Macron bemutatta az iszlám szeparatizmus elleni akciótervet

Emmanuel MacronEmmanuel Macron francia államfő bemutatta pénteken az iszlám szeparatizmus elleni akciótervet. Az oktatás és az imámok szabályozását illetően bevezetendő intézkedésekről szóló törvényjavaslatot december 9-én vitatja meg a kormány, és jövő év elején kerülhet a parlament elé.

Emmanuel Macron februárban hirdette meg az iszlám szeparatizmus elleni harcot, de a koronavírus-járvány miatt tavasszal háttérbe szorult ez a probléma. A nyáron kinevezett kormány vezetője, Jean Castex azonban egyik legfőbb céljaként
jelölte meg a szekularizáció megerősítését a francia társadalomban.

A francia elnök a vallási szeparatizmusról régóta beharangozott beszédét azért is halasztotta el többször, mert a magát a centrumba helyező kormány a kérdésben két tűz közé szorult. A jobboldal túl megengedőnek tartja az iszlám társadalmi térnyerésével szemben, a baloldal viszont azzal vádolja rendszeresen az államfőt, hogy a jobboldali szavazatok reményében megbélyegzi a muzulmánokat.

A Párizshoz közeli harmincezer lakosú Les Mureaux-ban – ahol a muzulmán bevándorlók integrálása példaértékű – a mintegy másfél órás beszédet az elnök azzal kezdte, hogy az iszlám világszerte válságon megy keresztül.

Jelezte, hogy a francia kormány nem a muzulmánok ellen, hanem azon radiális ideológia ellen kíván harcolni, amely a vallási törvényeket a köztársasági berendezkedés fölé helyezi, és “időnként megpróbál vért is ontani”, mint ahogy az múlt pénteken a Mohamed-karikatúrákat közzétevő Charlie Hebdo szatirikus hetilap volt szerkesztőségénél történt, ahol egy 25 éves pakisztáni férfi hentesbárddal megsebesített két embert.

Macron szerint a radikális iszlám “egy tudatos projekt”, amely gyakran a köztársasági értékekkel ellentétes “ellentársadalom létrehozásában” nyilvánul meg. Példaként említette a vallási okokból be nem iskolázott gyerekeket, és olyan szeparatista kulturális és sporttevékenységeket szervező iszlám egyesületeket, ahol valójában a fiatalok ideológiai képzése a cél.

“Azt szeretném, ha nem lenne semmilyen összemosás vagy csúsztatás” – hangsúlyozta az államfő, aki szerint a muzulmánok megbélyegzése csapdahelyzetet szül.

A bejelentett intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie a szekularizáció, azaz a közéletben az állam és a vallás szétválasztása mellett. Az állam megerősíti a felekezeti iskolák ellenőrzését, és szigorúan korlátozni fogja az intézményen kívüli magántanulás lehetőségét.

Hivatalos adatok szerint jelenleg ötvenezer tanuló, a kisiskolásoknak kevesebb mint egy százaléka nem oktatási intézményben, hanem az otthonában tanul, egy részük vallási meggyőződésből. A kormány célja, hogy 2021 szeptembertől kizárólag egészségi okokból ne lehessen iskolába járni.

A francia elnök szerint a tanfelügyelők minden héten találnak olyan gyereket, aki kimarad az iskolai rendszerből, és minden héten bezáratnak olyan magániskolát, amelyet “vallási szélsőségesek” hoztak létre, és arra is volt már példa, hogy a szülők vallási okokból nem engedték el a gyerekeiket zeneórára vagy úszásoktatásra.

A kihágások megakadályozását, valamint a szekularizációt és az állam világnézeti semlegességének megerősítését célzó törvényjavaslatot december 9-én vitatják meg a miniszterek a kormányülésen, 115 évvel a vallás és egyház szétválasztásáról szóló 1905-ös törvény elfogadása után – szögezte le Macron. A parlament elé 2021 januárban kerülhet a törvénytervezet.

A francia elnök hosszan beszélt arról, hogy Franciaország maga is felelős amiatt, hogy hagyta a bevándorlók gettósodását az elővárosokban.

“A származásuk szerint koncentráltuk az embereket, nem törekedtünk eléggé a keveredésre, nem teremtettünk elégséges gazdasági és társadalmi mobilitást (…), visszatekintve a mi gyávaságunkra építve hozták létre (az iszlamisták) a saját társadalmi projektjüket” – hívta fel a figyelmet Macron.

Arra is kitért, hogy “Franciaország gyarmati múltja még mindig hordoz olyan traumákat, amelyek nem rendeződtek a kollektív tudatban”, külön utalva az algériai háborúra. A francia elnök “az iszlám jobb megértéséért” és az arab nyelv oktatásáért emelt szót. Elmondta, szeretné, ha az iszlám békében élne a köztársasággal, és megszabadulna a “külföldi befolyásoktól”. Ennek érdekében a vallási helyek finanszírozásának ellenőrzését is megerősíti az állam.

“Nem a külföldi finanszírozás megtiltásáról van szó, hanem annak szabályozásáról” – mondta az elnök.

A francia elnök már februárban jelezte, hogy a kormány a következő négy évben fokozatosan meg akarja szüntetni azt a gyakorlatot, hogy muszlim országok imámokat küldhetnek Franciaországba. Jelenleg mintegy háromszáz török, marokkói és algériai imám hirdet igét a mintegy 2500 mecset egy részében.

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment