A Kúriának szilárdnak, magabiztosnak és megbízhatónak kell lennie – mondta Varga Zs. András, a Kúria néhány napja hivatalba lépett új elnöke hétfőn, a legfelsőbb bírói fórum online megtartott teljes ülésén, amelyről a Kúria adott tájékoztatást közleményben. “Olyan Kúriaként kell működnünk, amelynek bírái Magyarország nagytekintélyű felsőbíróságának bíráiként össze tudják hangolni az egyes ügyek eldöntéséhez szükséges aprólékos dogmatikai megfontolásokat az Alaptörvény érvényesítésének általános követelményével” – hangsúlyozta Varga Zs. András az ülésen elmondott beszédében. Az új elnök a közlemény szerint így fogalmazott: “a Kúria nem absztrakt intézmény(…). A Kúria ma mi vagyunk. Önök,…
Read MoreCímke: Kúria
Megválasztották Varga Zsolt Andrást a Kúria elnökének
Megválasztotta az Országgyűlés Varga Zsolt András volt alkotmánybírót a Kúria elnökének. Vargát 135 igen, 26 nem szavazattal választották meg a képviselők titkos szavazáson. A megválasztott elnök esküt tett, 2021. január 2-tól Darák Pétert váltja az elnöki poszton. Az alaptörvény szerint a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja; megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Áder János köztársasági elnök október 5-én tett javaslatot Varga megválasztására. A Kúria következő elnöke 1968-ban született Marosvásárhelyen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD-fokozatot is,…
Read MoreA Kúria mindent megtesz, hogy a hivatali átadás gördülékenyen legyen
A Kúria szervezete érdekelt abban, hogy a legfőbb bírói fórum vezetői tisztségének hivatali átadása gördülékenyen történjen, ennek feltételeit biztosítja és valamennyi szükséges intézkedést megtesz ennek érdekében – közölte a bíróság. A legfőbb bírói fórum azt követően küldte közleményét, hogy az Országgyűlés honlapján nyilvánosságra hozták, Áder János köztársasági elnök Varga Zsolt András bírót jelöli a Kúria elnökének. A közleményében felidézték: a Kúria elnöke az öt legfőbb közjogi méltóságának egyike, akit a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választ kilenc évre. Mint írták, Darák Péter kilenc éves elnöki…
Read MoreMár lehet jogegységi panaszt benyújtani a Kúriához
Jogegységi panaszt nyújthatnak be a Kúriához a peres felek, ezzel kikényszeríthetővé válik, hogy a bíróságok ugyanolyan jogkérdéseket ugyanúgy bíráljanak el. A július 1-jétől működő jogintézményről a jogegységipanasz-eljárások előkészítésével megbízott kúriai tanácselnök, Patyi András elmondta: jogegységi eljárást korábban csak meghatározott bírósági vezetők kezdeményezhettek, a peres felek nem. Az új jogintézménnyel az ügyben érintetteknek is lehetőségük van arra, hogy kikényszerítsék a Kúria jogegységesítő döntését. Ha a peres fél jogsérelmét az okozza, hogy ügyében eltértek a Kúria korábban hozott és közzétett határozatától, a jogegységi panasszal kikényszerítheti az egységes jogalkalmazást, azt, hogy a Kúria…
Read MoreA Kúria elutasította a legfőbb ügyész indítványát Gyárfás ügyében
A Kúria elutasította a legfőbb ügyész Gyárfás Tamás ügyében perújítás ellen benyújtott indítványát – tudatta a legfőbb bírói fórum közleményben. A Fővárosi Törvényszék tavaly novemberben a súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Portik Tamás ellen perújítás nyomán folyamatban lévő büntetőügyet a Gyárfás elleni üggyel egyesítette. A vád szerint Gyárfás bízta meg Portik Tamást Fenyő János médiavállalkozó megölésével, és Portik meg is szervezte a gyilkosságot, amelyet Jozef Rohác hajtott végre. Rohác évek óta jogerősen kiszabott szabadságvesztés-büntetését tölti. Gyárfás és Portik tagadja bűnösségét. A legfőbb ügyész tavaly decemberben jogorvoslatot jelentett be a…
Read MoreA rendes bírósági működés visszaállítását kéri a Kúria elnöke, az OBH elnöke és a legfőbb ügyész
Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Igazságügyi Minisztériumnak címzett levélben kérte, hogy a rendkívüli jogrend megszűnésével mielőbb kerüljön sor a rendes ítélkezési rend visszaállítására – olvasható a Kúria a közleményében. A levélről szóló tájékoztatás a Kúria hétfői – internetes videokonferencia keretében tartott – teljes ülésén hangzott el, a tanácskozáson részt vett Polt és Senyei is. A Kúria elnöke az ülésen kiemelte: az igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások rávilágítanak arra, hogy “a klasszikus igazságszolgáltatási és jogegységesítési feladatok ellátása mellett a jogalkotó…
Read MoreGyöngyöspata-gate: a Kúria szerint természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség
Jár az összesen mintegy százmillió forint kártérítés annak a közel hatvan gyöngyöspatai felperesnek, aki a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulók jogellenes elkülönítése és alacsonyabb szintű oktatása miatt indított személyiségi jogi pert – mondta ki a Kúria. Megállapította, hogy az alkalmazandó törvény alapján nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor. A Kúria közleménye tartalmazza, hogy a koronavírus-járvány miatt tárgyaláson kívül meghozott keddi ítélet hatályába fenntartotta a…
Read MoreVáltozások az OBH vezetésében
Áder János köztársasági elnök hétfőn kinevezte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) két új elnökhelyettesét: Csillám Katalint és Erőss Mónikát – tudatta az OBH. A két új elnökhelyettes kinevezése április 7-ével lép életbe. Az OBH két korábbi elnökhelyettese, Répássy Árpád és Vajas Sándor április 1-jétől ítélőtáblai tanácselnökként folytatja, Répássy Debrecenben, Vajas pedig a fővárosban. A Kúria közleményben tudatta, hogy miután Erőss Mónikát, a Kúria eddigi főtitkárát nevezte ki az államfő az OBH egyik elnökhelyettesévé, a legfőbb bírói fórum szakmai irányításában is változások történtek. Darák Péter, a Kúria elnöke egyes igazgatási feladatokkal…
Read MoreKúria: a gyerektartási perek felgyorsítása érdekében a bíróságok elfogadhatnak bizonyos köztudomású tényeket
A Kúria elemezte a gyerektartás összegéről szóló ítélkezési gyakorlatot és arra jutott, a gyerektartási perek felgyorsítása érdekében a bíróságok elfogadhatnak köztudomású tényeket, mint például a kiskorú gyermek alapszükségletének havi összege vagy a regionális munkaerő-helyzet – mondta Makai Katalin tanácselnök, a joggyakorlat-elemzést végző csoport vezetője. Mint mondta, az utóbbi években jelentősen megnőtt a Kúriához érkező, a gyermektartásra vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos felülvizsgálati kérelmek száma, ez a családjogi ügyek 40 százalékát teszi ki. Emellett ez az a jogterület, ahol a leghamarabb fordultak a felek a Kúriához az új Polgári törvénykönyv szerint elbírált ügyekben.…
Read More