Tízmilliárdos adókülönbözettel zárt tavaly a vagyonvédelem

Tavaly összesen 660 ellenőrzést tartott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az őrző-védő tevékenységet folytató cégeknél, és ezek során valamivel több mint tízmilliárd forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg – tudta meg a Biztonságpiac.hu az adóhivataltól.

Az elmúlt évekhez képest kiugróan magas adókülönbözetet állapítottak meg a vagyonvédelemben a tavalyi adóhatósági ellenőrzések során – derül ki a NAV összesített adataiból. Az adóhatóság tavaly összesen 660 ellenőrzést tartott a magánbiztonsági ágazatban, ebből összesen 267 volt adóellenőrzés, 393 pedig célellenőrzés – közölték érdeklődésünkre az adóhatóságnál. A vizsgálatok 248 esetben tártak fel valamilyen szabálytalanságot, a revizorok pedig összesen 10,06 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapítottak meg.

Mint azt a Biztonságpiac.hu-nak a NAV-nál elmondták: a biztonsági és nyomozói tevékenység a a tavalyihoz hasonlóan idén is kiemelt ellenőrzési terület lesz a hivatal számára.

Ugyancsak nagy figyelmet élvez a vagyonvédelmi ágazat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) ellenőrzései során. Az NMH tájékoztatása szerint az elmúlt években nagyjából minden tizedik munkaügyi ellenőrzést őrző-védő cégnél végezték. A munkaügyi hatóság tavaly 1715 nyomozói, biztonsági tevékenységet végző munkáltatót ellenőrzött, szabálytalanságot 65 százalékuknál állapítottak meg. Tavaly 15,5 ezer dolgozót is ellenőrzött a munkaügyi hatóság a magánbiztonsági ágazatban: a vizsgálati eredmények szerint 61 százalékukat foglalkoztatták szabálytalanul, és a vizsgálatok eredményeként 426 esetben szabott ki munkaügyi bírságot a hatóság, összesen 144,04 millió forint értékben – tudtuk meg az NMH-nál.

A vagyonvédelmi ágazatban jelen lévő anomáliák felszámolása érdekében az NMH a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényben (Met.) rögzített keretek között jár el. A munkaügyi felügyelőségek a hatáskörükbe tartozó ügyekben a nagyszámú közérdekű bejelentés alapján és hivatalból is eljárnak elősegítve a jogszerű foglalkoztatás megvalósítását a vagyonvédelmi ágazatban is. Az adott évben kiemelten ellenőrizendő ágazat kiválasztása a Met. szabályai szerint a munkaügyi hatóság vezetője által megállapított, és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján történik.

Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény alapján a munkaügyi hatóság a panaszok, közérdekű bejelentések nyomán – a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – minden esetben eljár. Mérlegelésre, illetve a bejelentés vizsgálatának mellőzésére akkor van lehetőség, ha a bejelentés a korábbival azonos tartalmú, ismételt, vagy névtelen, illetve akkor, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt pedig érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

„Bizonyos őrző-védő tevékenységet folytató társaságokra jellemző, hogy alvállalkozói láncok szervezésével minimalizálják adókötelezettségüket, járulékterheiket a láncolatban lentebb elhelyezkedő cégekre hárítják” – közölte a vizsgálatok tapasztalatairól a NAV.

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 14.§ (2) bekezdésének módosítása alapján 2012. január 1-től a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás a szerződés teljesítése érdekében további vállalkozással kizárólag a részére eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést. Az alvállalkozó a szerződés teljesítése érdekében további alvállalkozóval nem köthet szerződést.

Az adóhatóság 2012-ben ennek ellenére azt tapasztalta, hogy a szerződés szerint a megbízást vállaló őrző-védő cég (adózó) gyakran további alvállalkozót vett igénybe. Előfordult az is, hogy a megbízó – nyilatkozata szerint – nem is tudott arról, hogy a tevékenységet ténylegesen elvégző személyek nem a vele szerződéses kapcsolatban álló adózó alkalmazottai – erősítette meg a piacon is régóta emlegetett jelenség létezését az adóhatóság.

Mindemellett a NAV tapasztalatai szerint a vagyonvédelmi vállalkozások ugyan jórészt bejelentik dolgozóikat, azonban a munkabéreket terhelő adók és járulékok tekintetében már gyakrabban mulasztják el bevallási kötelezettségüket. A NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint gyakori probléma, hogy az adózók, ha a biztosítottakat be is jelentik, de a biztosítási jogviszony végét már nem jelentik be, noha ez is jogszabály által előírt kötelezettség.

Az egyéni vállalkozóként adózó vagyonőrök sok esetben a vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos költségeket nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően számolják el, illetve költségeik egy részét nem tudják bizonylattal igazolni a revízió során. Ezen adózóknál továbbra is előfordul, hogy bevallási kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, valamint a tevékenységgel kapcsolatos könyvelési, nyilvántartási kötelezettségüket nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesítik.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 89. és 90. § határozzák meg azokat a fő szempontokat, amelyek alapján az adóhatóság az adózókat ellenőrzésre választja ki. Vannak olyan esetek, amikor kötelező ellenőrzést elrendelni: ilyen eset, ha egy cég végelszámolását rendelték el, az Állami Számvevőszék elnökének felhívására vagy az adópolitikáért felelős miniszter utasítására. A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét az Art. szerinti szempontok alapján a vezetője által közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. Az állami adóhatóság az adózókat – a kötelezően, illetőleg a kiválasztás alapján lefolytatandó ellenőrzéseken túl – célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre. A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság az adózó által benyújtott bevallások, az adatszolgáltatások, az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások, az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai, más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, adatállományok, nyilvánosan elérhető adatok feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre.

Nem ritka a magánbiztonságban, hogy a hatóságok közérdekű bejelentések alapján indítanak vizsgálatot. Az ilyen típusú bejelentések kezelését Magyarország európai uniós csatlakozásakor hatályba lépett (2004. évi XXIX. törvény (Eutv.)) határozza meg. A jogszabály szerint a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja.

A közérdekű bejelentések névtelenül illetve névvel ellátott módon is benyújthatók az adóhatóságnak, valamint a munkaügyi hatóságnak az Eutv. a névvel ellátott bejelentések esetében fokozott védelmet ír elő a benyújtó részére.

Érdeklődésünkre a NAV-nál elmondták: minden bejelentést komolyan vesznek, bár a kivizsgálást gyakran gátolja, hogy a jelzések közül sok nem tartalmaz konkrét információt, azonosításra alkalmas adatokat. A közérdekű bejelentések rendkívül nagy száma nem teszi lehetővé, hogy az állami adóhatóság minden esetben azonnal vizsgálatot indítson, de adott esetben – a bejelentés adataitól, az információtól függően – akár azonnali ellenőrzés is indulhat.

A bejelentések között sajátos helyet foglalnak el a névtelenül benyújtott állampolgári jelzések, ezeknek a vizsgálata ugyanis a törvény alapján mellőzhető. Ennek ellenére az esetek túlnyomó többségében az adóhatóság az anonim bejelentések valóságtartalmát is ellenőrzi.