Évkönyvünkben is rendre visszatérő téma az adózás tisztességének és tisztaságának kérdése. A magánbiztonsági ágazatban tevékenykedő vállalkozások vezető cégei évek óta küzdenek a szakma kifehéredéséért. Néha úgy tűnik, hogy szélmalomharcot vívnak, hiszen hetente-havonta alakulnak újabb „no name” őrzővédő vállalkozások – és hetente-havonta szűnnek meg ugyanezek a tiszavirág-életű cégek. E folyamat igazi vesztesei azonban azok a munkavállalók, azok a személy- és vagyonőrök, akik gyakran azt sem tudhatják pontosan, hogy melyik cég alkalmazásában állnak. A cikkünkben található weboldalon mind a megbízók, mind pedig a munkavállalók megtalálhatják a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató adózók listáját.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékeseinek segítségével készített összeállításunkban idén is közreadjuk az adóhatóság személy- és vagyonvédelmi szolgáltatásokat végző vállalkozásokkal kapcsolatos tapasztalatait, és áttekintjük a legjellemzőbb visszaéléseket. Az utóbbi években érzékelhető munkaerőhiány egyik következménye, hogy felgyorsult a fluktuáció, emiatt növekedett a bejelentés nélkül foglalkoztatott biztonsági őrök száma, ami kedvezőtlen hatással van az adó- és járulékfizetésre.
A NAV változatlanul nagy figyelmet fordít a szabálytalanságok és visszaélések felderítésre. A kiemelt ellenőrzések célja a feketefoglalkoztatás visszaszorítása, valamint a csalárd szándékkal működő céghálók felszámolása.
A következő összeállításban az adóhatóság szakemberei őrző-védő szolgáltatásokkal kapcsolatos tapasztalatainak összefoglalása mellett sorra vesszük a visszaélésekkel szemben alkalmazott intézkedéseket. Választ adunk arra kérdésre, hogyan ellenőrizheti egy fővállalkozó, hogy alvállalkozója bejelenti-e alkalmazottait. Ugyanott a vagyonőrök is megtekinthetik, vajon teljesíti-e adó- és járulékfizetési kötelezettségeit a munkaadó.
A kölcsönmunkaerőtől a színlelt szerződésekig
Az őrző-védő szolgáltatást kínáló vállalkozások gyakran munkaerő-kölcsönzéssel biztosítják a tevékenységükhöz szükséges alkalmazotti létszámot. A munkaerő-kölcsönzés a hagyományos alkalmazotti munkaviszonytól eltérő, úgynevezett háromoldalú foglalkoztatási forma. Ennek lényege, hogy a munkavállaló egy munkaerő-kölcsönző céggel köt munkaszerződést azzal a céllal, hogy egy (vagy több) harmadik félnél, vagyis a kölcsönvevőknél végezzen munkát. A munkaerő-kölcsönző felkutatja azokat a munkavállalókat, akik megfelelnek a kölcsönvevő elvárásainak, felveszi őket saját állományába, és ezzel vállalja, hogy ellátja a foglalkoztatásukhoz kapcsolódó összes adminisztratív és pénzügyi feladatot.Ez azonban nem mindig valósul meg, a hatósági ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a feketefoglalkoztatásban főleg az építőipar, a vendéglátás, a kereskedelem, valamint a szolgáltatások bizonyos területei – például az őrző-védő szolgáltatások – érintettek.
A jogszabályok terén az egyik legfontosabb intézkedés a havi járulékbevallás, amelynek lényege, hogy a cégeknek minden hónapban, személyekre lebontva, kell adatokat szolgáltatni a kifizetett jövedelemről, a levont és megfizetett adókról és járulékokról így kiderül, hogy valóban azok veszik-e igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, akik biztosítottak, akik után járulékot fizetnek.
A közgondolkodás szerint az illegális foglalkoztatás minden esetben teljesen papírok nélkül történik, a helyzet azonban ennél bonyolultabb, mert történhet „félig-meddig” legális megoldással is. Ezt a részlegesen legalizált módot valósították meg az úgynevezett színlelt szerződések, amelyek lehetővé tették, hogy a vállalatok a járulékfizetés szempontjából „takarékos” módon foglalkoztassanak alkalmazottakat. Ma már erre nincs lehetőség: mind a munkavédelmi ellenőrök, mind a NAV szakemberei kiemelt figyelemmel vizsgálják a foglalkoztatási szerződéseket. A munkaviszony létesítésével összefüggő munkáltatói bejelentési kötelezettség elmulasztása súlyosan sérti a munkavállalók szociális biztonságát, ezért fokozottan szankcionálandó.
A NAV a be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztató adózók közzétételi listáján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét és adószámát, akik nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek: https://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok/benemjelentett.
Az adatok nyilvánosságra hozatala egyrészt a költségvetési támogatásokról döntő szervek munkáját segíti, másrészt hozzájárul a gazdasági élet fehéredéséhez. A nyilvános adatok alapján bármely cég ellenőrizheti, hogy üzleti partnerei elkövettek-e mulasztást, de a munkavállalók is ellenőrizhetik, hogy munkaadójuk korábban foglalkoztatott-e be nem jelentett alkalmazottakat.
Munkavállalói közelítésből ennél is fontosabb, hogy a dolgozók közvetlenül is ellenőrizhetik munkáltatójukat, láthatják, hogy befizette-e azt a járulékot, amelyet a munkabérükből levontak. Az interneten elérhető szolgáltatás igen népszerű, az elmúlt években több tízezren győződtek meg arról, hogy munkáltatójuk tisztességesen fizeti-e a járulékokat, vagy sem.
Összehangolt hatósági ellenőrzések, büntetőeljárások
Az ellenőrzések során a NAV felhasználja a társhatóságok (például a Munkaügyi Felügyelőség) adatait és információit. Ez az együttműködés, illetve az adó-, vám- és bűnügyi szakterület integrált fellépése nagyban elősegíti az ellenőrzések hatékonyságát. A célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzések kiterjednek a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatásának, illetve a késedelmes bejelentés vizsgálatára, a nem valós munkabér alapján bevallott kötelezettségekkel kapcsolatos visszaélések feltárására és szankcionálására, illetve a már említett munkaerő-kölcsönzés vizsgálatára.
A NAV 2010 óta a személy- és vagyonvédelmi ágazatban a foglalkoztatásra irányulóan több mint 2000 utólagos ellenőrzést és 2650 célvizsgálatot folytatott le. A közel 85 milliárd forint nettó adókülönbözetből 6,6 milliárd forint volt a társadalombiztosítási alapokat érintő nettó adókülönbözet. Az ellenőrzésekhez kapcsolódóan 56,6 milliárd forint adóbírságot, 1,35 milliárd forint mulasztási bírságot kellett kiszabni, továbbá közel 16,3 milliárd forint késedelmi pótlékot kellett felszámítani. 2012. január 1. és 2018. október 10. között például 215 munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó nyomozás indult, ezek mintegy negyede az őrző-védő tevékenységet is érinti.
A vizsgálatok megállapították, hogy a vagyonvédelmi tevékenységet folytató munkáltatók gyakran alkalmaznak alvállalkozói cégláncolatokat, amelyek jellemzője, hogy az alsóbb szinten működő cégek „viszik el a balhét”. Vagy teljesen „feketén” foglalkoztatnak, vagy bejelentik ugyan a munkavállalókat, de az adókat és járulékokat nem vagy nem teljesen fizetik meg a munkabérek után. Az elkövetők az alvállalkozó cégek jelentős részét már eleve „bukásra” alapítják, ezek a cégek bizonyos bírság felhalmozása után eltűnnek vagy megszűnnek. Az igazi probléma az, hogy az ilyen tiszavirág-életű vállalkozásokban foglalkoztatottak sok esetben nem is tudják, hogy az ellenőrzés pillanatában melyik alvállalkozó alkalmazásában álltak, gyakran csak a fővállalkozó nevét tudják megmondani.
Fontos tudni, hogy 2012. január 1-je óta a vagyonvédelmi tevékenységre szerződő gazdasági társaságok kizárólag a megbízó hozzájárulásával köthetnek további alvállalkozói szerződéseket. Ennek áthidalására az elkövetők munkaerő-kölcsönzéssel vonnak be alvállalkozóként működtethető hálózatot. A számlázási láncolatba beépített, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó gazdasági társaság ugyanis további „alvállalkozói szint” beépítésének lehetőségét hordozza magában.
A céghálózat, az úgynevezett számlázási láncolat tipikus jegyeit a NAV szakértői jól ismerik. A számlázási láncolat első szintjén egy ismert, hirdetésekben, reklámfelületeken megjelenő, őrzésvédelmi tevékenységet végző gazdasági társaság áll. Ez a gazdasági társaság számos referenciával, kapcsolattal rendelkezik, ezáltal jó eséllyel nyújthat be pályázatot lehetséges megrendelőihez. A vállalkozás azonban nem rendelkezik olyan méretű humán kapacitással, amely alkalmassá tenné a megrendelők által kért munkálatok elvégzésére – de technikai, személyzeti feltételei lehetővé teszik a számlázási láncolat irányítását, a megrendelőknek nyújtandó szolgáltatás koordinálását. A számlázási láncolat alsó szintjén lévő vállalkozások vagy székhelyükön nem működő, vagy székhelyszolgáltatókhoz bejelentett, jellemző módon adótartozást felhalmozó gazdasági társaságok, amelyek azonban már valóban rendelkeznek a szükséges humán erőforrással. Ügyvezetőjük rendszerint stróman, vagy akár valamelyik alkalmazásban álló biztonsági őr. A cégek ezen a szinten jellemzően nem vagy csak rövid ideig működnek egyszerre. Általában félévente – adóhatósági vagy munkaügyi ellenőrzés esetén akár gyakrabban – új céget hoznak létre, ahová „átjelentik” a biztonsági őröket. Ezeket a cégeket csak addig használják, amíg nem túlságosan feltűnőek. Szinte sosem vezetnek érdemi, lefoglalható könyvelést, és bevallást sem nyújtanak be.
A megrendelők által kért és a vele szerződő gazdasági társaság által nyújtott szolgáltatás ellenértéke jellemzően az alsóbb szinten lévő gazdasági társaságokhoz kerül, az összegből a munkavállalóknak átutalják a minimálbérnek megfelelő pénzt, az ezen felüli összeget a gazdasági társaságok bankszámláiról készpénzben felveszik. A készpénzben felvett összeg részben az úgynevezett borítékos kifizetés alapjául szolgál, részben visszajut jellemzően az első szinten álló vállalkozóhoz. Az elkövetők folyamatosan változtatják a számlázási láncolatban szereplő vállalkozásokat, azonban a láncolat első szintjén álló vállalkozás mindig állandó. Ennek a gazdasági társaságnak közkedvelt cégformája a zárt körű részvénytársaság, amely a piaci szereplőknek már önmagában „megbízhatóságot, biztonságot” sugall.
A cégláncolat létrehozásának indoka kettős: a személyi jövedelemadó és járulékainak „megspórolása”, és a továbbszámlázással az első szinten lévő fővállalkozó fizetendő áfájának jogellenes csökkentése. Ez gyakorlatilag dupla veszteséget okoz az állami költségvetésnek, mivel sem a személyi jövedelemadó, sem az általános forgalmi adó nem folyik be az államkasszába. A NAV bűnügyi szakterülete az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított az ilyen módszerrel elkövetett bűncselekmények felderítésére, illetve az így működő elkövetői csoportok felszámolására. Mivel a cégláncolatok kialakítása és működtetése szervezettséget, folyamatos összehangolt tevékenységet igényel, gyakori a bűnszervezetben történő elkövetés.
Az igazi hátrány a munkavállalókat érinti
A jellemzően aluliskolázott, munkát nehezen találó munkavállalóknak az ilyen feketefoglalkoztatás miatt a következőkkel kell számolniuk: a járulékok fizetésének elmaradása miatt elveszíthetik a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz való jogot, így az egészségügyi és a nyugdíjellátást. Jellemző továbbá a munkavállalói érdekek figyelmen kívül hagyása: a munka törvénykönyve szerint meghatározott maximális munkaidő túllépése, illetve az a tény, hogy a szabadság idejére sok esetben nem fizetnek munkabért a biztonsági őröknek. A helyzetet bonyolítja, hogy a munka törvénykönyvének 2018. december 12-én elfogadott módosítása alapján 2019 elejétől 250-ről 400 órára emelkedett az egy évben megkövetelhető túlórák maximális száma, valamint 12-ről 36 hónapra az elszámolási időszak hossza. Ez pedig – különösképpen a tiszavirág-életű cégek esetében – joggal veti fel a kérdést, hogy mi lesz a kötelezően elvégeztetett túlórák három évig halasztható kifizetésével, ha egy-két éven belül megszűnik a foglalkoztató cég.
(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)