A Hegyi Karabah problémája „túléretté vált”, rendezni kell – jelentette ki Elmar Mammadyarov azerbajdzsáni külügyminiszter hétfőn Moszkvában, miután orosz kollégájával tárgyalt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter derűlátóan szólt a karabahi rendezés lehetőségéről és Mammadyarov osztotta optimizmusát. Az azeri diplomácia vezetője a közös tájékoztatóján arra is utalt, hogy országa azt szerette volna, ha a múlt heti rigai uniós keleti partnerségi csúcstalálkozó zárónyilatkozatába is bekerül a karabahi rendezés mikéntjének megfogalmazása, de végül Baku álláspontját külön csatolták a nyilatkozathoz.
Mammadyarov kérdésre válaszolva megkerülte a rigai csúcstalálkozó értékelését, mondván, hogy a közös nyilatkozat magáért beszél. Kijelentette, hogy Azerbajdzsánt energetikai, közlekedési, befektetési szálak kötik össze az Európai Unióval. Hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán a kölcsönös előnyök, és egyenlőség alapján fogja fejleszteni kétoldalú kapcsolatait Brüsszellel. A külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Rigában átadta az Európai Unió bővítési biztosának, valamint a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek azt az új elképzelést, amelyet Azerbajdzsán és az EU stratégiai partnerségéről szóló egyezménnyel kapcsolatosan Bakuban kidolgoztak.
Az Európai Unió és a programban részt vevő hat kelet-európai állam vezetői a pénteken Rigában rendezett csúcstalálkozójukon a keleti partnerség folytatásáról szóló zárónyilatkozatot fogadtak el. Az állami vezetők kulcsfontosságú témákban nem értettek egyet.
Lavrov közölte, hogy óvatos, de növekvő optimizmussal tekint a karabahi rendezésre, amely Moszkva számára az egyik elsőbbséggel bíró külpolitikai feladat. Azt mondta, azzal mindenki egyetért, hogy a konfliktus túlságosan elhúzódott és reális alapja van a rendezési megállapodásnak, de ideje ezt az egyetértést konkrétan megfogalmazni.
Hegyi Karabahban többségében örmények élnek, de a Szovjetunió fennállása idején Azerbajdzsánhoz tartozott. A területet elszakadását támogató Örményország és Azerbajdzsán között 1988-ban véres háború tört ki, amely 1994-ben tűzszünettel ért véget. A két ország azonban azóta sem tudott megállapodni Hegyi Karabah státusáról.
Lavrov köszönetet mondott azeri kollégájának az ukrán válsággal kapcsolatos „megfontolt álláspontjáért”. Hangsúlyozta, hogy országaik a politikai megoldást szorgalmazzák és felszólította Kijevet, hogy szüntesse be a Donyec-medence gazdasági blokádját. Az orosz diplomácia vezetője a szíriai politikai rendezési folyamat mielőbbi újraindítását is szorgalmazta a moszkvai tájékoztatón. Oroszország növekvő aggodalommal figyeli az Iszlám Állam nevű terrorszervezet terjeszkedését a közel-keleti országban – tette hozzá.
