A közel-keleti és az ukrajnai új biztonsági kihívásokra hivatkozva az Obama-kormány azt javasolta, hogy 534 milliárd dollárra emeljék fel a Pentagon 2016-os alapköltségvetését, eltörölve a 2011-es kétpárti automatikus deficitcsökkentési kompromisszumban rögzített 499 milliárd dolláros felső határt.
A védelmi tárca alapköltségvetésén és a háborús finanszírozási kéréseken felül Washington további 27 milliárd dollárt irányozna elő más minisztériumok ugyancsak védelmi rendeltetésű kiadásaira, például az energiaügyi minisztériumnak a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos költségeire.
Az ukrajnai és Európában máshol tapasztalt orosz katonai fellépés ellensúlyozása érdekében a Pentagon növelné a hadgyakorlatokra, az európai partnerek kiképzésére és az amerikai katonáknak a térségben rotációban való állomásoztatására szánt kiadásokat.
Az igényelt keretösszeg magában foglalja az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ellen Irakban és Szíriában folytatott harc, valamint az iraki fegyveres erők és szíriai felkelők kiképzésének költségeit.
A kért katonai büdzsé lehetővé tenné az afganisztáni és az iraki kivonást követően 490-ről 475 ezerre csökkentendő aktív szárazföldi hadsereg fenntartását. A Pentagon arra figyelmeztetett, hogy a 2011-ben elfogadott, s 2013-ban életbe lépett kiadási plafon megtartása mellett a hadsereg létszámát 420 ezerre kellene csökkenteni.
Nem a védelmi költségvetéshez tartozik, de meg kell említeni: Obama azt is szorgalmazta, hogy a szövetségi és a magán számítógépes hálózatok kibervédelmére fordítsanak 14 milliárd dollárt. S kérte emellett, hogy növeljék 53,9 milliárdra a hírszerző szervek büdzséjét. Az Egyesült Államok 2013-ben 52,6, tavaly pedig 45,6 milliárdot fordított kémtevékenységre, a folyó költségvetési évre vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
Az igényelt 53,9 milliárdos összeg ugyanakkor nem tartalmazza a külföldön végzett jelhírszerzésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiadásait, amelyeket a Pentagon büdzséjéből fedeznek.
A védelmi tárca ezenfelül a kongresszus áldását kérte több olyan vitatott intézkedéshez, mint a földi csapatok közvetlen támogatására kifejlesztett A-10-es csatarepülőgépnek a rendszerből való kivonása, több támaszpont bezárása, valamint a katonai bérek és juttatások korlátozása.
A 2016-os költségvetési év idén október 1-jén kezdődik majd. A várakozások szerint a republikánus többségű kongresszus csak nagyon keveset fog jóváhagyni a demokrata elnök által előterjesztett, megemelt, 4 ezer milliárd dolláros költségvetési tervezetből. Különösen a nagyvállatok és a gazdag amerikaiak fokozottabb adóztatásának szándéka fog akadályokba ütközni, amit Barack Obama a középosztály fokozottabb támogatásának szükségességével indokolt.
Utoljára egyébként 1994-ben fordult elő, hogy a kongresszus mind a 12, a költségvetésre vonatkozó törvénytervezetet határidőre jóváhagyta. A büdzséalkotás folyamatának rendszertelensége egyébként Barack Obama egész kormányzására jellemző volt. Az elnök februárra rendszerint nem készült el a tervezettel, a törvényhozás pedig azt rendszerint nem fogadta el, ezért a kormányzati intézmények működését rövidebb határidőre szóló, átmeneti törvények alapján finanszírozták.
A két párt közötti nézetkülönbségek többször technikai csőd közelébe sodorták az Egyesült Államokat, 2013-ban pedig 16 napra részlegesen lebénult a szövetségi kormányzat. A tavalyi „félidős” választások nyomán a kongresszus mindkét házában többségbe került republikánusok kifejezték szándékukat, hogy vissza akarnak térni a költségvetés normális menetéhez.
Forrás: MTI
