Gyermekeinkre úgy kell vigyáznunk, mint a szemünk fényére. Mindig, mindenhol, közös összefogással. Ez kiemelten fontos az oktatási intézményekben, ahol a gyermekek idejük igen jelentős részét töltik – állítja Georg Spöttle, az Őrmester Nyrt. biztonsági szakértője.
Őrizni valamit sokkal egyszerűbb feladat, mint védeni valakit. Ez a tény még nyilvánvalóbb, ha gyermekekről van szó, akik a legvédtelenebbek, legkiszolgáltatottabbak.
Mint arra Georg Spöttle felhívta a figyelmet, minden iskolában van portás, aki a tőle telhető legjobban igyekszik ellátni a ráruházott feladatot: nyitja és zárja a kaput, kicsenget, esetleg felírja a későn jövőket. A híreket hallgatva, amelyek nap mint nap számolnak be gyermekrablásról, gyermekek molesztálásáról, drogkereskedelemről, jogosan merül fel a kérdés, hogy ez elégséges-e, vagy netán többre lenne szükség az iskolákban?
Napjainkban gyakran történik „gyermekrablás”, amikor mentálisan sérült személyek próbálnak kisgyermekeket elhurcolni az általános iskolákból, vagy az elvált szülők egyike kísérli meg elvinni a nem neki ítélt gyermeket. Az elmúlt időszakban történt, hogy bűnözők próbáltak tinédzser lányokat egy furgonba tuszkolni és elrabolni iskolájuk közelében. Ezeket a tényeket ismerve, még a laikus számára is világossá válik, hogy az iskolai biztonsági őrök, biztonsági emberek szerepe nagyobb teret kell, hogy kapjon.
Az Őrmester biztonsági szakértője szerint külföldi mintákat átvéve kellene az iskolákban szolgálatot teljesítő biztonsági embereket speciális képzésen felkészíteni.
Spöttle úgy véli, több odafigyeléssel kell kezelni az esetlegesen kialakuló konfliktusokat is, így például a problémás diákok cselekedeteit, az iskolai erőszakot, kisebbek bántalmazását vagy „drogdealerek” felbukkanása az iskolák előtt. Pszichológiai és gyakorlati képzésekkel lehetőség nyílik rá, hogy fogékonnyá tegyük a biztonsági őröket az ilyen problémák iránt. Az iskolákban biztonsági szolgálatot teljesítő személynek érzékenynek kell lennie akkor is, ha kisírt szemű diákokat lát, hiszen ez utalhat az intézményen belüli erőszakra, például hogy idősebb diákok a fiatalabb tanulókat bántalmazzák, esetenként ki is rabolják.
A drogterjesztők nagy része maga is éppen hogy csak kinőtte az iskoláskort, öltözködésével, megjelenésével igyekszik magát fiatalítani, hogy így beolvadjon az iskola előtti utcaképbe, viszont csak kicsöngetés előtt, és a tanítás végével jelenik meg a bejáratnál, hogy „üzletet kössön”. Ezért csak egy kellő gyakorlattal rendelkező, képzett szakember szűri ki a rossz szándékú „árust”. Ám erre is megvannak a módszerek, melyekkel hatékonyan felléphetünk az iskolák körüli drogkereskedelem ellen, de a módszerek elsajátítása komoly képzést, gyakorlatot igényel.
Szakemberek szerint érdemes átgondolni a biztonsági kamerák alkalmazását az iskolai folyosókon és udvarokon, hiszen ezek is dokumentálják a fellépő erőszakot, emellett komoly elrettentő szerepük is van. Tapasztalatok alapján elmondható, hogy ahol az intézmény falain belül kamerák működnek, ott a gyermekek közötti erőszakos cselekedetek jelentősen csökkentek. Így a szülők legalább abban biztosak lehetnek, hogy gyermekük az iskolában biztonságban van.
A formaruhás biztonsági személyzetet nagyobb tisztelet övezi a diákok részéről, ezt jól mutatják a felmérések, illetve a külföldi példák. Ám nemcsak a megelőzés és az „elrettentés” lenne a cél, hanem hogy a biztonsági feladatot ellátó egyén bizalmi személlyé váljon, akihez a diákok bátran fordulhatnak az őket érintő biztonsági problémákkal, mint közlekedés, drogok, erőszak, lopás, de akár iskolán kívül elszenvedett sérelmek is. Ehhez azonban szükséges, hogy a védelmet biztosító fél megfelelően felkészült, és kellően empatikus legyen, valamint pszichológiai előképzettséggel is rendelkezzen.
Georg Spöttle leszögezte: az iskolaőrség komoly, összetett feladat, amelyet nem lehet akárkire rábízni, hiszen a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődése múlhat rajta. Az Őrmester Nyrt. évek óta jelen van hazai oktatási intézményekben, a cég szakembereinek személyes tapasztalata szerint egészen más gondolkodásmódot, szakmai hozzáállást igényel ez a munkakör, mint egy biztonsági őré, hiszen annál sokkal komplexebb, több szakmai érzékenységet, empátiát és szakértelmet igényel.
Már az iskolákban alkalmazott felügyeleti lista is komoly védelmet kellene, hogy jelentsen a gyermekek számára, de a biztonságtechnikai eszközök (intelligens kamerarendszerek) is elengedhetetlen részét kell, hogy képezzék az intézmény védelmi rendszerének. A legfontosabb mégis, hogy az oktatási létesítményekben biztonsági feladatot ellátó személyek komolyan képzett szakemberek legyenek.
Egyáltalán nem mindegy, hogy ki vigyáz gyermekeink testi és lelki egészségére, épségére. Olyan felkészült szakemberekre van szükség, akik képesek betartatni a szabályokat (például, hogy ki viheti el a gyermeket), tekintéllyel rendelkeznek, és tapasztalatukból kifolyólag képesek felismerni a rossz szándékú egyéneket: kiszűrik a verekedő, kisebb tanulókat bántalmazó gyerekeket, szemmel tartják az iskola környékét is. Csak egy szakavatott szem képes észrevenni a magukat tanulónak álcázó drogdílereket az iskolák környékén, akik szintén komoly veszélyt jelentenek a felnövekvő generáció számára. Az iskolaőr munkaköre összetett, empátiát, érzékenységet, nagyon jó kommunikációt, és főleg odafigyelést igényel. Ezek elsajátítása előképzettséget, sok tanulást, és tapasztalatot igényel.
A NATEA konzorcium október közepén megindított Onelife Programjának célja, hogy a gyermekek és fiatalok megtanulják felismerni veszélyhelyzetet, a következményeket jól átgondolva helyesen döntsenek, ha pedig el kell utasítani a számára ártalmas dolgokat, akkor mindenképp mondják el valakinek, hogy mi történt. A kampányban a NATEA kiemelt szerepet szán a drogprevenciónak, ugyanakkor nem tekinti mellékesnek felhívni a figyelmet arra, hogyan kerülhetik el a bűnözővé vagy áldozattá válást. A kampány a középiskolákat veszi célba, ahol a felkészített foglalkozás vezetők (moderátorok) interaktív foglalkozásokat vezetnek. Emellett a konzorcium tanévenként egy-egy bűnmegelőzési nap lebonyolítását is tervezi, ahol a diákok bemutatókon megismerhetik a rendőrség mindennapi tevékenységét, és a rendőrségnél rendszeresített eszközöket.
Az oktatási program részletes kidolgozását a Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) a konzorcium tagjaként végzi. A pedagógusi és a szülői ismeretterjesztésben kiemelt hangsúlyt kapnak a rendőrség bűnmegelőzési területén dolgozó szakemberek, akik más hasznos (vagyonvédelmi, baleset-megelőzési) tanácsokkal is szolgálhatnak.
A NATEA már 2012 januárban több koncepciót állított fel annak érdekében, hogy a különösen veszélyeztetett korosztályhoz (12-20 évesek) hogyan tud úgy hozzászólni, hogy abból ők ne a kioktatást vegyék észre, hanem a jó szándékú segítséget.
Az online zaklatás létező veszély
Az UNICEF szerint a gyerekek kétszer annyi időt töltenek a net előtt, mint azt szüleik hiszik, akik nem tekintik komoly problémának az online zaklatást. A fiatalok jelentős többsége találkozott már tiltott tartalmakkal, kapott szexuális jellegű felhívást felnőttektől, adott ki magáról túl személyes információt és tart kapcsolatot vadidegen online „barátokkal”. Becslések szerint a gyermekbántalmazásról készült képfelvételek száma az interneten több millióra tehető, a felvételeken látható gyerekek száma pedig több tízezer. A szülők sok esetben el vannak maradva a technológia terén és nem tudnak segítséget, támpontot adni a gyerekeknek. Az internet határtalanságát kihasználják a bűnözők, hisz leginkább onnan tevékenykednek, ahol a törvénykezések kevésbé hatékonyak és erősek. Az UNICEF Innocenti kutatóközpontjának tanulmánya az online erőszak 3 különböző formáját vizsgálta: szexuális visszaélések, az ezt rögzítő felvételek, valamint a virtuális bántalmazás (cyberbullying).
Forrás: BP
