Mivel a szabadság fogalma is csak közösségben értelmezhető, ezért a szabályozás is a közösség érdekeit veszi figyelembe és a közösség feladata kell, hogy legyen – hangsúlyozta Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Szabadság és szabályozás című nemzetközi médiajogi konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és az NMHH Médiatanács Médiatudományi Intézet közösen szervezett pénteken Budapesten.
Számos rangos magyar előadó brit, amerikai, ír, észt, holland, svájci és új-zélandi előadók is képviseltették magukat mellett azon a nemzetközi médiajogi konferencián, amelyet az NMHH Médiatanács Médiatudományi Intézete, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Médiatudományi Kutatócsoportja szervezett Szabadság és szabályozás címmel.
Az NMHH elnöke hangsúlyozta, hogy a szabadsághoz szükséges szabályozás attól értékes, ha a közösség közös érdekeit veszi figyelembe, és törekszik arra, hogy ezeket az érdekeket meg is tartsa. Ezt tekinti célnak a hatóság is. A párbeszéd, a tudományos viták, a médiaszabályozásról folytatott eszmecsere pedig hozzájárul ahhoz, hogy a szakértők megteremtsék azt a sorvezetőt, amely mentén e cél elérhető.
Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának igazgatója kiemelte, hogy a konferencia azt igazolja, miszerint a szólásszabadság és a médiajog kérdései alapvetően érintik a fontos és aktuális társadalmi kérdéseket minden országban, ezért a nemzetközi diskurzus megteremtése nagyon időszerű.
Koltay András, a Médiatanács tagja szerint a rendezvény mérföldkő a magyar és a külföldi szólásszabadság- és médiajogi kutatások összehangolásában, a különböző nemzetiségű kutatók közötti párbeszéd és együttműködés kialakításában. A valódi feladat nem az, hogy a szólásszabadság, valamint az egyén személyiségi jogainak érdeke, értéke között erősorrendet, törvényileg előre meghatározandó elsőbbséget állítsanak fel a kutatók, hanem az, hogy megtalálják a kettő közti szükséges egyensúlyt.
Az előadók hat témakört dolgoztak fel, a médiaszabályozás alapkérdéseit, az újmédia szabályozását, a politikai reklámok, a termékmegjelenítések szerepét az Európai Unióban, a jó hírnév és a magánélet védelmét, a gyűlöletbeszéd és terrorizmus témáját, valamint az Európai Unió médiaszabadsággal kapcsolatos értékeit.
Többek között kitértek az internet és a demokrácia viszonyára, az Egyesült Államok Legfelső Bíróságán használt, szólásszabadsággal kapcsolatos érvelési típusokra, a Nagy-Britanniában kirobbant telefonlehallgatási botrányra adott alkotmányos válaszra. Beszámoltak az Európai Bíróság viszonyáról a politikai reklámok közzétételi tilalmához, a rágalmazás jogának változásáról az angolszász jogrendszerben, a képmáshoz fűződő jogok elvi megalapozásának nehézségeiről. A résztvevők amerikai megközelítésben hallhatták a sértő szimbólumok szabályozási javaslatát, holland véleményt a vallás kapcsolatáról az izgatás tilalmához, brit összefoglalót a militáns demokráciák jellemzőiről.
