Az amerikai védelmi minisztérium 2011 óta először frissítette a nemzeti katonai stratégiát. A Washingtonban ismertetett dokumentum szerint „kicsi, de lassan nő az esélye egy államközi háborúnak egy nagyobb hatalommal”.
Martin Dempsey tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke a sajtót tájékoztatva elismerte, nem tudja, honnan fogják fenyegetni legközelebb az Egyesült Államokat és érdekeit, de abban bizonyos, hogy gyorsabban fog felbukkanni mint a múltban, és az amerikai fegyveres erőknek készen kell állniuk.
A stratégia felülvizsgálatának célja az, hogy tükrözze az új, globális biztonsági helyzetet, amelyben az Egyesült Államok olyan, vele közel egyenrangú ellenfelekkel néz szembe, mint Oroszország és Kína, miközben kezelnie kell tudni az olyan militáns csoportokat, mint az Iszlám Állam.
A dokumentum bevezetőjében Dempsey úgy vélekedett, hogy a legutóbbi, 2011-es felülvizsgálat óta „a globális zavarok jelentősen nőttek, miközben viszonylagos katonai előnyünk kezdett megkopni”. Most azonos időben többszörös kihívással nézünk szembe a hagyományos állami szereplők és az állami szintet el nem érő, regionális hálózatok részéről. Valószínűbb, hogy elhúzódó hadjáratokkal kell szembe nézni, mintsem gyorsan megoldható konfliktusokkal.
A tábornok elismerte, hogy az amerikai siker fokozottan függ majd attól, hogy milyen jól támogatják a katonai eszközök a nemzeti hatalom más eszközeit, és miként segítik szövetségeseik és partnereik hálózatát.
A megújított katonai stratégia Iránt, Oroszországot és Észak-Koreát jelöli meg agresszív fenyegetésként a globális békére nézve. Említi Kínát is, de azzal a megjegyzéssel, hogy az Obama-kormányzat „támogatja Kína felemelkedését, és arra biztatja legyen partner a nagyobb nemzetközi biztonságban”.
Oroszországról a stratégia kidolgozói megállapították, hogy noha segít egyes területeken – a kábítószerek vagy a terrorizmus ellenes küzdelemben -, „többször bebizonyította, hogy nem tartja tiszteletben szomszédai szuverenitását. Oroszország katonai akciói közvetlenül és vele szövetséges erők révén is aláássák a térség biztonságát.”
