Oroszország azt tervezi, hogy tengeralattjáróit nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel szereli fel, jelentősen fokozva stratégiai elrettentő hatásukat – közölte Szergej Sojgu védelmi miniszter egy parancsnoki értekezleten.

Emellett gondolkodnak a tengeralattjárók ötödik generációjának létrehozásán, amelyeknél a hangsúlyt a lopakodó képesség erősítésére helyezik. Mint Igor Vilnit, a Rubin központi tervező iroda vezetője elárulta, már dolgoznak az ötödik generációs nukleáris és dízelmotoros tengeralattjárók tervein, amelyek élettartama elérheti az 50 évet.
Jelentős kihívást jelent a rejtőzködő képesség fokozása annak a fejlesztési iránynak, amelynek célja a teljes haderőt átfogó integrált kommunikációs rendszer létrehozása, mivel ez elárulhatja a lopakodó harcjárműveket – mondta Vlagyimir Dorofejev, a Malahit tervező iroda vezetője a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjújában.
Az orosz haditengerészet ma elsősorban harmadik generációs tengeralattjárókra támaszkodik, csak most kezdenek szolgálatba állni a negyedik generációsok, mint a Jurij Dolgorukij (955-ös tervszámú Borej) és a Szentpétervár (677-es tervszámú Lada) osztály első darabjai. Az előirányzat szerint 2020-ig nyolc negyedik generációs atomtengeralattjárót építenek, amelyeket Bulava típusú, kifejezetten ezekhez kifejlesztett ballisztikus rakétákkal szerelnek fel.
Azonban addig, amíg ezek hadrendbe állnak, kénytelenek meghosszabbítani a kiöregedett 971-es tervszámú Akula (NATO-kódneve Typhoon) interkontinentális ballisztikus rakétahordozó nukleáris tengeralattjárók szolgálati idejét. Ennek érdekében korszerűsítik elektronikájukat, szonár és navigációs rendszerüket és fegyverzetüket. Ez a világ legnagyobb tengeralattjárója, több mint 170 méter hosszú, merülési vízkiszorítása meghaladja a 48 ezer tonnát.
És ha ez sem lenne elég, a múzeumba mennek további nukleáris tengeralattjárókért. Mint a Zvezdocska hajógyár bejelentette, szerződést kötöttek két Sierra osztályú (NATO-kódneve Barrakuda) hajó felújítására. A 954-ös tervszámú osztály legfőbb jellemzője a titánium törzs, amelynek köszönhetően 550 méteres mélységig merülhet, és igen alacsony a mágneses jele. Összesen négy ilyen 945 és 945A tervszámú tengeralattjáró épült, mert a titánium törzs túlságosan drágának bizonyult. Most a K-239-es Karpot és a K-276-os Kosztromát keltik életre, az előbbi 1984-ben, az utóbbi 1986-ban állt szolgálatba. A Kosztroma 1992-ben nagyjavításon esett át, miután összeütközött az amerikai haditengerészet Baton Rouge nevű (SSN-689-es) tengeralattjárójával járőrözés közben nemzetközi vizeken. Az osztály másik két hajója, a Pszkov és Nyizsnyij Novgorod a kilencvenes évek elején épült, és jelenleg is szolgálatban van.
A hajógyár szerint a Karp törzse annak ellenére, hogy 1994 óta a dokkban pihen, tökéletes állapotban van, bár berendezéseinek jelentős része eltűnt. Miután azonban amúgy is teljesen felújítják és korszerűsítik ez senkit sem érdekel, a lényeg a harcászatilag rendkívül értékes titánium test.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Barabás T. János



















