Megszűnik a vagyonvédelmi kamara: a BM-nél a labda

security_guard

Megszüntetnék a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarát (SZVMSZK) és a helyette létrehoznák a Magánbiztonsági Kamarát (MK) – értesült a Biztonságpiac.hu. Valenta László, az SZVMSZK társadalmi alelnöke is megerősítette a lapunk birtokába került információkat. A Belügyminisztérium (BM) számára készült előterjesztés szerint a kamara helyett a vagyonvédelmi szakma felügyeletét ellátó új testületet állítanának fel.

Az SZVMSZK a Magyarországon vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységet szabályozó, 1998.évi IV. törvény nyomán alakult meg, ám az elmúlt 18 évben számos változás történt a kamara életében – mind a szervezet lehetőségeit és jogosítványait, mind pedig kötelezettségeit illetően. A kamarát az eredeti szándék szerint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szakmai felügyeletére hozták létre.

Az SZVMSZK folyamatos szakmai és – feladatait, kötelességeit érintő, gyakran indulatoktól sem mentes – értelmezési viták kereszttüzében állt az elmúlt években. Az egyik legjelentősebb változás a kamara mintegy két évtizedes történetében az volt, amikor 2012. január 1-jei hatállyal törvényileg megszűnt a vagyonőrök kötelező kamarai tagsága, valamint a vagyonvédelmi vállalkozások kötelező nyilvántartása. Ezzel ugyanis elapadt az SZVMSZK fő bevételi forrása, miközben a testület feladatai és kötelezettségei nem csökkentek, sőt, a felelősségi kör kibővült – többek között a panaszvizsgálati tevékenységgel.

Amint arra a BM számára készült, 2016. áprilisi előterjesztés is rámutat: a kamarai taglétszám 90 százalékot jócskán meghaladó mértékben csökkent, a tagdíj-befizetésekből származó bevételek pedig még a működési költségek fedezésére sem elegendők.

Mint az a Biztonságpiac.hu birtokába került előterjesztésből kiderül, a több éve tartó, rendre szakmai vitákat kiváltó helyzet rendezését most az SZVMSZK teljes megszüntetésétől, és egy teljes új szervezettől, a Magánbiztonsági Kamara létrehozásától várják.

A közrend és a közbiztonság megerősítése érdekében akár az ördöggel is lepaktálunk – fogalmazott Német Ferenc, az SZVMSZK elnöke a Biztonságpiac.hu-nak az elmúlt héten adott interjúban. Mint azt mostani megkeresésünkre a kamara elnöke kifejtette, ez részben azt is jelenti, hogy az új idők kihívásaira új válaszokat kell adni. Konkrétan: a vagyonőrök jogosítványait 11 éve foglalták törvényi keretbe, a helyzet azóta gyökeresen megváltozott, amire a szakmának és a szabályozásnak is muszáj reagálnia. Nem az a kérdés Német szerint, hogy ki vezeti a kamarát, hanem az, hogy a testület kielégíti-e az aktuális társadalmi és biztonsági igényeket. Ezzel a javaslattal el tudnánk mozdulni a holtpontról – jelentette ki lapunknak Német. Mint mondta, azt lassan a BM is látja, hogy „olyan terrorveszély jelent meg, ami már komoly biztonsági kockázatot jelent, és amivel mindenképpen foglalkozni kell”. A kamara elnöke kijelentette: örül annak, ha a BM is úgy látja, hogy a magánbiztonság is része a közbiztonsági és védelmi feladatoknak. Mindehhez természetesen jogszabályi szinten is igazodni kell, így örvendetes lenne, ha 2017. január 1-jével életbe léphetne az új vagyonvédelmi törvény – mondta lapunknak Német.

Fontos megjegyezni, a mostani előterjesztés szerzője Valenta László nyugalmazott rendőr dandártábornok, akit 2014 novemberében neveztek ki a szakmai kamara társadalmi alelnökének. A BM egykori kabinetfőnökének kinevezését az SZVMSZK küldöttgyűlése akkor egyhangúlag támogatta.

Információink szerint az előterjesztés nem „első olvasatban”, hanem egy szűkebb körű szakmai egyeztetést követően került a BM asztalára.

Hangsúlyos pontja a BM számára készült előterjesztésnek, hogy visszaállítanák a 2012 elején megszüntetett kötelező kamarai tagságot: „a törvény által előírt feladatok teljesítéséhez anyagi fedezetre van szükség, melyet az állami költségvetés mellett kötelező kamarai tagsággal lehetne biztosítani”. Az előterjesztők ugyanis úgy képzelik el az MK finanszírozását, hogy a szervezet a közfeladatok ellátásához központi költségvetési támogatást kap, míg az általános működési költségeket és a szakmai érdekvédelmi feladatok ellátását a befizetett tagdíjakból kell finanszírozni.

Az MK felállításával – legalábbis az előterjesztés szerint – a vagyonvédelmi szakma egy korábbi vágya is teljesülhet: létrejöhet egy egységes szakmai minősítési rendszer.

„A jogutód kamara létrehozásával, egy olyan képzési és minősítési rendszer is gyakorlatba lép, amelynek segítségével, mind a szakmát gyakorló természetes személyek, mind pedig a vagyonvédelmi vállalkozások munkájának minősége is javulna.”

A javaslat előterjesztői szerint a képzés megerősítésével, valamint a minősítési rendszer bevezetésével a vagyonvédelmi szakma társadalmi presztízse is javulna. (Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy vagyonvédelmi, magánbiztonsági képzés jelenleg két intézményben, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetemen (NKE) és az Óbudai Egyetemen is felsőoktatási keretek között zajlik – a szerk.) A lapunk által megkérdezett vagyonvédelmi szakemberek és szakértők körében általános vélemény, hogy a magánbiztonsági képzés fellegvára az NKE kell legyen a jövőben.

Mindazonáltal a lapunkhoz birtokába került előterjesztés nem ad részletes javaslatot arra, hogy a jelenlegi szakmai képzési rendszert miként kellene átalakítani vagy egységesíteni, mint ahogy arról sem, hogy kik és milyen szempontok, illetve milyen működési elv alapján állítanák fel az egységes minősítési rendszert.

A vagyonvédelmi szakmában évek óta téma egy minősítői rendszer kialakítása. A mostani javaslat annyiban ellentétes az ágazati  szereplők eddigi terveivel és céljaival, hogy a minősítői rendszert nem egyértelműen a vagyonvédelmi cégekre, hanem a vagyonőrként dolgozókra alkalmaznák – legalábbis a dokumentum egy bekezdése szerint. A rendszerrel ugyanis az előterjesztők azt kívánják elérni, hogy „a cégek vegyék figyelembe a munkaerő-felvételnél és a bérezés kialakításánál a tevékenységet ellátók kamarai minősítését. Ehhez azonban szakmai minősítő szabályzat megalkotása nélkülözhetetlen. A minősítő rendszer a kamara továbbképzési programján alapulna” – olvasható a dokumentumban.

Némileg azonban homályosan fogalmaz az előterjesztés a továbbiakban: „a cégek, jogi személyek szakmai minősítése a piac résztvevőinek – a megbízói oldalnak – adna megfelelő információt a vagyonvédelmi szolgáltató társaságok szakmai felkészültségéről”. Nem derül ki tehát egyértelműen és világosan az előterjesztésből az, hogy a minősítői rendszerben és adatbázisban csak a vagyonőrök vagy a vagyonvédelmi vállalkozások is szerepelnének-e.

Bár a szakmai képzést tárgyaló passzusok a dokumentum egy jelentős, ha nem a legterjedelmesebb részét teszi ki, ennek rendszerére csak általános, a gyakorlati megvalósítást nem részletező iránymutatást tesz a javaslat – magyarán az előterjesztésben is fontosnak tartják a vagyonőrök rendszeres és kötelező továbbképzését, de ennek keretrendszerét nem részletezik.

Ugyanakkor a 2015 tavaszán véget ért kötelező szakmai továbbképzés rendszeréhez képest új elem, hogy külön említi a javaslat az egyes vagyonvédelmi területeken szükséges ismeretek differenciált és specializált oktatását: eszerint külön kurzusokon fejlesztenék a bankokban, rendezvényeken, pénzszállításban, vagy éppen kutyákkal dolgozó vagyonőrök tudását. („Némileg” meglepő módon nem tesz említést a dokumentum az NKE-nek a képzésbe történő bevonásáról – a szerk.)

A mostani előterjesztés az új szakmai kamara szervezeti felépítésére viszonylag szűkszavúan ad támpontokat és javaslatokat: a belső irányítás könnyű koordinálhatósága mellett szempontként említi az MK-n belüli végrehajtó testületek felállítását, mint ahogy azt is, hogy a személy- és vagyonvédelem különböző területeinek képviseletére külön tagozatokat állítanának fel. A dokumentum eszerint az élőerős őrzést, a magánnyomozást és a biztonságtechnikát nevesíti.

A Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége (MBVMSZ) már 2011 közepén javaslattal élt az SZVMSZK tevékenységét illetően: a szervezet akkor a szakmai, jogi és általános szolgáltatásokon túl azt javasolta, hogy a szakmai kamarának el kellene kerülnie a hibásan értelmezett érdekképviseletet (amelynek eredménye a szakszervezeti, vagy a munkaadói képviseleti funkciók „bitorlása” lehet), a kamara tagjai és nyilvántartott vállalkozásai működési körébe tartozó tevékenységekbe történő „belevállalkozást”, vagyis az üzleti konkurenssé válást, a szakképzésekben való közvetlen kamarai részvételt (kamarai szakképző cég működtetését), a „rendőrködést”, vagyis a tagok és nyilvántartott vállalkozások bármilyen ellenőrzését, illetve a területi szervek vagyonának „kimentését” alapítványokba, nonprofit vállalkozásokba.

Mindezeken túl megjegyzendő, hogy a magánnyomozói szakma évek óta érvel a tevékenység önállósítása mellett. Mint azt Baráth György, a Magyar Detektív Szövetsége elnöke lapunknak elmondta, a kamara soha nem foglalkozott komolyabban úgy a [magánnyomozói] szakmával, ahogy az megillette volna, a kötelező tagság megszűnését követően megcsappant taglétszámmal még inkább súlyát vesztette a szervezeten belül a magánnyomozói ágazat. A mostani javaslat tehát Baráth szerint nem hoz nagy változást a magánnyomozók életében, de mindenképpen pozitív az, hogy az előterjesztés utat nyit az önálló magánnyomozói kamara létrehozásának.

Az előterjesztés utolsó, de nem kevésbé fontos pontja a jelenlegi kamara megszűnéséről és az új testület jogutódlásáról rendelkezik: eszerint az MK megörökölné az SZVMSZK összes „ügyét”. Egész pontosan: a dokumentumban úgy fogalmaznak, hogy „a megszűnő jogi személy összes joga –és kötelezettsége (követelések, tartozások, munkáltatói jogok, kollektív szerződések, hatósági engedélyek) a nyilvántartásba való bejegyzéssel a jogutód személyre szállnak át”. Mindez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az átadás-átvétel nem feltétlenül lesz zökkenőmentes, az új szervezet tisztségviselői pedig már a megalakulást követően elszámolások, kimutatások, beszámolók készítésével kell, hogy foglalatoskodjanak.

A szerk.

A lapunk által megkérdezett szakemberek többsége nem kívánta nevét vállalva kommentálni a javaslatot, a piaci vezetők és szakértők véleményéből azonban egyértelműen kitűnik, hogy az SZVMSZK megszüntetését célzó javaslat „felkavarta az állóvizet”. Szerkesztőségünk álláspontja szerint, tekintve, hogy az ágazati csúcsszervezetről van szó, a javaslat tárgyalása, illetve megvalósítása valamennyi szakmai és személyes érdeket felszínre hozhatja. Bár, az ágazatot ismerve, sor kerülhet a piaci pozíciók újraosztására, a mostani javaslat lehetőséget adhat arra is, hogy egységes szervezeti rendszer jöjjön létre a magánbiztonságban, ami akár hosszú távon is képes rendezni a piaci viszonyokat és állapotokat. Remélhetőleg az érdekképviselet és -érvényesítés is a helyére kerül majd. Mindez, a szakmai képzés egységes, tudományos alapokon nyugvó rendszerével együtt a magánbiztonsági ágazat megerősödését, tisztulását, végső soron pedig a vagyonőri munka méltányos anyagi és társadalmi megbecsülését eredményezheti.

Szerző: Novák Csaba

 

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment