A biztonságos közlekedést számos szubjektív tényező befolyásolja, köztük a sofőr egyéni felelősségérzete, ébersége, és persze gyakorlottsága. A cégautós flották kiépülésével párhuzamosan ugyanakkor előtérbe került egy újabb, vezetésbiztonsági kérdés is: kié az autó? A közlekedési és flottakezelő cégek már erre is keresik a választ.
A kutatások alapján éves szinten a céges járművek körülbelül harmada sérül meg balesetek során. Különösen veszélyeztetettek a fokozott biztonságérzést – vagy annak illúzióját – nyújtó nagyautók és terepjárók.
A KRESZ szerint a szabálytalanságokért minden esetben az elkövetőnek kell büntetést fizetnie, függetlenül attól, hogy a jármű kinek a tulajdonában van. Az autóban okozott kár viszont normál esetben az autó tulajdonosát, cégautó esetén tehát a vállalatot terheli, kivétel pedig csak akkor tehető, ha a károkozás bizonyíthatóan szándékos volt, vagy gondatlanságból fakadt.
A hazai cégek számára évente mintegy egymilliárd forintos pluszköltséget okoznak a flottás járművekkel kapcsolatos károk és a kárrendezéssel járó ügyintézés is további terhet jelent. A vállalatok rendszerint alaposan kidolgozott cégautó szabályzatokkal, vagy belső vezetéstechnikai tréningekkel igyekeznek elejét venni a felelőtlen közlekedésnek. A károk gyakorisága azonban még így is magas.
Már a figyelmeztetés is épp elég
Napjainkban komoly fejlesztések zajlanak az irányba, hogy miként lehetne hatékonyan integrálni a vállalatok flottakövető rendszereit a passzív közlekedésbiztonsági eszközökkel, amelyek egyfajta „harmadik szemként” folyamatosan figyelik és analizálják a járművek előtt zajló történéseket. A kamerás közlekedésbiztonsági eszköz képes az elülső ütközésveszély, az irányjelzés nélküli sávelhagyás, a követési távolság, a gyalogos, kerékpáros és motorkerékpáros veszélyhelyzet, a közlekedési táblák, valamint a sebességkorlátozások túllépésének felismerésére.
Az eszköz a kritikus szituációk észlelésekor figyelmezteti a sofőrt – így komoly szerepe lehet például az elalvásos balesetek megelőzésében.
Az ezzel összekötött flottakövető rendszer ugyanakkor külső személyek számára is betekintést nyújthat: így a jármű tartózkodási helyén túl a sofőr viselkedése és az általa átélt közlekedési helyzetek is figyelemmel követhetőek. Az állandó iránymutatás alapvető támogatást nyújt a biztonságos vezetéshez. Ám egy másik személy tulajdonában lévő autó használata esetén a szerkezet puszta jelenléte is a szabályosabb és fokozottan körültekintő vezetésre figyelmeztethet, emellett képes az összes konfliktushelyzetet regisztrálására is, amelybe a sofőrök kerültek, így az esetleges károkozás jogállását is képes megállapítani.
Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság szakmai támogatásával rendezett „I-Cell Safe Drivers’ Competition” (ISDC) közlekedésbiztonsági versenyen sokak között kamionos, buszvezető, futár és hivatásos autóversenyzők részvételével zajlott egy ilyen típusú eszköz gyakorlati használatának demonstrálása. A professzionális sofőrök arról számoltak be, hogy a szoros megfigyelés és az azonnali visszajelzés eleinte ugyan zavaró tényező volt, ám a rendszer folyamatos használata jobb teljesítményre és biztonságosabb vezetésre ösztönözte őket.
Motivációs eszköznek is jó lehet?
„Minden gépkocsivezető számos kisebb-nagyobb hibát vét vezetés közben, amelyek csak ritkán járnak súlyos következményekkel. Az elkövetett vezetési hibák nagy része gyakran marad következmények nélkül, a gépkocsivezető nem is szerez ezekről tudomást. Éppen ezért nem is tesz semmit a hibák elkerülése érdekében, sőt, bizonyos hibás magatartásformák akár szokásként rögzülhetnek, mint például a biztonságosnál kisebb követési távolság tartása, vagy a sávváltásnál késve adott irányjelzés” – mondta Siska Tamás közlekedéspszichológus.
A szakértő szerint egy integrált közlekedésbiztonsági eszköz mindenképp hasznos abból a szempontból is, hogy olyan hibákra figyelmeztet minket, amelyeket egyébként észre sem vennénk. Reálisabb képet kaphatunk saját vezetési stílusunkról, szembesülhetünk hibáinkkal, odafigyelhetünk arra, hogy ezeket ne kövessük el. Vállalati felhasználás esetén egy ilyen integrált eszköz megtérülést hozhat, ha jutalmazási rendszer keretében – például pénzbeli juttatások fejében –, pozitívan díjazzák azokat a sofőröket, akik bizonyíthatóan kevesebb hibát vétenek. Az eszköz a járművezetők tréningezésénél, továbbképzésénél szintén jól beválhat, általa monitorozni lehet, hogy a sofőr milyen hibákat követ el, illetve a képzés hatására milyen mértékben csökken ezek száma – tette hozzá Siska Tamás.
Biztonság és költséghatékonyság
Nem ritka, hogy a cégautók sofőrjei leamortizálják a járműveket, figyelmen kívül hagyva a közlekedési szabályokat, vagy a sebességhatárokat. A passzív közlekedésbiztonsági fejlesztésekkel egyesített flottakövető rendszerek a nyilvánvaló, büdzséoptimalizáló megoldások mellett – mint amilyen a szervizköltségek csökkentése vagy az adminisztrációs munkálatok minimalizálása – biztonságosabbá teszik a közutakat. Az i-Cell elkötelezett a közlekedésbiztonsági tudatosság széles körű terjesztésében, miként ezt az I-Cell Safe Drivers’ Competition megmérettetésünk is mutatta – mondta el Farkas Károly, az i-Cell operatív igazgatója.
