Kötelező biztosítási szerződés díjfizetési és felmondási határidők, gépjármű tulajdonosváltásakor esedékes teendők, káresemény bekövetkezése – ezekben a biztosítási kérdésekben vagyunk a legbizonytalanabbak. A Genertel felmérése lesújtó képet fest az autósok biztosításokkal kapcsolatos tudásáról.
A helytelen válaszok 39 százalékban a KGFB biztosítási szerződés különböző felmondási és fizetési határidőivel kapcsolatban érkeztek, a válaszadók 97 százaléka pedig nem tudja, hogy az Európai Unió országaiban az uniós csillagos rendszámtábla a KGFB fedezet igazolására is szolgál – derül ki a Genertel legfrissebb felméréséből. A biztosítási szakértő összegyűjtötte a leggyakoribb problémaköröket és meg is adta a válaszokat.
Több mint 1000 főt kérdezett meg a Genertel Biztosító Zrt. egy online felmérésen. A kutatás során 3 nagy csoportba sorolták az egyes kérdéseket; biztosítási szerződések határidői és fizetési kötelezettségek, káresemény bekövetkeztekor esedékes tudnivalók, valamint szerződés-és gépjármű tulajdonos váltáskor fontos teendők a biztosító felé.
A válaszok alapján jól látszik, hogy milyen problémákkal és bizonytalanságokkal „küszködnek” a magyarok, legyen szó a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) kötéséről, vagy csak szimpla – szakértők által magától értendőnek mondott, de a valóságban nehezen értett- biztosítási alapfogalmakról.
„A helytelen válaszok legnagyobb arányban, közel 39 százalék, a különböző határidőkkel, illetve biztosítási díj vagy díjrészlet fizetésével kapcsolatos hiányosságokkal, félreértésekkel kapcsolatosan érkeztek. 26 százalék azok közül, akik nem tudták a helyes választ, a kárrendezés esetén előforduló teendőkkel nincsen tisztában. 35 százalék pedig a szerződés vagy tulajdonos váltáskor nem tudja, hogy milyen teendői vannak a biztosítója felé.”- emelte ki a felmérés főbb eredményeit Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója.
„Mit-mikor-kinek” – biztosítási határidők és fizetési kötelezettségek
1. Hogyan és milyen határidővel mondható fel egy biztosítási szerződés?
Biztosítási szerződés felmondása csak abban az esetben érvényes, ha az írásbeli felmondólevél legalább 30 nappal az évforduló előtt beérkezik a felmondani kívánt biztosítást nyilvántartó biztosítóhoz. A biztosítási szerződés felmondását faxon, postán, vagy személyesen lehet a biztosítóhoz eljuttatni. Fontos tudni, hogy a felmondásnál nem a feladás dátuma, hanem a biztosítóhoz történő beérkezés dátuma számít.
2. Milyen következményekkel jár, ha nem fizetjük be a KGFB díjat a megadott határidőn belül?
Abban az esetben, ha az esedékes biztosítási díj nem érkezik be a biztosítóhoz az esedékesség napjáig, kezdetét veszi a 60 napos türelmi időszak. Annak érdekében, hogy a biztosítási fedezet folyamatossága ne szakadjon meg, a türelmi időszak alatt a szerződőnek lehetősége van még befizetni az elmaradt biztosítási díjat. Amennyiben a türelmi idő alatt sem érkezik be a díj a biztosítóhoz, úgy a biztosítási szerződés megszűnik díj nemfizetés miatt. Ezt követően fedezetlenségi díjat kell fizetni az újrakötés napjáig.
3. Szükség van-e zöldkártyára az EU-ban?
A kötelező felelősségbiztosítás szerződés fedezetének igazolására az Európai Gazdasági Térség tagállamai,valamint Svájc a Zöldkártya helyettesítéseként a gépjármű forgalmi rendszámát és a gépjárművön ovális mezőben külön elhelyezett országjelzést is elfogadják. Az Európai Unió tagországai azon rendszámtáblái esetében, amelyek a bal oldalukon, vagy a bal felső sarokban függőleges kék mezőben a körben elhelyezkedő 12 sárga csillagot és alatta a kiadó állam jelzését tartalmazzák, a rendszámtáblán kívül nincs szükség külön biztosítási igazolóeszközre.
4. Mi történik akkor, ha öröklünk egy személyautót és így gépjármű biztosítási kötelezettségünk lesz?
Gyakori probléma, hogy az örökösök nem tudják, hogy mi a teendő az üzembentartó elhalálozása esetén. Ebben az esetben az üzemben tartó halála esetén, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
„ Ki felel és miért” – tudnivalók káreseménynél
1. Hogyan történik a kár értékének meghatározása közúti baleset esetén?
A legtöbb esetben a gépjárművek sérülnek a közlekedési balesetekben. Ilyen esetben a biztosító a javítási költséget téríti meg, illetve ha a javítás nem gazdaságos, akkor u.n. (és jellemzően gazdasági) totálkárról van szó. A kárt a biztosítónak be kell jelenteni, majd a biztosító annak érdekében, hogy kárt fel tudja mérni, elvégzi a sérült jármű szemléjét. A szemle elvégzéséig ezért nem szabad megváltoztatni a jármű állapotát. A biztosító a szemle alapján kerül abba a helyzetbe, hogy kártérítési javaslatot tehessen. Amennyiben tudjuk, hogy a jármű javítását mely szervizben kívánjuk elvégeztetni, adhatunk meghatalmazást a szerviznek a biztosítási ügyintézésre is (ezt a legtöbb szerviz vállalja). Ez esetben szükség lesz a szerviz javítási árajánlatára (kalkulációjára) is.
Szerződés vagy tulajdonos váltás – ne felejtsük!
1. Ki érvényesítheti a bónusz fokozatot biztosító váltáskor?
Az új biztosító a kártörténeti adatokat a Központi Kárnyilvántartó Rendszerből kéri le, ezzel teljesen tehermentesítve az ügyfelet. Ennek feltétele, hogy pontosan közöljük az új biztosítóval a korábbi biztosításunkra vonatkozó adatokat, így a korábbi biztosítónk megnevezését és legalább a korábbi biztosításunk kötvényszámát, vagy ha rendelkezésünkre áll, a kártörténeti azonosító számunkat is.
2. Gépjármű eladásnál hogyan vezetik át az ügyfél bónuszát egyik autóról a másikra?
Ebben az esetben is a Központi Kárnyilvántartó Rendszerből kéri le a biztosító az adatokat. A bonus besorolásunkat csak azt követően érvényesíthetjük, hogy a korábbi gépjárművünket eladtuk. Amennyiben ez már az új gépjármű megvásárlása előtt megtörtént, akkor a bonus besorolásunkat rögtön érvényesíthetjük.
Forrás: Biztosítási Szemle
