válság |

Az ukrán és a kínai külügyminiszter megvitatta az ukrán béketervet

2023. március 17. péntek2023. március 16. csütörtök ©

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter telefonos megbeszélést folytatott kínai kollégájával, Csin Kang külügyminiszterrel, akivel megvitatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét. „Megvitattuk a területi integritás elvének fontosságát” – emelte ki Kuleba. Kifejtette, hogy az ukrán elnök által előterjesztett „békeképlet” pontjainak teljesülése szerinte elengedhetetlen „az agresszió megállításához és az igazságos béke helyreállításához Ukrajnában”. Zelenszkij a tavaly novemberben tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez az ukrán „békeképletnek” nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről az 1991-es határok…

Izraeli államfő: katasztrófával fenyeget a kormány igazságügyi törvénycsomagja

2023. március 11. szombat2023. március 10. péntek ©

Jichák Hercog izraeli államelnök felszólította a kormánykoalíciót, hogy hagyjon fel a jogrendet átalakító, szerinte katasztrófához vezető törvénycsomagjával és kezdjen konszenzusos tárgyalásokat az ellenzékkel. Az államfő szerint a jelenleg tervezett törvénycsomag aláássa a demokráciát. Felszólított a javaslat azonnali elvetésére és az igazságszolgáltatás rendszerének konszenzusos, a kormánypártok és az ellenzék közötti megállapodásokon alapuló átalakítására. A nemzethez intézett beszédében Hercog kijelentette, hogy a koalíciónak az igazságszolgáltatás gyengítésére irányuló törekvése miatt kialakult nemzeti válság „katasztrófához” vezet. „Az alkotmánybizottságban jelenleg tárgyalt jogszabálycsomagnak gyorsan el kell tűnnie” – mondta Hercog tőle szokatlanul kemény hangon a minden…

Szlovénia korábbra tervezi védelmi kiadásainak növelését

2023. március 9. csütörtök2023. március 8. szerda ©

A szlovén parlament védelmi bizottsága jóváhagyta a fegyveres erők (SAF) hosszú távú fejlesztésére vonatkozó határozatot, amely korábbra tervezi a védelmi kiadások növelését – közölte a szlovén közszolgálati televízió. Az egy évvel ezelőtt elfogadott határozathoz képest, amely szerint a védelmi kiadásoknak 2035-ig kell elérnie a GDP két százalékát, a mostani ezt legkésőbb 2030-ra tervezi, azzal, hogy a kiadásokat legalább ezen a szinten kell tartani 2040-ig. Damir Crncec, a védelmi minisztérium államtitkára a bizottság ülésén elmondta: az új állásfoglalás oka, hogy megváltoztak a biztonsági viszonyok, itt az ukrajnai háború, és – mint…

Az EP teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra

2023. február 3. péntek2023. február 5. vasárnap ©

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban az Oroszországgal szembeni tizedik szankciós csomag elfogadását sürgette, amely egyebek mellett teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra. A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a Lukoil orosz olajvállalathoz és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez hasonló vállalatok szankcionálását kérték. Az EP emellett a jogellenesnek tartott tevékenységek széles körében – a többi között a kényszerkitoloncolásokban és a megszállt ukrán területen tartott népszavazások lebonyolításában – részt vevő tisztviselőket is szankciókkal sújtaná. Az állásfoglalás megismételte az…

Szalay-Bobrovniczky: 2023-ban is folytatjuk a haderőreformot

2022. december 31. szombat2022. december 30. péntek ©

A jövő évi költségvetés biztosítja a forrásokat a Magyar Honvédség modernizációjának folytatásához és Magyarország katonai kiadásai a vállaltnál egy évvel korábban elérik a GDP két százalékát – idézte a honvédelmi minisztert a tárca közleménye. A tárca közlése szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetésben Magyarország katonai kiadásai elérik a NATO által elvárt GDP-arányos két százalékot, amire a Honvédelmi Alap is garanciát jelent. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország 2017 óta Közép-Európa egyik legjelentősebb haderőfejlesztési programját hajtja végre, amelynek időszerűségét és jelentőségét a migrációs válság és a…

Hegyi-Karabah: az orosz békefenntartók képtelenek a Lacini-folyosón a közlekedést biztosítani

2022. december 23. péntek2022. december 23. péntek ©

Jereván nem vesz részt az orosz, az örmény és az azerbajdzsáni külügyminisztérium péntekre tervezett háromoldalú tárgyalásán, amelyen a karabahi békeszerződés előkészítését vitatnák meg – írta a moszkvai külügyminisztériumra hivatkozva a Kommerszant. Az örmény külügyminisztérium szóvivője közölte az Interfax orosz hírügynökséggel, hogy Örményország nem mondta le a találkozót, csupán az elhalasztását kérte a Lacini-folyosó lezárása következtében Hegyi-Karabahban kialakult humanitárius válság miatt. Az orosz külügyminisztérium honlapján azután jelent meg erről közlemény, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tárgyalt azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval. A telefonbeszélgetés során a felek egyebek mellett megvitatták az orosz békefenntartók…

Románia taktikai robotrepülőgép-rendszereket vásárol az izraeli Elbittől

Pilóta nélküli, taktikai-operatív repülőgép-rendszerek beszerzéséről írt alá keretmegállapodást kedden a román védelmi minisztérium (MAPN) az izraeli Elbit Systemsszel. A MAPN közleménye szerint az öt éven belül leszállítandó hét Watchkeeper X típusú robotrepülőgép-rendszer teljes beszerzési költségét áfa nélkül 1,89 milliárd lejben (155 milliárd forint) határozták meg. Az Elbit kötelezettséget vállalt arra, hogy már az első két rendszer földi irányítóállomását, bizonyos alegységeit és elektromos berendezéseit romániai beszállítóktól rendeli meg, a román hadseregnek szánt harmadik rendszertől kezdődően pedig valamennyi szerkezeti elem gyárátását a román védelmi iparra bízza. A MAPN szerint a román hadseregnek…

Scholz: a NATO közreműködésével kell megvédeni a tengerek alatti kritikus infrastruktúrát

Nemzetközi együttműködéssel meg kell erősíteni a tengerfenéken kiépített kritikus infrastruktúra védelmét, és ezt a munkát a NATO keretei között kell összehangolni – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár. A kormányfő Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel folyatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján ismertette, hogy Németország és Norvégia közösen kezdeményezi egy testület megalakítását az észak-atlanti szövetség intézményrendszerében azzal a feladattal, hogy hangolja össze a tengerfenéken húzódó kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló erőfeszítéseket. Az energiahordozókat szállító vezetékek és a távközlési kábelek olyan fontosak az országok számára, mint az emberi testben az ütőerek, ezért a biztonságukról…

Az energiaellátás biztonságát szolgáló szolidaritási megállapodást kötött Németország és Franciaország

Az energiaellátás biztonságát kölcsönösen szolgáló intézkedéseket dolgozott ki a német és a francia kormány, az úgynevezett energiaszolidaritási megállapodást pénteken írta alá Berlinben Olaf Scholz német kancellár és Élisabeth Borne francia miniszterelnök. A megállapodást ismertető közös nyilatkozatukban kiemelték, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja „globális energiaválsághoz vezetett”, amely „példátlanul megterheli gazdaságainkat, és különösen a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat”. Ez a helyzet „különösen érzékenyen érinti Európát” a földgáz negyven százalékát biztosító Oroszországból érkező szállítások visszafogása miatt. Ezért Németország és Franciaország a válság kezelésére tett európai uniós szintű válaszlépéseket mellett tovább erősíti „szoros kapcsolatait az…