelzések szerint nemzetközileg is irigylésre méltó helyzetbe került Magyarországgal azzal, hogy valamennyi stadionja megfelel az európai normáknak – mondta megkeresésünkre Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője. Ma már nem jellemző a rendbontás, családok is biztonságosan látogatják nemcsak a válogatott, de a bajnoki meccseket is.

— Hogyan látja a labdarúgással kapcsolatos biztonsági helyzet fejlődését az elmúlt tíz évre visszatekintve?
— Magyarországon a kormány döntése nyomán jelentős futballfejlesztések indultak el: ebben az időszakban új pályák épültek, illetve stadionfelújítások és építkezések kezdődtek. Mindezek eredményeként ma az ország stadionjai nem csupán sportszakmai, hanem biztonsági szempontból is megfelelnek a legszigorúbb európai előírásoknak. A Puskás Arénában ez év szeptemberében például Európai Szuperkupa-döntőt rendeznek, és a stadion ad otthont a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokság egyes találkozóinak is, valamint 2023-ban Európa-liga döntőt játszanak a stadionban. Nem csupán a jegyváltás és -értékesítés, de a szurkolók beléptetése, valamint a stadion kiürítésének szempontjai szerint is világszínvonalú létesítményről van szó. Mindemellett számos magyarországi városban épültek új stadionok, amelyek lokálisan igazodnak a helyi igényekhez, a szurkolótáborok méretéhez, de azt is elmondhatjuk, hogy biztonságtechnikai szempontból is megfelelnek a kor követelményeinek.

— Megítélése szerint mindeközben hogyan alakult a közbiztonság helyzete?
— Az elmúlt tíz esztendőben jelentősen csökkent a szurkolói rendbontások száma. A klubmérkőzések esetén a szervező klub – a biztonsági szolgálattal és a rendőrséggel együttműködve – felelős a biztonságért, a válogatott meccseken pedig az MLSZ a szervező. Ami napjainkban problémát jelenthet, az egyes esetekben a rasszizmus, amely ellen ahogy az UEFA, úgy az MLSZ is a lehető legszigorúbban lép fel. Egy másik ilyen jelenség a különböző pirotechnikai eszközök használata, ami néhány esetben még gondot okoz a hazai stadionokban. Azt azonban hadd jegyezzem meg, hogy a mai korszerű stadionokkal együtt egy új viselkedési kultúra alakult ki a szurkolók körében. Egyértelmű, hogy a közönség is szívesebben megy olyan intézményekbe, ahol megfelelő színvonalú kiszolgálást kap. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen javult a fegyelem és a biztonság a meccseken.

— A stratégiai eszközök, illetve a biztonságtechnológia hogyan járult hozzá ehhez az eredményhez?
— Korábban leromlott állagú stadionjaink voltak, ahol emiatt nem is lehetett például nemzetközi találkozókat rendezni. Az új, korszerű létesítményekben ma már valamennyi korosztályban lehet szervezni mérkőzéseket, tornákat. A stadionokban a szabályozás szerint a mérkőzéseken vendégszektorokat kell kialakítani, a vendégszurkolókat el kell különíteni a hazai közönségtől. Emellett ma már azzal is tisztában van mindenki, hogy a stadionok be vannak kamerázva, így az esetleges rendbontók is beazonosíthatók. Arról nem is beszélve, hogy a renitens szurkolókat az okozott károkért is felelősségre vonhatják. Persze ha valaki még így is a balhét keresné, akkor a korlátozó intézkedések különböző fokozataival kell számolnia, adott esetben pedig ezeket az embereket el is tilthatják a sportesemények látogatásától.

— Milyen nem tipikus eszközökkel javítható, illetve őrizhető meg a rend és a béke a mérkőzéseken?
— Úgy vélem, a kluboknak élő interaktív kapcsolatot kell kialakítaniuk a szurkolókkal. A szurkolóknak meg kell kapniuk minden szükséges információt e tekintetben, a kluboknak pedig tiszta helyzetet kell teremteniük a drukkerek tájékoztatásával. A szurkoló érdeke, hogy jó meccset lásson, a klub érdeke pedig az, hogy a szurkoló legközelebb is vegyen jegyet. Ezért kell a kölcsönös kommunikáció, ebben egyébként az MLSZ is ad segítséget és támogatást az egyesületeknek. A szövetség szintén kommunikál a válogatott csapat szurkolóival, de ennek klubszinten is működnie kell. Erre van is számos jó példa, ahol rendszeres és élő a kapcsolatot tartanak a drukkerekkel. Emellett az is fontos, hogy a kluboknál tovább kell javuljon a szolgáltatások minősége.

— Hogyan jellemezhető a magyarországi futballélet biztonsága nemzetközi összehasonlításban?
— Az új stadionoknak is köszönhetőn jól állunk, a létesítményeink biztonságosak és jól megközelíthetők. Ezenkívül szabályozási és stratégiai kérdésekben, képzésben, ellenőrzésben is felzárkóztunk az európai élmezőnyhöz, amihez a jogszabályi környezet változására, az UEFA elvárásainak beépítésére is szükség volt. A külföldi sajtóban bizony sokszor irigykednek ránk azért, mert az összes stadionunk megfelel a nemzetközi előírásoknak. Fontos azonban, hogy a korszerű intézmények adottsága mellett a biztonsági személyzetet is folyamatosan oktatni kell, hogy udvariasak, de hatékonyak legyenek, illetve hogy szolgáltató jelleggel lássák el a feladatukat.

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment