Kovács Péter volt alkotmánybírót a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) bírájává választották – tájékoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium a távirati irodát.
Kovács Péter professzor, nemzetközi jogász, a magyar kormány jelöltje az első magyar bíró a Nemzetközi Büntetőbíróságon, december 16-án kilenc évre, a 2015-2024 közötti időszakra választották meg a kelet-európai csoportban megüresedő két hely egyikére.
Magyarország aktívan közreműködött az ICC létrehozásában és a kezdetektől, 2002-től részese a bíróságnak. 2015-ben jár le hat tag mandátuma. A két kelet-európai helyre Kovács Péter mellett további öt jelölt indult – Észtországból, Grúziából, Horvátországból, Litvániából és Lengyelországból -, szoros verseny folyt a megüresedett helyekért. A magyar jelölés sikeressége érdekében a választást megelőző hónapokban a Külgazdasági és Külügyminisztérium intenzív kampányt folytatott – közölte a tárca.
A Nemzetközi Büntetőbíróság New York-i közgyűlése döntött a hat elnyerhető bírói helyre benyújtott 17 pályázatról.
Kovács Péter 1959-ben született, a JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát, 1997-ben habilitált, 2011 óta az MTA doktora A nemzetközi jog fejlesztésének lehetőségei és korlátai a nemzetközi bíróságok joggyakorlatában című értekezése alapján.
A Miskolci Egyetemnek 1983-tól 2008-ig volt oktatója, 1998-tól egyetemi tanára, 1999-2005 között a nemzetközi jogi tanszék vezetője. 1997 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, tanszékvezetője. A Külügyminisztérium állományában 1990-1994 között a párizsi nagykövetségen dolgozott, 1998-1999-ben pedig az Emberi és Kisebbségi Jogi Főosztály vezetője volt.
Kovács Péter 2005 szeptembere és 2014 szeptembere között volt az Alkotmánybíróság tagja.
A 2002-ben megalakult ICC a népirtással, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel vádolt személyek ügyeiben folytathat eljárást.
A világ első állandó háborús törvényszéke csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága a római alapokmányt ratifikáló több mint száz országokra terjed ki. Ugyanakkor nem tagja a bíróságnak például Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország és Izrael. A bíróság eddig zömmel afrikai ügyekben vizsgálódott, például a Szudánban, Ugandában, Közép-Afrikai Köztársaságban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban történtek nyomán.
Idén októberben vádlottként jelent meg a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon Uhuru Kenyatta kenyai elnök, aki a vádak szerint felelős a 2007-es kenyai választások után az állítólagos választási csalások miatt kitört erőszakhullámért, melyben több mint ezeregyszázan haltak meg, és több mint hatszázezren menekültek el otthonaikból. Ha a kenyai államfő nem tett volna eleget az ICC idézésének, akkor nemzetközi elfogatóparancs kiadását, sőt az afrikai ország elleni gazdasági szankciókat kockáztatott volna.
Hillary Clinton 2009-ben külügyminiszterként tett látogatást Kenyában, ahol beszélt többek között arról, hogy a hágai székhelyű bíróság felelősségre vonhatja a legutóbbi kenyai választások után kitört zavargások felelőseit, sajnálkozott amiatt, hogy országa nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, de méltatta annak hasznosságát Afrika számára.
Forrás: MTI
