Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint ha Magyarország részt venne az Iszlám Állam elleni katonai koalícióban, javulnának kapcsolataink szövetségeseinkkel, az Egyesült Államokkal és az európai országokkal.
A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Védelemgazdasági Tanszékének vezetője hétfőn az MTI megkeresésére azt mondta: a nemzetközi politikában jelenleg úgy gondolják, Irak területén szét lehet verni az Iszlám Államot, de szerinte ez még nem elegendő, hosszú folyamattal állunk szemben, és nemcsak katonai, hanem politikai, társadalmi megoldásokra is szükség lesz.
Kifejtette: az Iszlám Állam azzal a stratégiai céllal jött létre, hogy Marokkótól Indonéziáig kalifátusokat hozzon létre az iszlám világban. Az alapvető dilemma az, hogy amit hirdet, az a XXI. században megvalósíthatatlan, ugyanakkor ahol „vákuum van a történelemben” – mint a jelenleg polgárháború szabdalta Irakban és Szíriában -, ott az Iszlám Állam rendkívül komoly pozíciókat nyert el.
Az Iszlám Állammal kapcsolatban az arab világ rendkívül megosztott. A legtöbb ember, aki az Iszlám Állam oldalán harcolt, Szaúd-Arábiából van, a második legtöbb Líbiából. Sorra jönnek létre az Iszlám Államot támogató afganisztáni, pakisztáni, líbiai szervezetek. Legutóbb hűségesküt tett az Iszlám Államnak a Fekete-Afrikában működő Boko Haram is – emelte ki Nógrádi. Hozzátette: ha a Nyugat fel akarja számolni az Iszlám Államot, akkor ezeket a szervezeteket egyesével kell legyőzni, mert ha csak az egyiket veri szét, attól nem esik szét az egész lánc. Így ha a Nyugat győz az iraki területeken, meg kell szervezni a harcokat Szíriában, majd Líbiában, végül a Boko Haram ellen. Hosszú folyamattal állunk szemben – fogalmazott.
A Nyugat egyelőre azt vállalta, hogy Irakban segíti a helyi erők kiképzését, Magyarország ezen belül száz-százötven emberrel őrizne-védene két objektumot Kurdisztánban. Tehát nem harcoló alakulatot küldenénk ki – emelte ki a szakértő
Nógrádi kifejtette: Nyugat Európában az iszlámok aránya nagyjából 4-8 százalék. Nem a beutazó migránsok robbantgatnak, hanem az ott élők, a második, harmadik, negyedik, ötödik generáció az, amelynek tagjai közül sokan nem tudnak, illetve nem akarnak integrálódni. Ők az oktatásban, a lakás- és a munkaerőpiacon olyan hátrányban vannak, hogy esélyük sincs az integrálódásra. Kitért arra is, hogy a Franciaországban élő muzulmánok hetven százaléka él az ottani nyomorszint alatt.
Magyarországon az iszlám közösség aránya ezrelékben mérhető. Vannak elégedetlenek, de itt minimális azoknak az aránya, akik az Iszlám Államot támogatnák – emelte ki a szakértő. Kifejtette: az itt élő muzulmánok döntő része beilleszkedett a társadalomba. Többen magyar nőt vettek feleségül, sok közöttük az orvos, a mérnök, sikeres állampolgárként élik életüket, a társadalom felső középrétegében vannak.
Elmondta: az egyes európai országok pontosan felmérték az iszlámveszélyt. Magyarországon ezt a Terrorelhárítási Központ végezte el, de ennek eredménye államtitoknak minősül. A szakértő viszont úgy véli: Magyarországon a terrorfenyegetettség nagyságrendekkel alacsonyabb, mint más országokban. Ugyanakkor felhívta a figyelmet Egon Bahr német biztonságpolitikai szakértő szavaira: „a biztonság mindig a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövőben kiszámíthatatlan”.
Kitért arra is, hogy ha Nyugat meg tud állapodni Iránnal az atomtárgyalásokon, az új helyzetet teremt. Irán ugyanis már nagyjából húsz kilométerre behatolt Irakba, és az iráni forradalmi gárda bármikor kész arra, hogy szétverje az Iszlám Államot.
A szakértő felidézte, hogy az iraki kormány kérésére az Iszlám Állam leverésére az Egyesült Államok irányításával szerveződik egy nemzetközi koalíció, amelyben a világ számos országa vállalta már a részvételt.
Nógrádi elmondta: az amerikai elképzelés szerint az Iszlám Állammal szemben három erővel kell fellépni. Az első az iraki hadsereg. Ez azért lényegese kérdés, mert Irakra az Egyesült Államok már eddig is mintegy 800 milliárd dollárt költött, azonban mostanáig az Iszlám Állam elleni harcokban egyharmadnyi iszlám erő szétverte az iraki erőket. A második erőt az Iszlám Állam ellen a kurdok jelentik. Velük kapcsolatban az az alapdilemma – hívta fel a figyelmet -, hogy senki nem akar a térségben önálló kurd államot, továbbá Törökország főellenségének tekinti a kurdokat. Számukra az Iszlám Állam – a kurdok és Asszad Szíriája után – csak a harmadik számú ellenség. A harmadik erő, amivel az amerikaiak számolnak az Iszlám Állam elleni harcban, az a szíriai polgári ellenzék. Ezzel viszont a szakértő szerint az a probléma, hogy az ő köreikben is magas a terroristák aránya, akikkel a Nyugat nem fog együttműködni.
Nógrádi szerint az iraki és a kurd erők – a Nyugat légi támogatásával, kiképzőkkel, hírszerzőkkel és más hasonló segítséggel – Irak területén le tudná verni az Iszlám Államot. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy mindez nem elégséges, meg kell találni a megoldást az Európában élő iszlámok integrálására is, ami nehéz, politikai kérdés.
