Összesen több mint 13 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel a hazai vagyonvédelmi szektorban 2013-ban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – tudta meg a Biztonságpiac.hu. Az adóhatóság 700-nál is több ellenőrzést végzett a szektorban, az egy ellenőrzésre jutó adókülönbözet nettó 39 millió forintra nőtt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013-ban is kiemelt figyelmet fordított a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző, illetve munkaerő-kölcsönzéssel érintett gazdasági szereplők ellenőrzésére.
Mivel a vagyonvédelmi tevékenységhez jellemzően nagy számú munkaerő foglalkoztatása szükséges, így gyakoribbak a visszaélések – tájékoztatta lapunkat az adóhatóság. A NAV évek óta nagy számban és rendszeresen végez ellenőrzéseket ebben a szektorban. Az ellenőrzések kiterjednek a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatásával, késedelmes bejelentésekkel, nem valós munkaidő lejelentésével, illetve nem valós díjazás alapján bevallott kötelezettségekkel kapcsolatos visszaélések feltárására és szankcionálására.
Tavaly több mint 700 ellenőrzést végzett a NAV a vagyonvédelmi ágazatban. Ezen belül az adónem ellenőrzések száma közel azonos volt a célellenőrzésekével: 373 célellenőrzésre 338 adónem ellenőrzés jutott, amelyből 297 zárult megállapítással. Az egy revízióra jutó nettó adókülönbözet összege csaknem 39 millió forintra növekedett, és összesen 13,172 milliárd forintot tett ki 2013-ban. (A NAV 2012-ben összesen 660 ellenőrzést tartott az ágazatban, amelyek során összesen 10,06 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel.)
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény rögzíti, hogy a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás a szerződés teljesítése érdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést. Az alvállalkozó a szerződés teljesítése érdekében további alvállalkozóval nem köthet szerződést – a szabályozás célja az alvállalkozói láncolatok visszaszorítása.
Az adóhivatali ellenőrzések során gyakori tapasztalat, hogy a fővállalkozó alvállalkozóként munkaerő-kölcsönzési tevékenységet végző társaságot alkalmaz. Jellemző magatartás, hogy a munkaerő-kölcsönző (kölcsönbeadó) cég járulék-bevallási és befizetési kötelezettségének nem tesz eleget, székhelyén nem elérhető, külföldi ügyvezetővel és tagokkal működik, illetve a társaságnak vagyona nincs. A szektorra jellemző cégtemetők alkalmazását a NAV fokozott adóhatósági jelenléttel igyekszik visszaszorítani.
Mind a személy- és vagyonvédelmi tevékenység vizsgálatakor, mind más tevékenységi kör ellenőrzése során a társhatóságok által szolgáltatott adatok, illetve a közérdekű bejelentésekben található információkat is felhasználja a NAV. A közérdekű bejelentések magánszemélyektől, társaságoktól, érdekvédelmi szervezetektől, illetve névtelenül is érkezhetnek. A bejelentések tartalmát a NAV – a bejelentőtől függetlenül – kockázatelemzésnek veti alá, és ennek alapján rendelik el a szükséges ellenőrzés.
A társhatóságokkal – például Nemzeti Munkaügyi Hivatallal, vagy az Országos Rendőr-főkapitánysággal – való szoros együttműködés, illetve a NAV-on belül az adó-, a vám- és jövedéki, illetve a bűnügyi szakterület integrált fellépésével az ellenőrzések a korábbiaknál sokkal hatékonyabbak. Ennek köszönhető, hogy a foglalkoztatottak bejelentése és a járulékkötelezettségek teljesítése területén a szektorban némi javulás tapasztalható – közölték érdeklődésünkre az adóhatóságnál.
Forrás: Biztonságpiac.hu
