Évről évre több, szén-monoxid-szivárgáshoz köthető baleset jut a katasztrófavédelem tudomására, ami összefügg a veszélyes gázt érzékelő készülékek egyre elterjedtebb használatával. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerint a készülékek használata mellett szól egyértelműen, hogy ott, ahol ilyen eszközt használtak, senki nem halt meg a veszélyes gáztól. A katasztrófavédelem tűzoltóegységeit rendszeresen riasztják kéményhibák okozta balesetekhez is.
A fűtési idényben az év más időszakához képest rendre több segélykérés fut be a katasztrófavédelemhez szén-monoxid-szivárgás, illetve szén-monoxid-mérgezés gyanúja miatt. Az ok egyértelmű: az emberek a hideg időben többet és intenzívebben használják a tüzelő-fűtő berendezéseket, ugyanakkor – takarékossági okokból – kevesebbet szellőztetnek. Utóbbi olyannyira jellemző, hogy sokan – egyébként teljesen szabálytalanul – még az égéshez elengedhetetlen levegő-utánpótlást biztosító nyílásokat is eltakarják, leszigetelik.
A jól szigetelő nyílászárók csökkenthetik ugyan a fűtési – ezzel a lakásfenntartási – költségeket, ám egyúttal veszélyt jelentenek az épületben tartózkodókra nézve. Ha ugyanis a helyiség levegőjének oxigéntartalma a kritikus szint alá csökken, a gázüzemű készülékekben az égés tökéletlenné válik, az égéstermékekben pedig feldúsul a szén-monoxid, ami könnyen vezethet súlyos balesethez.
Évről-évre több, szén-monoxiddal kapcsolatos eset jut a katasztrófavédelem tudomására: 2012-ben 192 esetet regisztráltak, míg 2013-ban ez a szám 343-ra, tavaly pedig már 430-ra nőtt. Ennek oka az, hogy egyre többen használnak szén-monoxid-érzékelőt otthonukban, jelzés esetén pedig kérik is a katasztrófavédelem segítségét. A statisztika szerint nem történt halálos kimenetelű baleset olyan helyszínen, ahol szén-monoxid-érzékelő működött.
Bár a riasztások száma nőtt, a szén-monoxid halálos áldozatainak száma nem növekedett a korábbi évekhez képest – 2012-ben tizennégyen, 2013-ban tizenhárman, tavaly pedig tizenketten vesztették életüket a „csendes gyilkos” miatt. Százalékokban kifejezve: három évvel ezelőtt a katasztrófavédelem tudomására jutott esetek 7,3 százalékánál halt meg valaki, 2013-ban pedig az esetek 3,8 százaléka volt halálos kimenetelű. Ezt az arányt tavaly már sikerült 2,8 százalék alá csökkenteni. A sérültek száma tavaly öt százalékkal csökkent 2013-hoz képest – a katasztrófavédelmi szervek összesen 355, szén-monoxid-mérgezésben megsérült embert mentettek meg.
A 2014. szeptember 1-től 2015. április 15-ig tartó fűtési időszakban 342 esethez riasztották a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit. Ebben az időszakban 280 ember sérült meg a halálos gáztól, öten pedig életüket vesztették. Idén két áldozatot szedett a szén-monoxid. A baj legtöbbször a házak, lakások fürdőszobájában történik, ahol a nyitott égésterű vízmelegítők és gázkazánok okoznak balesetet, leginkább a nem megfelelő szellőzés és az elégtelen levegő-utánpótlás miatt
Az országos és területi tűzmegelőzési bizottságok kiemelt figyelmet fordítanak a szén-monoxid-mérgezések megelőzésére. Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy elsősorban a veszélyes gáz keletkezését kell megakadályozni az égéshez szükséges levegő biztosításával, a légtechnikai berendezések – pára- és szagelszívók, központi porszívók, klímaberendezések, kandallók – felelős és körültekintő használatával, a rendszeres kéménysepréssel, és a tüzelőberendezések időszakos felülvizsgálatával.
Akik még ezeken felül is szeretnék növelni biztonságukat, azok egy gondosan kiválasztott, megbízható szén-monoxid-érzékelő felszerelésével tehetik ezt meg. A készüléket mindig a gyártó, vagy az épületgépész szakember által javasolt helyre kell telepíteni. Fontos tudni, hogy a készülékek általában 5-7 évig működnek megbízhatóan.
A gázkészülékek nem megfelelő használata mellett a kémények is okozhatnak szén-monoxidhoz köthető baleseteket. A vegyes tüzelésű kályhák esetében előfordul, hogy a kéményben lerakódott korom, vagy a kéményjáratba hulló tárgy miatt leszűkült keresztmetszet vezet végül tragédiához. Ilyenkor az égéstermék egy része vagy egésze visszaáramlik a helyiségbe, a belső légtér szén-monoxid-koncentrációja pedig drasztikusan megemelkedik.
A kéményseprőipari közszolgáltatás hatósági felügyeletét 2013. január elsejétől látja el a katasztrófavédelem. A szervezet statisztikája szerint 2012 óta folyamatosan csökkent a kéménytüzek száma, ám az utóbbi negyedévben ismét gyakrabban fordul elő ilyen típusú tűz.
A hatósági eljárások keretében a katasztrófavédelem minden esetben megvizsgálta a kéménytüzek kiváltó okát, ezen belül kiemelten tekintve át a kéményhasználat módját és a kéménytisztítást végző szakemberek munkáját. A vizsgálatok eredményeként kijelenthető, hogy az esetek döntő hányadában (nyolcvan százalék) úgynevezett „normál kéménytűzről” volt szó, azaz a kéményben lerakódott korom és szurok gyulladt meg és égett. Ezen anyagok többnyire a kéménypucolás elhanyagolása miatt halmozódnak fel, de szerepe lehet a felhasznált tüzelőanyagnak is.
Az esetek 5,6 százalékában a fából és nádból készült épületfödémet gyújtotta meg az azon átvezetett kémény. Jelentős problémákat okoz továbbá a nem kellően tömör kéményszerkezet is. A kémény falán megjelenő repedések, a hiányos fugázás utat enged az égés során keletkező forró gázoknak, amelyek a kéményjáraton kijutva meggyújtják a kémény melletti anyagokat. Harmincegy kéménytűz vezethető vissza bizonyítottan erre a problémára. Idén már tizenkét tüzet okozott a kémény szerkezetébe épített és meggyulladt szarufa, vagy fagerenda. A nyitva felejtett tisztítónyílás öt alkalommal vezetett tűzhöz.
A kémény megfelelő működéséhez nem csak a füstelvező járatot kell helyesen karbantartani. Fontos az is, hogy csakis az adott kéményhez illeszkedő teljesítményű tüzelő-fűtő berendezést kapcsoljanak az elvezetőre. Ekkor képes ugyanis a kéményben kialakuló huzat biztonságosan elszállítani a keletkezett égésterméket.
Bár április közepével hivatalosan véget ért a fűtési szezon, továbbra is figyelni kell a szén-monoxid-mérgezések megelőzésére. A tapasztalatok szerint ugyanis minden negyedik ilyen eset a fürdőszobákban történik az itt üzemelő fűtőkészülékekből, kombi gázkészülékek, illetve az átfolyós rendszerű vízmelegítőkből visszaáramló mérgező gázok következményeként.
