Nem kerülheti el a figyelmüket az élelmiszer-terrorizmus

Az élelmiszer-hamisítás napjainkra a világ negyedik legjövedelmezőbb üzletága lett. Noha hazánkban nem találkozhatunk nagy számban a fekete­gazdaság ezen szereplőivel, mégis egyre növekvő társadalmi problémát jelent szerte a világon. Helik Ferencet, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetőjét kérdeztük.

— Mit takar egészen pontosan az élel­­­­mi­­­szer-hamisítás?
— Akkor beszélünk élelmiszer-hamisításról, ha valaki gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából szándékosan megváltoztatja egy élelmiszer beltartalmát, romlási jelenséget leplez el, kihagy, vagy adott esetben olyan alapanyagot tesz hozzá egy élelmiszerhez vagy takarmányhoz, amelyet egyébként nem lenne szabad. Ide kell sorolni emellett azt is, ha valaki egy termék minőségmegőrzési idejét vagy fogyaszthatóságát meghosszabbítja, vagy a terméket lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hozza forgalomba. Hamisításnak minősül továbbá, ha valaki az eredeti jogvédett terméket a jogosult engedélye nélkül lemásolja, annak a csomagolóanyagába más terméket rak.

— Élelmiszer-hamisításon tehát nem csak a már kész, fogyasztásra alkalmas termékeket, ételeket kell értenünk?
— Nem, hiszen nemcsak az élelmiszert hamisítják, hanem a takarmányt is. Sőt a növényvédő szerek hamisítása is egyre nagyobb üzletté vált. Ebben a szegmensben is éves szinten milliárdos bevételhez jutnak a csalók. Az élelmiszerekhez hasonlóan a leggyakoribb hamisítási alap­esetek itt is ugyanazok. Vagy nincs benne hatóanyag, vagy olyan kerül bele, amely nem engedélyezett, de az is előfordul, hogy az eredeti hatóanyag gyártójának az engedélye nélkül használják fel a hatóanyagot.

— Gyógyszerek, étrend-kiegészítő termékek esetében is alkalmazzák a hamisítók ezt az eljárást?
— Sajnos igen, ott is ugyanígy előfordul. Nagyon gyakori, hogy a különböző étrend-kiegészítő termékekben illegális anyagot vagy gyógyszerhatóanyagot találunk. Vitaminok, vitamin jellegű készítmények esetében például minden jó tulajdonságot ígérnek a doboz csomagolásán, de ezek mégsem találhatók meg bennük. 2018-ban a legnagyobb fogásunk is étrend-kiegészítő termékhez kapcsolódott. Közel ötvenmillió forint értékben hatvanezer doboz étrend-kiegészítőt, elsősorban potencianövelő készítményt vontunk ki a forgalomból, amelyek eredete nem volt igazolható. De tavaly találkoztunk olyan potencianövelő készítménnyel is, amely gyógyszer-hatóanyagot tartalmazott. Ez minden esetben tilos, tekintettel arra, hogy étrend-kiegészítőként hozták forgalomba.

— Hogyan sikerült fényt deríteniük erre a jelentős csalásra?
— Ez egy hosszabb időt felölelő, összehangolt ellen­őrzés volt, amelynek sikere több hatóság együttes munkájának volt köszönhető. Az előzetes adatgyűjtést követően helyszíni adatmentést végeztünk a teljes informatikai rendszerükről. Ennek alapján tudtuk elkezdeni felgöngyölíteni az ügyet, és így bizonyosodott be, hogy a termék több cég hálózatán keresztül jutott be Magyarországra. Mivel nem volt nyomon követhető a termék, ki kellett vonnunk a forgalomból.

— Volt még hasonlóan nagy fogásuk?
— Két hasonlóan súlyos jogsértéssel találkoztunk az elmúlt években. Az egyik esetben a vállalkozások a gesztenyemasszába nem megfelelő mennyiségű gesztenye-alapanyagot raktak, inkább burgonyapehellyel, illetve rizsliszttel helyettesítették. Így pedig sokkal olcsóbban tudták előállítani a magyarok egyik nagy kedvencét. A másik esetben a sajttal vagy brokkolival töltött fagyasztott pulykamedál termék nem felelt meg a jogszabályoknak. Mivel ebben az esetben sem a szakember, sem a fogyasztó érzékszervileg nem tudta megállapítani, hogy milyen fajta húst vásárolt, DNS-teszttel elemeztük a terméket. Itt derült ki, hogy az érintett vállalkozás pulyka helyett elsősorban csirkehúsból állította elő az élelmiszert. Ehhez ugyanis sokkal olcsóbban hozzá lehet jutni.

— A beltartalom megváltoztatása mellett melyek a leggyakoribb trükkök, amelyeket alkalmazni szoktak a hamisítók?
— Az egyik legklasszikusabb eset, amikor a lejárt terméket próbálják meg újra fogyaszthatóvá „varázsolni”. Bevált procedúra például, amikor a bolti eladó a 10-én lejárt terméknél a nullát áthúzza, amiből így már 8-as szám lesz. De az elmúlt években volt egy ennél jelentősebb dátumhamisításunk is. A nagyáruházakban keletkezett több száz tonna lejárt terméket a megsemmisítést végző vállalkozás nem a megsemmisítő állomásra szállította, hanem a saját telephelyére. A termékekre sok esetben profi, nyomdai úton gyártott új matricákat nyomtatott, majd újból forgalomba hozta őket.

— Amiket aztán önök lefoglaltak és megsemmisítettek. Mennyi élelmiszer válik ily módon hulladékká?
— 2012 óta közel nyolcezer tonna terméket vontunk ki a forgalomból és rendeltük el a megsemmisítésüket. Ez viszonylag magas számnak tűnhet, de vegyük azt alapul, hogy hazánkban napi szinten 24 ezer tonna élelmiszer fogy. Ebben pedig még nincs benne az export, valamint az, amit a hazánkba látogató turisták fogyasztanak el.

— Az élelmiszer minden esetben bizalmi termék. A fogyasztók emiatt feltétlen bizalmat adnak az éttermeknek is. De jól gondolom, hogy ezen a területen is gyakoriak a szabálysértések?
— Sajnos igen. A higiéniai problémák és a lejárt szavatosságú termékek további tárolása, felhasználása viszonylag nagy számban fordul elő. Az egyik jelentős 2018-as ügyünkben egyéb súlyos jogsértést is megállapítottunk. A szóban forgó étterem híres volt arról, hogy az egyik legfinomabb borjú bécsit forgalmazza. Vizsgálatunk során azonban megállapítottuk, hogy a vizsgálattal érintett időszakra vonatkozóan a forgalmazotthoz képest csak elenyésző borjúhúsmennyiségről tudott bemutatni számlát. Mivel a cég házhoz szállítást is végzett, így sikerült adatokat mentenünk a házhoz szállítást végző cég informatikai rendszeréből. Ennek alapján pontosan tudtuk, hogy melyik nap mennyi adag ételt szállítottak ki. A dokumentumok és adatok elemzése alapján megállapítottuk, hogy az étterem nagy mennyiségben használt fel olyan húst, amelynek eredete nem igazolható.

— A különbséget ezek szerint a fogyasztók nem is vették észre. Történt olyan eset, amikor a fogyasztók jelezték, hogy valamilyen probléma lehet az élelmiszerrel?
— Néhány évvel ezelőtt egy nagy kakaógyártó cég mindenki által ismert csomagolását állították elő a hamisítók, majd a dobozt megtöltötték ócska, silány minőségű kakaóval. Az ügyre pontosan úgy derült fény, ahogyan kérdezte. Egyre több fogyasztó fordult reklamációval az eredetit előállító céghez. A gyártó emiatt elkezdte kivizsgálni, hogy melyik boltból érkezett a panasz, és így derült ki, hogy ők oda nem is szállítanak. Természetesen a hamis terméket gyorsan kivontuk a piacról.

— A haszonállattartási szegmensben is sok intézkedést kellett alkalmazniuk az elmúlt évben?
— Ezen a területen főleg az exportra szállítás kapcsán végeztünk ellenőrzéseket. Jellemzően állategészségügyi előírásokat nem tartottak be a vállalkozók. Sok esetben nem volt megfelelően megoldott a karanténozás, sem pedig az állatok jelölése. Szarvasmarha esetében például mind a két fülben kell lenni krotáliának. További szabálytalanságot fedeztünk fel a különböző okiratok, például a marhalevelek esetében is. A legnagyobb problémát azonban továbbra is az állatok moslékkal etetése okozza. 2004 óta az Európai Unió ugyanis tiltja a sertések ezzel való táplálását. Ennek ellenére azonban mégis sokan megpróbálkoznak azzal, hogy konyhákból, éttermekből összeszedik a maradékot vagy a vágóhídi mellékterméket, és ezzel etetik az állatokat. Ez ellen azonban minden esetben fel kell lépnünk.

— A hamisítás mellett nem kerülheti el a figyelmüket az élelmiszer-terrorizmus sem. Hazánkban mennyire kell ettől tartani?
— Magyarország nagyon kivételes helyzetben van. Nálunk nincsenek jelen sem illegális élelmiszer-előállító gyárak vagy üzemek, sem pedig az élelmiszer-maffia tagjai. A terrorizmus azonban globálisan fennálló veszély, amire mi is kiemelt figyelmet fordítunk. Tavaly tavasszal azonban kaptunk egy jelzést, miszerint valaki szándékosan szennyezte az UHT tejek egy részét. Ez nagyon tanulságos eset volt, hiszen az élelmiszer-terrorizmus, az élelmiszerrel való fenyegetés súlyos helyzetet teremthet. Magyarországon ilyen 2014-ben fordult elő utoljára, akkor el is fogták az illetőt. A tavalyi eset azért volt különösen jelentős, mert több áruházláncot érintett. Nagyon gyorsan kellett a boltoknak és a hatóságoknak is reagálniuk, hiszen a termékeknek minél előbb le kellett kerülniük a polcokról. Noha a bejelentés alaptalan volt, így is közel ötvenmilliós kárt okozott a fenyegető.

— Ön szerint hogyan lehetne elérni, hogy egy élelmiszer ne veszélyeztesse a fogyasztót?
— Talán a legjobban az említett kakaóporos esettel tudnám leírni. A vásárló visszajelzése, az élelmiszer-előállító odafigyelése és a hatósággal való együttműködés alkotja azt a hármast, ami elvezet ahhoz, hogy élelmiszer-biztonságról beszéljünk.

(Cikkünk a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)

Kapcsolódó cikkeink

Leave a Comment