A balkáni térségnek az országok kis mérete és szerény anyagi lehetőségei miatt egyaránt közös védelmi stratégiára van szüksége, emellett ez mentheti meg a délkelet-európai államok még megmaradt hadiiparát – állították egy Montenegróban tartott térségi konferencián a szakértők.
A Southeast European Timesnak (SETimes) Branimir Mandic, a Biztonsági Együttműködési Regionális Központ igazgatója kifejtette: gyakorlatilag egyetlen európai, de biztosan egyetlen délkelet-európai ország sem képes a védelmi kapacitások teljes spektrumának autonóm kiépítésére és fenntartására. Ebből következik, hogy a kevesebb forrással rendelkező országoknak össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket ezen a téren, különös tekintettel arra, hogy a költségvetési hiánnyal küzdő államok egyre kevesebb pénzt tudnak fordítani a védelmi szektorra. Közös stratégia kialakításával és a beszerzések, fejlesztések összehangolásával lehet csak megakadályozni a védelmi képességek romlását. Nyugati elemzők azonban úgy vélik, hogy a nemrég még egymással háborúban álló felek között semmi esély sincs ilyen típusú összefogásra.
Aleksandar Fatic, a belgrádi külpolitikai és világgazdasági intézet elemzője a tanácskozáson arra hívta fel a figyelmet, hogy ma a védelem egy új területe, az energiabiztonság a legfontosabb, ezért a Szerbián is áthaladó Déli Áramlat stratégiailag felértékeli az országot. Az a javaslat pedig, hogy orosz katonák fogják biztosítani a vezeték szerbiai szakaszát, amire csekély létszáma miatt a szerb hadsereg nem képes, alapvető változást hoz a regionális biztonsági koncepcióba.
Eddig egyetlen forrás sem említette ezt a lehetőséget, és amennyiben ez orosz támaszpontok létesítését jelenti Szerbiában, komoly és jogos aggályokat kelthet a NATO-ban, s közvetlen hatással lehet a szomszédok, így Magyarország katonapolitikájára is.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János
