Az immár hagyományos Nemzetközi Repülőnapra és Haditechnikai Bemutatóra idén augusztus 3-án és 4-én kerül sor Kecskeméten. A MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis légterében tartandó eseményre, jó idő esetén, közel százezer néző is kilátogathat. Az előzményekről és a rendezvény érdekességeiről először a bázisparancsnoki tisztséget május 11. óta betöltő Ugrik Csaba ezredest kérdeztük.

– A katonai repülők az elmúlt száz évben egyfajta elitjét jelentették a hadseregeknek. Mi motiválja őket, hogy ebből a zártnak tűnő világból kilépve sokadik alkalommal is bemutassák haditechnikai eszközeiket és képességeiket?
– Valóban, régen kissé túlmisztifikált szakma volt a miénk. Maga a honvédség is, de azon belül különösen a repülés. Úgy szoktam fogalmazni, hogy „mutassuk meg az adófizető állampolgároknak, mire fordítjuk adóforintjaikat!” Emellett közelebb is szeretnénk kerülni hozzájuk a két-három évente rendezett bemutatók és légi show-k alkalmával. Nemcsak látványos légi parádét kínálunk, de megmutatjuk többek között az Afganisztánban szolgáló katonáink fegyverzetét, viseletét is. Nem titkoljuk, hogy némi toborzási szándék is van ebben.
– A NATO kötelékében sok helyen teljesítenek szolgálatot magyar katonák. Mióta ennek a katonai tömbnek a tagjai vagyunk, lezajlott a légierőnél egy jelentős változás. Az 50-es évek óta alkalmazott MiG harci gépek sorozatát nemrégiben a svéd Gripenek váltották fel. Milyen géptípusokat láthatnak még a látogatók a bemutatók során?
– A Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis két géptípust üzemeltet, nem szakítottunk végleg az egykori szovjet-orosz fejlesztésű eszközökkel sem, hiszen szállítókapacitásunkat továbbra is az An-26-os gépek jelentik. Ezek ugyancsak részt vesznek a külföldön szolgáló katonáink támogatásában. A szállítás mellett olyan esetekben, ha az adott térségből ki kell vonnunk egységeket, vagy egészségügyi probléma merül fel, ezekkel a gépekkel úgynevezett „MEDEVAC” szolgálatot is elláthatunk, és ki tudjuk menekíteni a sebesült, vagy beteg katonákat, hogy magyarországi kezelésre hazaszállítsuk őket. Ugyanakkor igaz, hogy 2010 év végén kivontuk a MiG-eket a szolgálatból. Itt azokról a MiG-29-esekről van szó, amelyeket 1993-ban az orosz államadósság fejében szereztek be a honvédség számára. Mondhatni, lezárult a vadászrepülésben egy orosz korszak, és átálltunk a svéd gyártású JAS 39-esre. Ezzel a váltással egy más, nyugati repülési szemléletet is behoztunk az országba. Igaz, már a MiG-29-eseken is angolul kommunikáltunk, mióta 1999-től a NATO égisze alatt végezzük feladatunkat. Kuriózum, hogy mi itt egy hazai bázison látunk el nemzetközi feladatot, mivel a JAS 39-essel adjuk a fegyveres légvédelmi készültségi szolgálatot, de NATO alárendeltségben. A riasztásokat, információkat a spanyolországi Torrejónból kapjuk meg, a Combined Air Operations Centre 10 (CAOC) segítségével.
– A most látható gépek csak a magyar légtér védelmét látják el?
– Igen, de készülünk egy kis történelmi áttekintéssel is. Zömmel láthatók lesznek azok a gépek, amelyek a magyar légierőnél szolgálatot teljesítettek a háború után. Lesz itt MiG 15-ös, MiG 17-es, MiG 21-esek több változatban is, SZU 22-esek, MiG 23-asok, illetve L-39 Albatrosz, a helikopterek közül látható lesz a MI 1-es, a MI 8-as, a MI 24-es, és természetesen a jelenleg is szolgálatban lévő An-26-osok. Ez átvezet a múltunkból a mába. A repülőprogramban lesz két, úgynevezett „képességbemutató” is. Az egyikben azt láthatja a közönség, hogy levegő-levegő akcióban mit tudunk végrehajtani, a másikban a levegő-föld harci képességeinket igyekszünk bizonyítani. Hiszen ha feloldjuk a JAS mozaikszót, azt kapjuk, hogy a Gripenként ismert gép J betűje a svéd „jakt” (’vadász’) szót, az A az „attack” (’támadó’), az S pedig a „spaning” (’felderítő’) kifejezéseket takarja. Tehát ez egy háromfeladatú gép, amellyel a vadász- és egyéb támadófunkciókat, mit amilyen a levegő-föld támogató akciók, már be tudjuk mutatni.
– Említette a Szuhojokat. Most először jelentkeznek az oroszok ezzel a típussal a repülőnapon. Hogyan sikerült ezt megszervezni?
– Mikor a szombati nyitónapon a közönség belép a bázisra, már csak azt látja, hogy ott sorakozik minden résztvevő gép. Ezt azonban egy hosszas, mintegy háromnegyed éves előkészítő munka előzte meg. Mikor elhatároztuk, hogy a 2010-es repülőnap után idén újra rendezünk ilyet, sorra vettük, kiket kellene meghívni rá, ki lenne a „nagy durranás” 2013-ban. Hiszen a katonai eszközök bemutatása mellett természetesen a látványos repülő-show-ra jönnek a tömegek. Kuriózumként tekintettünk az orosz vitézekre, akik öt darab SZU 27-essel bemutatóznak. Komoly tárgyalások folytak, a miniszter úr is segített, felkérő levelet küldtünk az oroszoknak, mára ott tartunk, hogy regisztráltak, és ilyenformán többi csapattal együtt, szinte biztos, hogy láthatjuk őket repülni.
– Nem volt a levegőben annak a terhe, hogy a magyar honvédség kivonta az orosz MiG 29-eseket a hadrendjéből?
– Az tény, hogy a korábbi repülőnapokon nem voltak jelen az oroszok. Ennek több oka lehet. Nem igazán voltunk számukra célország, ők a hagyományos nagy bemutatókra fókuszáltak. Három éve meghívtuk őket, de hamar lemondták a részvételt. Nemrégen viszont nálunk járt két képviselőjük, felmérték a repülőteret, hogy mi lenne a gépek kiszolgálása szempontjából az optimális. Persze a MiG érából még van néhány eszközünk, mint például a levegő-töltő, az üzemanyagtöltő kocsi, amelyek alkalmasak a SZU 27-esek töltésére is.

– Ez az esemény azonban nemcsak a civilek felé egy bemutatkozás, hanem valamennyire az adott légierő rátermettségét is hivatott bizonyítani speciális feladatok esetén. Milyen katonai feladatokat remélnek ellátni a közeli jövőben, vagy esetleg kaptak is már ilyen megbízást?
– Több apró, de említésre méltó mozzanat is volt az elmúlt időszakban. Ilyen például a szolnokiak afganisztáni kiküldetése mentor team-ként (AMT) a MI 24-es helikopterekkel és szállítóegységekkel. Ezzel az afgán légierő újraépítését segítették. Ami a kecskeméti bázist illeti, a szállítórepülőgép kapacitás bővítését célzó pályázatot említeném, amelynek eredményét mostanában várjuk. Ami a vadászpilótákat illeti, már említettem, hogy NATO feladatot látunk el. Ezt kiterjeszthetjük a jövőben azzal, hogy mi látjuk el Szlovénia légtérvédelmét, ha aláírjuk az erről szóló megállapodást. Ez nem igényel kimozdulást a bázisról. Nagyobb feladat a balti államok légterének a NATO égisze alatt történő védelme. A miniszter úr már bejelentette, hogy 2015 szeptemberétől négy hónapra mi vesszük át ott a légtérfelügyeletet. Fontos még, hogy a Gripen gépekkel másfajta lehetőségeket is megszereztünk. Gondolok itt a szárazföldi csapatok hatékony légitámogatására, amelyet a bemutatón is láthatnak. Magam más, külföldi légibemutatón nem láttam még ennyire összetett gyakorlatot, de ettől függetlenül mi egy olyan bemutatót szeretnénk, amellyel a képességbővülésünket is bizonyíthatjuk a közönségnek.
– Ha egy feladatra nem a kecskeméti bázis adja a kiindulópontot, akkor hogy történik az egységek felkészítése, milyen logisztikával támogatják a kint szolgálókat?
– Ez mindig előzetes igényfelmérés alapján zajlik. Hadműveleti szempontból mindig nagyon fontos, hogy milyen jellegű a kapott feladat. Nem mindegy, hány repülőgépet kell magunkkal vinni. Egy adott létszámhoz kiszámoljuk, mennyi tartalék alkatrészt, milyen hadműveleti kisegítő egységeket kell biztosítani, például meteorológust. A szóban forgó repülőtértől függően előfordulhat, hogy egy komplett írányítótorony-szermélyzetet is vinnünk kell. Ha olyan másik csapattal együtt megyünk, amely szintén Gripent használ, akkor lehetséges a feladatok, illetve az eszközök egymás közti megosztása, ez a „pull and shearing” lényege. Eltérő típusok esetén a koordinációt kell megoldani, ki adja a hadműveleti tisztet, hogy állítsuk össze a váltásokat, kell-e logisztikust vinnem, gépjárművet, mit konténerezzünk először, van-e ivóvíz, sátor, ez egy nagyon összetett feladat.
Forrás: Biztonságpiac.hu
Szerző: Matykó Károly



















