Több mint ezer üzemazonosítási eljárást indított az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az év első öt hónapjában.
Az OKF munkatársai mintegy nyolcszáz esetben helyszíni szemlét is lefolytattak, a legtöbbet Tolna, Somogy és Győr-Moson-Sopron megyében. Az eljárások több mint a felében már hatósági döntés is született.
Januártól májusig 1068 üzemazonosítási eljárás indult az országban, a területi szervek 795 üzemazonosítási helyszíni szemlét hajtottak végre. A területi és helyi szervek munkáját nagyban meghatározza, hogy a nagy számú eljárást a jogszabályban foglalt határidőn belüli lefolytassák. Az igazgatóságok 269 esetben harminc nappal meghosszabbították az eljárási időt. A jelenleg is folyamatban lévő 504 üzemazonosítási eljárást várhatóan július közepéig lezárják.
Az üzemazonosítási eljárások eredményeként 564 hatósági döntés született: 19 veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet biztonsági dokumentáció készítésére kötelezték, ugyanez a küszöbérték alatti üzemek esetében 301 alkalommal történt meg. 213 hatósági eljárást megszüntettek, és 32 olyan eset is volt, amikor az engedélyt súlyoskáresemény-elhárítási terv készítése nélkül adták ki. A vizsgált időszakot alapul véve az állapítható meg, hogy a katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek száma 2011-hez képest 11 százalékkal nőtt az üzemazonosítási eljárások nyomán.
Az újonnan bejelentkező küszöbérték alatti üzemekkel jelentősen kibővült a Seveso-II irányelv hatálya alá tartozó, veszélyes tevékenységet folytatók köre is. Az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a vízi szolgáltatások területén működő kiemelten kezelendő létesítmények (többségüknél az ammónia, valamint a klór ezer kilogrammot meghaladóan van jelen) immár jelentős részét képezik a hatóság által felügyelt üzemeltetői körnek. A küszöbérték alatti üzemek közül magas számuk miatt még kiemelhetőek a gáziparral, az útépítőiparral, valamint a műtrágya-raktározással foglalkozó vállalkozások.
A területi szervek jogszabályban meghatározott iparbiztonsági hatósági feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében szükség volt a társhatóságokkal történő együttműködés megújítására is, amelynek eredményeként az idei év során tizenöt, a társhatóságokkal közös supervisori, átfogó iparbiztonsági ellenőrzés zajlott a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknél.
Általánosságban elmondható, hogy a megyei iparbiztonsági főfelügyelők jó kapcsolatot tartanak fenn az igazgatóságok illetékességi területén működő társhatóságokkal. Eddig az együttműködés alapvetően a veszélyes üzemek által érintett települések külső védelmi tervének gyakorlatain való részvételre korlátozódott. Az új jogszabályi hatáskörnek köszönhetően ez kibővült a társszervekkel közösen végrehajtott supervisori ellenőrzések lefolytatásával, hatósági adatok gyűjtésével és megosztásával.
A supervisori ellenőrzések megtartását esetenként a veszélyes üzemek területén bekövetkező üzemzavarok kivizsgálása tette szükségessé. Az eddigi adatok alapján a Baranya, Békés, Heves és Veszprém megyei igazgatóság, valamint a Főváros Katasztrófavédelmi Igazgatóság tervez és hajt végre kiemelkedően sok supervisori ellenőrzést.
A területi szervek munkáját az év második felében meghatározza, hogy július-augusztustól érkeznek be hozzájuk a veszélyes tevékenység engedélyezése céljából benyújtott biztonsági dokumentációk (nagyrészt SKET-ek). A területi szerveknek közel a háromszáz SKET engedélyezési dokumentáció vizsgálatán túl hét soros felülvizsgálatra benyújtott biztonsági dokumentációt és tizenkét belső védelmi tervet is át kell tekinteniük. Az engedélyezési eljárások lefolytatása mellett 112 veszélyes üzem időszakos hatósági ellenőrzése is megtörténik. Ezen kívül számolni kell a veszélyes üzemek biztonsági dokumentációjának és belső védelmi tervének soron kívüli felülvizsgálatával, valamint a bekövetkezett üzemzavarok és káresemények kivizsgálásával, helyszíni szemlékkel is.
Az országos iparbiztonsági főfelügyelőség másodfokú hatósági jogköréből adódóan új feladatként jelentkezik az elsőfokú hatósági döntések ellen megindított fellebbezési eljárások lefolytatása, amely várhatóan a döntések 15-20 százalékát fogja érinteni.
Forrás: OKF