A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal tavaly egymilliárd forint keretösszeggel hirdette meg a magyar társadalom biztonságát elősegítő Nemzeti Programot. Ennek keretében négy nagy jelentőségű fejlesztési projekt indulhatott el, egyenként 200-300 millió forintos támogatással. A hivatal élére néhány hónapja kinevezett Birkner Zoltánt kérdeztük.
— Néhány hónapja nevezték ki az NKFI Hivatal élére. Ilyen rövid idő alatt látszik már, hogy milyen örökséget vett át az elődjétől, és milyen irányok várhatók a kutatás-fejlesztés és innováció területén?
— Folyamatos szakmai vita zajlik a kutatás-fejlesztés és innováció magyarországi jövőjéről, de ez így természetes, ha egy rendszert újjá kell szervezni. A hivatal első három évében létrejöttek a hazai kutatás-fejlesztés és az innováció finanszírozásának stabil keretei. Kinevezésemkor az volt a legfontosabb feladatom, hogy a folyamatban lévő ügyeket, pályázatokat mihamarabb lezárjam. Ez teremti meg az alapját ugyanis az innovációs élet új időszámításának, amit a hosszú távú fenntarthatóság, a hatékony működtetés és forrásfelhasználás, a széles körű hozzáférés és a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások, valamint egyetemi kutatás-fejlesztési (kfi) centrumok kiemelt támogatása keretez.
Teljes mértékben egyetértek azzal a megközelítéssel, hogy egy sikeres ország felépítéséhez az újítás iránt elkötelezett társadalomra és gazdasági szereplőkre van szükség. A kutatás-fejlesztés nagyon fontos eleme az innovációnak, de nem az egyetlen. Az NKFI Hivatal a jövőben kiemelten foglalkozik az innováció finanszírozásával, az erőforrások feltárásával és hatékony elosztásával. A végső cél, hogy Magyarország versenyképessége érdekében kialakuljon egy mindenki számára nyitott, hozzáférhető, inspiráló hazai innovációs ökoszisztéma, amely a lehető legtöbb szereplőt képes aktivizálni a társadalmi és technológiai innováció területén. Kiemelten fontos, hogy minél több magyar tulajdonú vállalkozás kezdjen saját fejlesztésű termékek előállításába, mert ez a hazai kkv-k számára kitörési pont lehet.
A hivatal fő feladata továbbra is a kutatási és innovációs támogatások rendszerének működtetése lesz. Az eddigi gyakorlattól eltérően két, egymástól jól elkülönülő alapot tervezünk létrehozni: az innovációs alap elsősorban a vállalkozásokat, míg a kutatási alap az egyetemi, akadémiai területet támogatja majd. Tiszta profilú támogatási rendszerek jönnek létre, egyértelmű, jól körülhatárolt feladatokkal és hatáskörökkel, a párhuzamosságok kiküszöbölésével. Emellett kiemelt figyelmet fordítunk majd a kis- és közepes vállalatok innovációs képességének javítására, ezért a hivatal által nyújtott szolgáltatásokat tanácsadással és egyéb támogató funkciókkal bővítjük, valamint adatok gyűjtésével, elemzések készítésével erősítjük a tényalapú döntéshozatalt.
Fontosnak tartjuk a már meglévő szakmai partneri kapcsolatainkat értékelését, és párbeszédet kezdeményezünk azokkal a cégekkel is, amelyek vagy nem nyertek a pályázatainkon, vagy nem is jelentkeztek, de van bennük üzleti lehetőség. Ennek érdekében társadalmi egyeztetést folytatunk, ellátogatunk minden megyébe, és személyesen találkozunk azokkal a cégvezetőkkel, akik nyitottak az innovációra, a kutatás-fejlesztésre.
— A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetéssel ismerték el az innovációmenedzsment elméleti és gyakorlati területén folytatott kutatásait. Most a csúcson tesztelheti az elméletet. Van olyan terület, ahol már módosítaná a korábbi nézeteit?
— A szakterület oktatójaként, kutatójaként is fontos újra és újra kiemelnem, hogy az innovációmenedzsment folyamata sokkal összetettebb, mint egyszerű pénzosztás. A legelterjedtebb modellben az innovációs ökoszisztéma főszereplői – az állam, a vállalatok és az egyetemek – dinamikus és hatékony együttműködésben, egyenrangú partnerekként támogatják egymást. Az újabb megközelítések szerint nem hanyagolható el a közgondolkodást formáló média szerepe, valamint az innovációban közvetlenül nem érintett társadalmi csoportok bevonása a folyamatba. Mindkettőre azért van szükség, hogy az egész társadalom megértse, elfogadja a kutatás-fejlesztés és az innováció kiemelt fontosságát, azonosulni tudjon vele, hiszen a sikeres jövő alapját a mai innovatív megoldások teremtik meg.
Ezt a modellt a mostani munkámban is érvényes alapnak és sorvezetőnek tartom. Azt vallom, hogy ennek a menedzsmentszemléletnek meg kell jelennie a társadalom minden szereplőjénél, már csak azért is, mert soha nem voltak ennyire dinamikusak a gazdasági folyamatok. Ma már minden folyamatosan átalakul, mozgásban van, és egyre jobban látszik, hogy egy ilyen környezetben az alkalmazkodni képes, innováció által vezérelt társadalmak lehetnek elsősorban sikeresek.
— Látható, hogy Magyarország kormánya felismerte az innováció fontosságát. Milyen változásoknak kell megtörténniük, hogy hazánk e téren előrelépjen?
— Magyarországon most minden lehetőség adott az innovációs képesség fokozásához: stabil a makrogazdasági környezet, alacsony az infláció, az uniós átlagot jóval meghaladja a GDP-növekedésünk, és rekordszintű a foglalkoztatás is. Az a cél, hogy kialakuljon egy nyitott, inspiráló hazai innovációs környezet, amelyben egyre több magyar vállalkozás válik képessé saját fejlesztésű termék létrehozására. Ez lehet a hazai kkv-k egyik legfőbb kitörési pontja.
A kormány egy új, önálló szaktárca létrehozásával is kifejezte, hogy az innovációnak jelentős társadalmi és gazdasági jelentőséget tulajdonít Magyarországon. A hatékony működéshez támogató környezetre van szükség, amelyben az Innovációs és Technológiai Minisztérium integráló szervezetként képes az innováció ügyét a legmagasabb szinten képviselni, a kormányzaton belül éppúgy, mint nemzetközi fórumokon, illetve a hazai vállalati szektor szereplői, a nagyvállalatok, a kkv-k vagy akár a startupok irányába.
Jelenleg a hazai innováció jelentős része nagyvállalatoknál zajlik, mellettük a kkv-k innovációs teljesítménye rejt még jelentős tartalékokat. Nemcsak a gazdaság, de a társadalom számára is az lenne ideális, ha a magyar tulajdonú kkv-k saját termékeket kifejlesztve és piacra juttatva sokkal erőteljesebben tudnának bekapcsolódni az innovációs értékláncba.
Ami az iparági hangsúlyokat illeti, az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinációjával jelenleg is készül hazánk új kfi-stratégiája, ez jelöli majd ki a prioritásokat. Várhatóan ilyen lesz az egészségügy, a gyógyszeripar fejlesztése, a gazdaság minden területének intenzív digitalizációja, az agrárium innovatív fejlesztése, a vízgazdálkodás, a környezetipar és természetesen a gyártó ágazatok átfogó korszerűsítése.
— Lát-e a biztonság területén érdekes innovációkat? Ha igen, melyek ezek? Ha nem, annak mi lehet az oka?
— Ezen a területen is be tudok számolni számos olyan innovációról, amelyek létrejöttéhez a hivatal aktív segítséget nyújt. Akár azzal, hogy a projektnek finanszírozóként támogatást ítélt meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból, akár azzal, hogy uniós források elnyeréséhez szükséges támogató szakpolitikai véleményt adott.
Tematikus felhívásai között a hivatal 2018-ban egymilliárd forint keretösszeggel hirdette meg a magyar társadalom biztonságát elősegítő Nemzeti Programot. Ennek keretében négy nagy jelentőségű fejlesztési projekt indulhatott el egyenként 200-300 millió forint támogatással: élelmiszer-biztonsági, internetbiztonsági kihívásokra keresik a megoldásokat, egy a földrengésbiztos építőipart támogatja, egy pedig a társadalom általános biztonságérzetét térképezi fel.
A mikro- és kisvállalkozások számára meghirdetett innovációs pályázatra is érkeztek biztonsággal kapcsolatos projektjavaslatok, ezek közül három nyertest érdemes kiemelni. A Noreg Kft. biztonságos hozzáférés-védelem megvalósításán dolgozik az Ipar 4.0 kiberfizikai rendszerkörnyezetben. Az autonóm drónflotta kutatásában és fejlesztésében komoly múlttal rendelkező CollMot a sokdrónos repülés biztonságát segítő, önellátó drónmunkaállomás és az azt működtető szoftver fejlesztését tűzte ki célul. A Consortix vállalkozás pedig olyan pénzügyi-informatikai rendszert fejleszt, amely a pénzmosási kísérleteket mesterséges intelligencia segítségével képes azonosítani.
Az uniós finanszírozású GINOP-felhívásokon is nagyon sok biztonsággal kapcsolatos projekt nyert támogatást: a vagyonbiztonsági és minőségbiztosítási technológiáktól kezdve az új generációs titkosítási vagy vízbiztonsági rendszereken át a biztonságos mobilkommunikációig és a légi közlekedés biztonságáig terjed a skála. Bízom benne, hogy ezek eredményeként is számos jól hasznosítható innovációval fog gazdagodni az iparág piaca.
— Ha jó az értesülésünk, ön gimnáziumi tanárként kezdte pályáját, tehát nemcsak a felsőfokú, hanem a közoktatás területén is van tapasztalata. Véleménye szerint milyen változásokra lenne szükség az oktatáspolitikában, hogy minél több fiatal válassza a műszaki pályát?
— A természettudományi és műszaki vonatkozású tárgyak, köztük az informatika oktatását már a középiskolában is sokkal gyakorlatorientáltabbá kellene tenni. Nem elsősorban a lexikális tudást, sokkal inkább az összefüggések felismerését, a diákok analizáló, szintetizáló és problémamegoldó képességét kell fejleszteni, mert ez adhat biztos alapot a majdani felsőbb tanulmányokhoz, de még inkább a „nagybetűs élethez”. Meggyőződésem, hogy már középiskolai szinten érdemes megkezdeni a vállalkozói szemlélet széles körű megismertetését is. A jövő vállalkozói generációjának edukációjára nagy hangsúlyt kell helyeznünk, hogy az elkövetkező évtizedekre biztosítani tudjuk a megfelelő utánpótlást, többek közt a műszaki pályákon is.
(Az interjú a Biztonságpiac 2019 évkönyvben jelent meg, tavaly februárban.)
