Megfejthették a második világháborús galambpostát

Egy kanadai férfi azt állítja, hogy megfejtette azt a második világháborús kódolt üzenetet, amelyet korábban egy dél-angliai ház kéményében felfedezett galambtetemen találtak.

 

Az ontariói Peterboroughban élő Gord Young állítólag 17 perc alatt dekódolta az üzenetet, miután rájött, hogy egy általa megörökölt kódkönyv a szükséges kulcs. A férfi szerint az 1944-ből származó üzenet egyszerű első világháborús kódrendszert használt a Normandiában lévő német csapatok állásainak meghatározására. A GCHQ brit titkosszolgálat örömmel szemügyre venné az eredményeket – adta hírül a BBC News.

Az üzenetet rejtő madártetemet egy férfi lelte meg a dél-angliai Surrey grófságban, amikor egy használaton kívüli tűzhelyet tisztított ki a házában. A galamb egyik lábához egy vörösre festett fémdobozt erősítettek, ez tartalmazta a 27 darab ötbetűs csoportból álló üzenetet, amely azonban kifogott Nagy-Britannia legnagyobb elektronikus hírszerző ügynökségének szakemberein.

A GCHQ továbbra is kitart azon álláspontja mellett, miszerint a megfelelő kódkönyvek és a felhasznált kódkulcs hiányában képtelenség feltörni az üzenetet. Az ügynökség szerint a felvetődő megoldásokat sem lehet megerősíteni, és azok, amelyek az eredeti kódkönyv felhasználása nélkül készültek, valószínűleg hibásak.

Young szerint azonban a problémát “túldramatizálják”. A férfi a nagybátyja légi megfigyelők által használt könyvét bevetve arra jutott, hogy az üzenetet egy bizonyos William Stott, egy 27 éves őrmester írta, akit Normandiában dobtak le – galambok kíséretében -, hogy jelentéseket készítsen a németek állásairól. A férfit pár héten belül megölték és holtteste egy normandiai temetőbe került.

A háború alatt mintegy 250 ezer galamb teljesített szolgálatot és mindegyik madárnak saját azonosítószáma volt. Az üzenetben két azonosító is szerepel, ami azt jelenti, hogy a férfi két madarat küldhetett ugyanazzal a szöveggel, hogy biztosítsa a levél megérkezését. “Stott egy első világháborús kiképzőtől, egy korábbi tüzérfigyelőtől tanult” – magyarázta Young, aki szerint a serjeant (őrmester) szó – brit hadseregben használatos – betűzéséből azonnal rá lehet jönni, hogy a szöveg az első világháborúban használt kódokhoz hasonlít.

Forrás: BBC/MTI

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment