Kötelező oktatásra mennek jövőre a biztonsági őrök

Kötelező kiegészítő képzésen kell résztvenniük a magyarországi vagyonvédelmi dolgozóknak 2013-ban – értesült a Biztonságpiac.hu. A szakmában „120-as törvényként” ismert jogszabály módosítása – és a kapcsolódó végrehajtási rendelet – alapján, számításaink szerint a magánbiztonsági ágazat szereplői jövőre összesen mintegy kétmilliárd forint többletkiadással szembesülhetnek.

A magyarországi vagyonőröknek jogszabályban előírt, vagyis törvényileg kötelező továbbképzésen kell résztvenniük 2013-ban – tudta meg a Biztonságpiac.hu. Mint azt Eiselt György, a Belügyminisztérium jogszabály-előkészítő és koordinációs főosztályának vezetője egy szakmai fórumon a közelmúltban elmondta: a magánbiztonságról és vagyonvédelemről szóló 2012. évi CXX. törvény – amelyet a szakmában csak „120-as törvényként” emlegetnek – 2013 januárjában hatályba lépő módosítása minden rendészeti tevékenységet végző, közfeladatot ellátó dolgozót érint a rendőröktől a tűzoltókon, vadászokon és halőrökön át a biztonsági őrökig.

A törvénymódosítás értelmében a kiegészítő, egyébként OKJ-s akkreditált képzést 2013. december 31-ig kell elvégezniük a vagyonőröknek, 2014. január 1-jétől a tanfolyam elvégzését hatóságilag ellenőrzik. Abban az esetben, ha a vagyonőr nem tudja igazolni, hogy elvégezte a kötelező, szakmai tudását felfrissítő oktatást, kétszeresen büntethetnek az ellenőrök. Büntetést kap egyrészt a dolgozó, de retorzióra számíthat az őt alkalmazó biztonsági cég is.

A magánbiztonsági vállalkozások egyik szeme örül, a másik sír – összegezhető a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) véleménye a képzés kapcsán. Örül a vagyonőröket tömörítő szakmai kamara annak, hogy az állam végre a rendvédelmi struktúra részeként tekint a magánbiztonsági ágazatra, és a törvénymódosítással tulajdonképpen elismeri, hogy a biztonsági őröknek is szerepük van a közrend és a biztonság fenntartásában. (Az összesen 40 órás kötelező oktatás célja, a biztonsági őrök tudásának felfrissítése, az ismeretek bővítése abban a kontextusban, hogy a biztonsági őr mintegy képes legyen definiálni önmagát a közrendvédemi „infrastruktúrában” és hierarchiában.)

Másrészről azonban komoly indulatokat keltett a rendelkezés a magánbiztonsági piacon, hiszen a továbbképzési kötelezettség egyelőre beláthatatlan terheket ró a szakmára, elsősorban a vagyonvédelmi vállalkozásokra –  a szakmában tehát nem egységes a képzés megítélése . Míg az SZVMSZK szakmailag megindokolhatónak tartja a képzést, és nyilvánvalóan a vagyonőri képzés lebonyolítójaként anyagilag és szakmailag is sokat profitálhat a kezdeményezésből, addig a magánbiztonsági ágazat további reprezentatív szervezetei nem értenek egyet a kötelező kiegészítő oktatással. Információink szerint szinte valamennyi magánbiztonsági érdekvédelmi szervezet megfogalmazott valamilyen kifogást a kötelező központi továbbképzéssel kapcsolatban.

Eltörölné, vagy hosszabb távra elhalasztaná a kötelező kiegészítő képzést például három nagy, reprezentatív magánbiztonsági szervezet is. A Magánbiztonsági Ágazati Párbeszédbizottsága (MBÁPB), a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége (MBVMSZ), és a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetsége (VSZSZ) arra hivatkozik, hogy a képzésen már túl van minden biztonsági őr, ráadásul a kiegészítő képzés nem olcsó eljárás és OKJ-s képzés után a kiváltott vagyonőr-igazolvánnyal mindenki rendelkezik. A szervezetek hangsúlyozzák, a BM rendelettervezetében megfogalmazott „képzés” és a vizsga díja a köztisztviselői illetményalaphoz igazodik , arról nem is beszélve, hogy a képzést ötévente meg kell ismételni. A rendelettervezet korábbi változatai alapján a vagyonőröket jelentősen megterhelő képzési díjak szerepeltek – az egyik korábbi változat még 24 ezer forintos képzési és 5 ezer forintos vizsgadíj szerepelt. Igaz, ehhez képest a 2013 januárjától hatályos BM-rendelet már felére csökkentett képzési és vizsgadíjat határoz merg.

A 2012. december 14-én a Magyar Közlönyben megjelent végrehajtási rendelet a mindenkori kormánytisztviselői alaphoz viszonyítva  határozza meg a képzés díját. Számításaink szerint így a képzés díja 12 ezer forint, a vizsga díja pedig 2,500 forint körül alakul majd.

A reprezentatív szervezetek kifogásolják, hogy a vagyonvédelmi szakma tényleges szereplőit, a munkaadókat és a munkavállalókat, illetve a képviseletükre jogosult szervezeteket a szaktárca nem kérdezte meg a jogszabály előkészítése során. Igaz, a kormány meghallotta a szakmai testületek véleményét, és a végleges BM-rendeletben a tervekhez képest 50 százalékkal csökkentett képzési díjak szerepelnek. Mindazonáltal az MBÁPB-nek az az álláspontja, hogy az eljárási rend ellentétes volt a 2009. évi LXXIV. számú , az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseivel, tekintettel arra, hogy az egyeztetéseknél elmaradt  a bizottság érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak érvényesülési lehetősége.

A szervezetek szeretnék tehát, ha a BM felülvizsgálná a továbbképzés szükségességét. Álláspontjuk szerint semmi sem
indokolja a központi továbbképzést. Mindemellett tévesnek tartják azt az álláspontot is, miszerint a magánbiztonsági ágazat rendészeti feladatokat lát el, erre ugyanis nincsenek jogosítványai. A vagyonőrök nem használhatnak „kényszerítő eszközt”, amire ma divat hivatkozni a „képzések” megvalósulása, a kényszerfizettetések indoklásául – olvasható a szervezetek által jegyzett, a BM-nek címzett állásfoglalásban.

A MPBÁB, az MBVMSZ és a VSZSZ ugyanakkor azzal érvel, hogy a piac a képzést nem fizeti meg, hiszen a megbízói oldal nem rendészeti , hanem vagyonvédelmi tevékenységre szerződött a vagyonvédelmi vállalkozásokkal. A megbízók magánjogi szerződések alapján szolgáltatást vásároltak, amelyben saját jogukat engedik át a vagyonvédelmet végzőknek a vagyonuk védelme érdekében. A megbízói kör saját védelmét fizeti meg a szolgáltatási díjban, amelynek meghatározásakor nem számoltak, és nem is számolhattak más feladattal, és természetesen a kapcsolódó többletkiadásokkal sem. A megbízói oldal és a vagyonvédelmi munkáltatók, saját jól felfogott érdekükben jelenleg is folytatnak továbbképzéseket. Például a fegyverrel szolgálatot teljesítő személy vagyonőrök egy évben négy alkalommal vesznek részt a jogszabály erejénél fogva lőgyakorlaton. Az egyes szolgálat ellátási helyekre való speciális felkészítést jelenleg is a munkáltatók végzik a megbízói kör igényeinek megfelelően évi, vagy ennél nagyobb gyakoriságú rendszerességgel. A munkavállalói felkészítés tehát jelenleg is folyamatos úgy a jogszabályok, mind a technikai eszközökkel kapcsolatos ismeretek tekintetében.

A magánbiztonsági szervezetek aggodalma érthető, hiszen lapunk számításai szerint mintegy kétmilliárd forintos többletkiadást jelent az ágazat számára a kötelező központi továbbképzés. A kalkuláció során abból indultunk ki, hogy a képzés ára a vizsgadíjjal együtt 14 500  forint, amelyet 55 ezer vagyonőrnek kell befizetnie. Ez összesen 797,5  millió forintos díjbevételt jelent az államnak. Nem szabad ugyanakkor elfeledkezni arról, hogy a képzésen résztvevő vagyonőr hiányozni fog a munkából, és ha a nyers számoknál maradva is minden dolgozót csak 40 órát kell helyettesíteni, az a garantált bérminimumból kiindulva dolgozónként 21 400 forintos többletköltséget jelent a munkáltatónak – csak a bérek szintjén. A munkáltatókat így összesen 1,177 milliárd forint többletkiadás terheli meg, összességében tehát 1,974 milliárd forint pluszkiadással számolhat a magánbiztonsági ágazat egésze – munkaadói és munkavállalói oldal együttesen.

A kötelező képzés egyik célja, hogy a szakmai jogosultságok átláthatók legyenek valamennyi vagyonőr számára, mindezen keresztül pedig a polgárok számára is egyértelmű legyen, hogy adott esetben az a biztonsági őr, akivel szemben állnak, voltaképpen közfeladatot lát el.

A kötelező központi kiegészítő képzés részletes szabályozását a 2012. december 14-én megjelent BM-rendelet tartalmazza, amely elérhető a Magyar Közlöny online felületén – ezen a linken.

Az ördög persze a részletekben rejlik, így a 120-as törvény módosításához kapcsolódó végrehajtási rendeletből derül ki számos fontos információ. Többek között az is, hogy kik kaphatnak felmentést a képzés alól, az pedig már a korábbi egyeztetéseken is szóba került, hogy a szakirányú felsőoktatási képzésben résztvevő rendőrök, katonák, tűzoltók mentességet kaphatnak. Ugyancsak a végrehajtási rendeletben pontosítják a képzés formai részleteit – például azt, hogy a képzés elvégezhető lesz-e a biztonsági cégek telephelyein. A végrehajtási rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

A képzésen a vagyonőrök új, naprakész tudást szereznek majd a formaruha-használatról, a védelmi eszközökre vonatkozó előírásokról, arról, hogyan alkalmazható testi kényszer, miként javíthatják intézkedési-végrehajtási készségeiket, és felfrissíthetik jogi fel ismereteiket is.

Bár az eredeti törvénytervezetben kéthetes bentlakásos képzésről esett szó, ám a szakma heves és hirtelen tiltakozása nyomán a legutóbbi módosítás – a realitásokat újraszámolva – már 40 órás kötelező képzést írt elő. Mindazok, akik 2013. január 1-je után kezdik meg a vagyonvédelmi képzést, már az új, egységesített követelmények szerint fognak felkészülni a személy- és vagyonőri munkára.

A vagyonőröknek 12 hónap áll rendelkezésükre, hogy teljesítsék a képzést, várhatóan azonban néhány fehér hollótól eltekintve a dolgozók túlnyomó többsége legkorábban a tavaszi hónapokban kezd majd csak foglalkozni azzal, hogy elvégezze a tanfolyamot.

A 68/2012. (XII.14.) BM rendelet szerint a BM Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatósága (OKTF) gondoskodik a képzésről és a vizsgáztatásról, a személy- és vagyonőrök számára pedig a  Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával (SZVMSZK) együttműködve látja el ezt a feladatot. Birtalan Géza, az SZVMSZK szakértője szerint a kamara üdvözölte a kezdeményezést, mert az jót tesz a szakmának, ugyanis a civil és polgári biztonsági ágazatot a jogalkotó a bűnüldözés rendszerében képzeli el. Azt ugyanakkor a szakértő megjegyezte, hogy a kiegészítő képzés teljesítése a személy- és vagyonőrök számára nem jelent több jogosítványt, noha Birtalan szerint a dolgozók nagy része közvagyont őriz, a magánbiztonsági vállalatok közbeszerzéseket nyernek.

A magánbiztonságban ma Magyarországon nagyjából 50-60 ezren dolgoznak vagyonőrként, bár az SZVMSZK adatai szerint mintegy 120 ezren rendelkeznek vagyonőr-igazolvánnyal. (A KSH adatai szerint 20-30 ezer főállású vagyonőr lehet ma Magyarországon, amely számot a szakmában széles körben vitatják.) A biztonsági őröknek a 40 órás kiegészítő képzés során 24 órás elméleti oktatás mellett 16 óra gyakorlaton kell résztvenniük. A kamara úgy tervezi, hogy a dolgozók 30-35 fős csoportokban vesznek majd részt az oktatáson, ez az aktív vagyonőrök számára vetítve mintegy kétezer vizsgaidőpontot feltételez egy év alatt. A kamara tervei szerint a lebonyolításra országos szinten 60-80 fős oktatói hálózatot hoznak létre. A felnőttképzés egyik elve, hogy az oktatást közel kell vinni a tanulóhoz, ez a dolgozók és a munkáltatók közös érdeke. Az SZVMSZK tervei szerint a kiegészítő képzés nagy része a munkahelyen, vagy a munkáltató által megjelölt helyen is teljesíthető lesz, további lehetőségként pedig szeretnék bevonni az e-learninget is az oktatás elméleti szakaszába.

Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Novák Csaba